A változókor után a korábban védettebb nők ugyanolyan eséllyel néznek szembe a szív-érrendszeri betegségekkel, mint a férfiak. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa az összefüggésekre és a teendőkre hívta fel a figyelmet.

Miért lesznek „hirtelen” a nők is veszélyeztettek?

- Korábban az infarktust, a szívritmuszavart férfibetegségnek tartották, ma már közismert, hogy egy bizonyos kor fölött a nők ugyanolyan arányban halnak meg ilyen okok miatt, mint a férfiak. Tehát többekkel végeznek a szív- és érrendszeri betegségek, mint a daganatok. Ennek egyik fő oka, hogy a változókor előtti szív-érrendszert védő magas ösztrogénszint a posztmenopauzában már olyan alacsony, hogy a hormon érfal-védő, antioxidáns -, és lipid-csökkentő hatása elégtelenné válik és a csontritkulás mellett felgyorsul az Alzheimer kór és az érelmeszesedés és ezzel összefüggésben a további szív-érrendszeri betegségek kifejlődése is. Az iszkémiás szívbetegség relatív rizikója 60 éves nőknél 2,5-szöröse, 70 éveseknél 10-szerese a menopauza előttinek. Ráadásul ezen betegségek nem csak külön-külön, hanem egymással összefüggően, akár egymást előidézve is felléphetnek. Már a kialakulásukért felelős rizikófaktorokban is megfigyelhető számos közös elem. Ilyen maga az életkor, azonban a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód is előidézheti a problémákat – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Tehát azoknak a nőknek érdemes kardiológiai kivizsgáláson részt vennie, akik a felsorolt rizikófaktorokkal rendelkeznek, akik túl vannak a menopauzán, illetve olyan tüneteket tapasztalnak magukon, mint a mellkasi szorítás, a légszomj, a gyengeség, a szédülés, a fejfájás.

A hőhullámok is rizikófaktornak is számítanak

A nők közel 70 százaléka tapasztal hőhullámokat, és közülük minden harmadik tartja ezeket komolynak vagy gyakorinak. A legújabb kutatások szerint ezek valójában korábban is jelentkeznek, mint azt gondoltuk, vagyis nem annyira a klimax első éveiben, inkább az utolsó termékeny években válnak nyilvánvalóvá. A Menopause című szaklapban publikált tanulmány szerint ráadásul van kapcsolat a hőhullámok és a szív- és érrendszeri betegségek közt,  a hőhullámok ugyanis egyfajta jelzői ezen betegségek magasabb kockázatának. Konkrétabban a hőhullámok és az endothel funkció mutatnak összefüggést. Az endothelium az erek belsejét borító egyrétegű laphám, az endothel funkció pedig úgy tűnik, a kulcs az érelmeszesedés előrejelzéséhez. A kezeletlen érelmeszesedés pedig olyan komoly kardiovaszkuláris betegségekhez vezethet, mint a szívinfarktus, szívelégtelenség vagy stroke. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy bár az endothel diszfunkció valóban összefüggést mutat a megváltozott hormon szinttel, de a stroke és az infarktus egy ún. "vulnerábilis" meszes plakk érelzáró hatása következtében alakul.

Mi hajlamosíthat még a szívbetegségekre, a stroke-ra?

menopauza klimax szívbetegségA káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falán rakódik le. Ezek a lerakódások idővel egyre jobban leszűkítik az erek keresztmetszetét, és csökkentik az érfal rugalmasságát. Mindezek következményeképp az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése elégtelenné válik. Végzetes esetben az ér elzáródhat, ami szövetelhaláshoz vezet. Az összefoglaló néven atherotrombózisnak nevezett betegségcsoportba a stroke-on kívül a szívinfarktus és a végtagi érszűkület tartozik.
Milyen rizikófaktorok növelik a stroke kockázatát?

  • magas vérnyomás,
  • magas koleszterinszint,
  • dohányzás,
  • cukorbetegség,
  • meglévő szív- és érrendszeri betegségek,
  • túlsúly,
  • stressz.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt doktor úr! Pitvarfibrillációra és flutterre 6 évig sotalexet szedtem, napi 2x 80 mg.-t.A sotalexet most kivonták a forgalomból,és kezelőorvosom concor szedését írta elő napi 2.5 mg-ot. megemlítem még,hogy 77 éves vagyok.Azt szeretném megkérdezni Öntől,hogy egyik napról a másikra átállhatok-e a concorra,vagy fokozatosan hagyjam-e el a sotalexet?Van még ugyanis kb.30 db belőle.
Pálhegyi Ferenc

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Pálhegyi Ferenc!

Áttérhet a Concorra, de kérdés, hogy erre valóban szükség van e, és milyen véralvadásgátlót szed?
Az áttérés előtt és után ekg-ra lenne szükség.
Javaslom mindenképpen keresse fel kezelő orvosát.

Üdvözlettel:
dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Tanácsai megfontoltak

Alapos, pontos, figyelmes. Meghallgat, tanácsai megfontoltak, betarthatóak.

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2018.09.13
Utolsó módosítás: 2018.09.14