Az emberek többsége nap, mint nap számtalan stresszhelyzetnek van kitéve, amelyek kezeletlenül szinte időzített bombaként fenyegetik az egészséget. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.

A kezeletlen stressz szívbetegségekhez vezet

Évente megközelítőleg 17,2 millióan vesztik életüket szív-és érrendszeri betegségek következtében világszerte. A szív-és érrendszeri betegségek hazánkban is több áldozatot szednek, mint valamennyi más halálok együttesen.
- Tudni kell, hogy a folyamatos stresszhelyzetben nő az ún. szimpatikus vegetatív idegrendszer aktivitása, valamint bizonyos stresszhormonok szintje is, amelyek többek között emelkedett vérnyomást, vércukorszintet, szapora pulzust eredményeznek. Ezek egyenként is a szív- érrendszeri betegségek önálló rizikófaktorai. A gyakori stresszhelyzetekben élőknél ez a stresszre adott egyébként teljesen normál reakció állandósulhat és olyan betegségeket okozhat, mint pl. a szívinfarktus - magyarázza a betegség kialakulásának okait dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. - A jelenség különösen magas gyakorisággal figyelhető meg a menedzser-típusú életformát élő személyeknél. Esetükben nem ritka a napi 10-12 órás folyamatos, nagy stresszel járó munka, amelynek szinte egyenes következménye a már akár 35-40 éves korban jelentkező szívbetegség.

A rizikófaktorok hatása szinte összeszorzódik

A szívbetegségekhez vezető út egyénenként eltérő lehet és rendszerint több tényező együttes következménye. A nem befolyásolható rizikófaktorok (a genetika, a kor és a nem), valamint a befolyásolható tényezők (pl. magas vérnyomás, koleszterin- és vércukorértékek) előbb-utóbb az erek beszűküléséhez vezetnek. A betegség kialakulásának esélyeit a dohányzás (amely az alkohol mellett a legelterjedtebb „stresszoldó”) megsokszorozza. Közismert, hogy a dohányosoknak jóval nagyobb az esélye szívkoszorúér-betegségre, mint a nem dohányzóknak. Akiknél pedig már kialakult ez a betegség, tudniuk kell, hogy a cigarettázás önálló rizikófaktora a náluk esetlegesen bekövetkező hirtelen szívhalálnak. Az aktív dohányzás önmagában 50 %-kal emeli az érbetegség rizikóját, sőt még a passzív dohányosoknak is 30 %-kal nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a nemdohányzókhoz képest, és ez a kockázatnövelő hatás a stroke-ra is vonatkozik.  
A folyamat természetesen nem egyik pillanatról a másikra következik be, azonban kezeletlenül, elhanyagolt esetekben évek múlva akár végzetes kimenetelű szívinfarktust, vagy agyvérzést okozhat. Látni kell, hogy a rizikófaktorok hatása nem is csak összeadódik, de megtöbbszöröződik, például 2 fontos rizikófaktornál négyszeres az esély a szívinfarktusra, 3 fontos rizikótényező jelenléte esetén pedig már tízszeres az infarktus bekövetkezésének esélye. Mivel a befolyásolható kockázati tényezők megfelelő életmód, táplálkozás, stresszoldás mellett, orvosi segítséggel jelentősen csökkenthetők, érdemes a szervezet aktuális állapotát különböző szűrővizsgálatokkal felmérni.

