Kismamáknál már kisebb vérnyomás emelkedést is komolyan kell venni

Nem mindegy, mikor jelentkezik a magas vérnyomás

A terhesség korai szakaszában lezajló élettani változások „célja”a méhlepény megfelelő véráramlásának biztosítása. Az első 6 hónapban, vagyis az első és második trimeszterben a vérnyomás a jelentős értágulat miatt csökken (általában 115/75 Hgmm alatt marad), majd a harmadik trimeszterben emelkedni kezd, és eléri a terhesség előtti értéket. Ugyancsak jellemző, hogy a vizelet fehérje ürítés normálisan is napi 300 mg-ig emelkedhet.
Terhességben elfogadhatónak tekinthető a 140/90 Hgmm-nél alacsonyabb vérnyomás. A 140-159 Hgmm-es szisztolés és/vagy 90-109 Hgmm-es diasztolés vérnyomás enyhe-középsúlyos hipertóniának, a 160 Hgmm vagy ez feletti szisztolés és/vagy 110 Hgmm vagy ez feletti diasztolés vérnyomás súlyos hipertóniának minősül.

• Idült hipertóniáról beszélünk, ha a magas vérnyomás már a terhesség előtt ismert volt, vagy pedig ha magas vérnyomást a terhesség első 20 hete alatt ismerik fel.
• Gesztációs hipertónia, amennyiben a 140/90 Hgmm-es vagy az fölötti vérnyomás a 20. terhességi hét után jelentkezik, de a napi vizelet fehérjeürítés 300 mg alatt marad, és a 12. szülés utáni hétig a vérnyomás normalizálódik.
• A legrettegettebb forma, az ún.  preeclampsia – eclampsia akkor diagnosztizálható, ha a 20. terhességi hét után észlelünk 140/90 Hgmm-es vagy ez feletti vérnyomást és a napi 300 mg-ot meghaladja a vizeletben a fehérjeürítés. Emellett egyéb laboratóriumi tesztek is kórossá válhatnak és beállhat az életveszélyes HELLP szindróma, amely – az elképzelésekkel szemben – gyakran, de nem minden esetben jár ödémaképződéssel.  

A preeclampsia rizikófaktorai közül sok csökkenthető

A preeclampsiát mindenképpen komolyan kell venni, hiszen súlyos (akár életveszélyes) anyai és magzati szövődményekkel járhat, mind a várandósság, mind a szülés során, sőt, a gyermek későbbi egészségét is jelentősen befolyásolhatja.
Ezért is fontos tudni, hogy rizikófaktorai közül számos tényezőt befolyásolni lehet, így például a dohányzást, a metabolikus szindrómát, illetve a kezeletlen magasvérnyomás betegséget. Sajnos, van azonban néhány olyan faktor, amely szintén kockázatnövelő hatású, de nehezen vagy egyáltalán nem befolyásolható. Ilyen többek közt az idült vesebetegség, az idősebb anyai kor, a fokozott véralvadási hajlam, a cukorbetegség, a kedvezőtlen szociális státusz és az alacsonyabb iskolázottság, a korábbi preeclampsia, bizonyos terhességi szövődmény, az anya családjában halmozódó hipertónia, cukorbetegség és preeclampsia.

A kulcsszavak: tervezés és kezelés

A már ismert hipertónia esetén tervezni kell a terhességet, és a vérnyomáscsökkentő szereket orvos segítségével át kell állítani olyan szerre, amely nem veszélyezteti a magzati fejlődést. Amennyiben korábban hipertónia nem volt ismert, akkor is gondosan mérni kell a vérnyomást, hiszen a terhesség provokálhatja az emelkedést.
- Nagyon gyakran semmiféle panasz nem jelentkezik a kismamánál, mivel a hipertónia, a fehérjevizelés nem feltétlenül okoz tünetet. Éppen ezért a vérnyomást rendszeresen ellenőrizni kell, a laboratóriumi vizsgálatokat pontosan el kell végezni, rendszeresen monitorozni kell a terhességet és az életmódbeli tanácsokat is komolyan kell venni. Amennyiben a terhesség során magas vérnyomás jelentkezik, a szülész-nőgyógyász kontrollja mellett hipertónia specialista segítsége is szükséges a vérnyomás kezelésében. Az ilyenkor elvégzendő vizsgálatok az általános nőgyógyászati és belgyógyászati vizsgálaton kívül az EKG, a 24 órás vérnyomás monitorozás, bizonyos laboratóriumi vizsgálatok és a 24 órás vizeletfehérje-meghatározás. Rendkívül fontos a szülés utáni kontroll is, a későbbi szövődmények megelőzése, csökkentése céljából - hangsúlyozza dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
Nemzetközi irodalom: Preeclampsia and eclampsia (https://www.webmd.com/baby/guide/preeclampsia-eclampsia#1)