Heves szívdobogás, szapora szívverés, szorító mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés és félelemérzet – tünetek, melyek jelezhetnek szívinfarktust ugyanúgy, mint a pánikrohamot. Szívinfarktus vagy pánikroham? Hogyan lehet megkülönböztetni, és mikor kell kivizsgáltatni, hogyan kell kezelni? Ezzel kapcsolatban ad tanácsokat, dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológus főorvosa.

Online Bejelentkezés

dr. Vaskó Péter

KardioKözpont - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Nagyon hasonlóak a tünetek

 

A szívinfarktus és a pánikbetegség tünetei nagyon hasonlítanak, de fontos tudni, hogy mindkét betegség más-más mechanizmussal alakul ki. A pánikbetegség esetében az agy vészjelzéseket küld a szervezetnek egy olyan szituációban, amikor az nem lenne indokolt, adrenalin termelődik, és kialakul egy menekülési reakció. Ezt mellkasi fájdalom, szorongás, heves szívdobogás, légszomj, pánik, félelem kíséri, amikor a páciens úgy érzi, hogy azonnal el kell rohannia a helyszínről. Kiválthatja a zárt tértől való félelem, egy megoldatlan lelki konfliktus, a túl sok stressz, de látszólag minden magyarázat nélkül is megjelenhet.Jellemző mellkasi tünetek - szívinfarktus? - Kardioközpont

Mi történik szívinfarktus alatt?

Ha valakinek szívinfarktusa van, akkor a szívet tápláló koszorúerek záródnak el, a szívizomzat egy területének vérellátása megszűnik. Az oxigénhiány miatt, a szívizomrész elhal, így romlik a szív pumpafunkciója, a test szövetei nem kapnak megfelelő mennyiségű oxigént. Jellemzően a szegycsont mögött szorító, nyomó, markoló jellegű mellkasi fájdalom jelentkezik, mely a bal vállba is sugározhat. Eközben a szívinfarktus elszenvedője gyenge, erőtlen, fullad, verítékezik. A panaszok nem szűnnek meg idővel, és amíg a pánikroham nem veszélyezteti az életet, a szívinfarktusnak halálos kimenetele is lehet. Ilyenkor azonnal hívni kell a mentőt, mert a késlekedés az életet veszélyeztetheti. Fontos megjegyezni, hogy szívinfarktus jelentkezhet fájdalom nélkül is, sőt olyan furcsa tünettel is, mint öklendezés – ezek felismerése még nehezebb.

Az alapos kardiológiai kivizsgálás mindkét esetben fontos

A pánikbetegség gyógyszeresen, illetve pszichoterápiával kezelhető, de feltétlenül szükséges a pánikbeteg kardiológiai kivizsgálása annak érdekében, hogy a szívproblémákat kizárják. Különösen akkor lényeges ez, ha az illető valamilyen rizikófaktorral rendelkezik, tehát magas a vérnyomása, 40 év feletti, túlsúlyos, magas a koleszterinszintje, vagy ha a családjában már előfordult szív-érrendszeri megbetegedés. „Tehát, ha valakinél a fenti panaszok jelentkeznek, mindenféleképpen forduljon kardiológushoz. Fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés, illetve EKG-t követően az orvos meg tudja állapítani, hogy van-e szív eredetű oka a panaszoknak” – tanácsolja dr. Vaskó Péter, kardiológus.  

Folyamatos követés

A szívbetegség, szívbetegségre utaló tünetek folyamatos kardiológiai követést, rendszeres ellenőrzést igényelnek. Fontos, hogy a pánikrohamra hajlamosak esetében is rendszeres legyen a szív állapotának felmérése, nehogy egy színinfarktust megszokott pánikrohamnak gondolva elmaradjon az azonnali életmentő beavatkozás.Jellemző mellkasi tünetek - szívinfarktus? - Kardioközpont

A kardiológiai kivizsgálás, követés során folyamatosan követni kell a szív koszorúereinek állapotát, esetleges szűkületeket, a szívbillentyűk működését, a vérnyomást, a szív összehúzódó képességét, figyelni a pumpafunkciót rontani tudó szívritmuszavarokat. A szívinfarktus megelőző kezelésben hangsúly a szív állapotának megőrzésén, a vérellátásának biztosításán, a túlzott megterhelésének elkerülésén van – mondja dr. Vaskó Péter kardiológus főorvos.

Forrás: Buai KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Üdvözlöm, az lenne a kérdésem, hogy 100 fölötti pulzusszám az mennyire jelenthet gondot? Tapasztaltam, hogy normál helyzetekben is elég szapora a szívverésem. Van olyan is, hogy érzem a szívverésemet, vagy éjszaka nem tudok aludni csak forgolódom. Nem dohányzom, nem iszok alkoholt soha és a kávét is csak nagyon ritkám iszom. Rendszeresen sportolok (futás, bicajozás, úszás), a vérnyomásom rendben van, 28 éves vagyok. Házi poratka allergiára szedek rendszeresen gyógyszert (Lordestin). Mi lehet a baj Ön szerint? Köszönöm a válaszát!
Szabó Norbert

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Szabó Norbert!

Ha nyugalomban és rendszeresen ilyen magas a pulzusa, akkor ezt nagyon komolyan kell venni és ki kell vizsgáltatni. Várjuk szeretettel rendelőnkben!

Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Hatalmas szaktudás

Alapos vizsgálat. Hatalmas szaktudás. Kedvesség. Emberségesség. Az asszisztens Katát is nagy nagy dicséret illeti, szakmailag és emberileg is. 

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2025.02.14 14:45