A szűrés legfontosabb elemei

stresszes életet élők szűrőcsomagjaA stresszes életet élőknek évente-kétévente érdemes néhány vizsgálattal feltérképezni, milyen állapotban is van a szerveztük.
- A nagylabor (a kiterjesztett laborvizsgálat) során kapott lelet az első lépés egy összetett diagnózis kialakításában, amely a szervezet mélyén zajló folyamatokról ad egyértelmű és részletes információt.
- A kardiológiai vizit során a szív- és az érrendszer állapota kerül górcső alá, a vérnyomás, a pulzus értékei, a szakorvosi manuális vizsgálatok, az anamnézis felvétel már sok mindenről árulkodhatnak.
- A fájdalmatlan arteriográfos vizsgálat az erek állapotának feltérképezésére szolgál. Az arteriográfia során a karra rögzítenek egy mandzsettát, ami egy készülékhez kapcsolódik. Az így mért pulzushullámokat számítógép értékeli, és az elkészült leletből képet kapunk az érfal állapotáról, tehát kiderül, hogy normál, összehúzódott vagy kitágult állapotban van-e. Ezen kívül tájékozódhatunk a főütőér rugalmasságáról / merevségéről, és a szív munkájáról is.
- A stresszes életet élőknél fontos lehet, hogy felmérjük a szívfrekvencia-variabilitást is – hangsúlyozza Sztancsik doktornő. - A szívverés ritmusa az egészséges embereknél sem teljesen szabályos, hanem a külső és a test belső környezetéből érkező ingerekhez alkalmazkodva rugalmasan változik. A szívfrekvencia-variabilitás tulajdonképpen a szív válaszkészsége, amivel a körülményekre, a körülmények változásaira reagál. A szívműködés változékonyságának mértéke sokat elárul az ember általános egészségi állapotáról, fizikai és pszichés terhelhetőségéről, illetve stressztűrő képességéről. A szívfrekvencia mérése egyszerű, gyors és fájdalommentes.

 

Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

 

 

 

 

Téma szakértője

Specialitások:

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Jo estet. Eloszoris leirnam amiket tudok. Anyumnak 2 eve sztent volt beultetve koszoruer szukulet miatt meg nem volt teljes elzarodas. De utanna is dolgozott es eleg kemenyen meg cigizett. Ket evig semmi tunet nem volt , 2017 novembereben volt vizsgalaton azt mondtak minden rendben , nagyon jo allapotban van Karacsony elott kapott egy szivrohamot, az orvos azt mondta nagyon sujos volt de nem tudom a szivizom elhalas merteket. De anyit tudok hogy amig kipucoltak es ujrahejeztek a sztentet eltelt sok ora... pontosan nem tudom mert akkor nem az erdekelt de 4-5 ora eltelt addig csak kapott valami gyogyszereket verhigitot gondolom. Ahogy leforditom amit ertek ACS elagazas tiszta, ACX tiszta es ADA trombozisos akut elzarodas 1cm-rel a szarmazastol. A rog eltavolitasa utan kapott heparint meg dopamint es nem tudom meg miket , ezt a kettot tudom mire valok de 10 napon at kapta. Az infarkt 2017 dec 16 volt. A beavatkozas soran volt egy elilepszias rohama Hazaterese utan legtobbet agyban volt csak neha felkelt mozogjon egy keveset. 2018 januar 10.-en estig minden jo volt. Apum kiment valami vozet zarjon el a kazanhazban , epp hogy kiert anyum megcsengette es jott is be a hazba. mire beert anyum feje mar oldalra volt ejtve es kb 10 masodpercenkent vett 1-1 apro lelegzetet es kezdett nagyon enyhen fojadek gyulni a szajaba vagy habzott vagy ilyesmi. Hivtuk rogton a mentot , kb 3 perc alatt itt voltak megkezdtek az ujraelesztest de a monitoron ugy lattam 200 felett volt a pulzusa, ahogy elkezdtek szivmasszazst csinalni latszott hogy erezte a fajdalmat nemsokara szivast kellett alkalmazzanak mert kezdett jobban habzani a szaja, 52 percen keresztul probaltak sikertelenul ujraeleszteni , a halal oka-ra azt irtak legzeselegtelenseg, szivroham, kronikus ischaemias cardiopathia. Most azt nem ertem hogyha habzott a szaja ugy tudom az roham jele nem szivleallas es nem ertem ha azt mutatta a monitoron hogy 200 a pulzusa akkor miert irtak hogy szivleallas? Es 3 perc az nem sok. Mi lehetett az oka hogy nem tudtak semmit csinalni vagy talan ok hibaztak valamit?
Robert

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt Robert!

Őszinte részvétem édesanyja elvesztése miatt.

Kérdéseire pontosan nem tudok válaszolni a leírtak alapján és nem szeretnék téves feltételezésekbe bocsátkozni. Kérdéseivel édesanyja kezelőorvosát keresse fel, ő pontosan tud válaszolni az Ön által feltett kérdésekre.

Üdvözlettel:
Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Emberi

Sztancsik doktornőnél kedvesebb, hozzáértőbb, emberibb orvossal még nem találkoztam. Nagyon hálás vagyok, hogy hozzá kerültem és ezután is csak hozzá fogok járni.

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2017.08.28
Utolsó módosítás: 2017.08.28