Az emberek többsége nap, mint nap számtalan stresszhelyzetnek van kitéve, amelyek kezeletlenül szinte időzített bombaként fenyegetik az egészséget. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.

A kezeletlen stressz szívbetegségekhez vezet

Évente megközelítőleg 17,2 millióan vesztik életüket szív-és érrendszeri betegségek következtében világszerte. A szív-és érrendszeri betegségek hazánkban is több áldozatot szednek, mint valamennyi más halálok együttesen.
- Tudni kell, hogy a folyamatos stresszhelyzetben nő az ún. szimpatikus vegetatív idegrendszer aktivitása, valamint bizonyos stresszhormonok szintje is, amelyek többek között emelkedett vérnyomást, vércukorszintet, szapora pulzust eredményeznek. Ezek egyenként is a szív- érrendszeri betegségek önálló rizikófaktorai. A gyakori stresszhelyzetekben élőknél ez a stresszre adott egyébként teljesen normál reakció állandósulhat és olyan betegségeket okozhat, mint pl. a szívinfarktus - magyarázza a betegség kialakulásának okait dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. - A jelenség különösen magas gyakorisággal figyelhető meg a menedzser-típusú életformát élő személyeknél. Esetükben nem ritka a napi 10-12 órás folyamatos, nagy stresszel járó munka, amelynek szinte egyenes következménye a már akár 35-40 éves korban jelentkező szívbetegség.

A rizikófaktorok hatása szinte összeszorzódik

A szívbetegségekhez vezető út egyénenként eltérő lehet és rendszerint több tényező együttes következménye. A nem befolyásolható rizikófaktorok (a genetika, a kor és a nem), valamint a befolyásolható tényezők (pl. magas vérnyomás, koleszterin- és vércukorértékek) előbb-utóbb az erek beszűküléséhez vezetnek. A betegség kialakulásának esélyeit a dohányzás (amely az alkohol mellett a legelterjedtebb „stresszoldó”) megsokszorozza. Közismert, hogy a dohányosoknak jóval nagyobb az esélye szívkoszorúér-betegségre, mint a nem dohányzóknak. Akiknél pedig már kialakult ez a betegség, tudniuk kell, hogy a cigarettázás önálló rizikófaktora a náluk esetlegesen bekövetkező hirtelen szívhalálnak. Az aktív dohányzás önmagában 50 %-kal emeli az érbetegség rizikóját, sőt még a passzív dohányosoknak is 30 %-kal nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a nemdohányzókhoz képest, és ez a kockázatnövelő hatás a stroke-ra is vonatkozik.  
A folyamat természetesen nem egyik pillanatról a másikra következik be, azonban kezeletlenül, elhanyagolt esetekben évek múlva akár végzetes kimenetelű szívinfarktust, vagy agyvérzést okozhat. Látni kell, hogy a rizikófaktorok hatása nem is csak összeadódik, de megtöbbszöröződik, például 2 fontos rizikófaktornál négyszeres az esély a szívinfarktusra, 3 fontos rizikótényező jelenléte esetén pedig már tízszeres az infarktus bekövetkezésének esélye. Mivel a befolyásolható kockázati tényezők megfelelő életmód, táplálkozás, stresszoldás mellett, orvosi segítséggel jelentősen csökkenthetők, érdemes a szervezet aktuális állapotát különböző szűrővizsgálatokkal felmérni.

A szűrés legfontosabb elemei

stresszes életet élők szűrőcsomagjaA stresszes életet élőknek évente-kétévente érdemes néhány vizsgálattal feltérképezni, milyen állapotban is van a szerveztük.
- A nagylabor (a kiterjesztett laborvizsgálat) során kapott lelet az első lépés egy összetett diagnózis kialakításában, amely a szervezet mélyén zajló folyamatokról ad egyértelmű és részletes információt.
- A kardiológiai vizit során a szív- és az érrendszer állapota kerül górcső alá, a vérnyomás, a pulzus értékei, a szakorvosi manuális vizsgálatok, az anamnézis felvétel már sok mindenről árulkodhatnak.
- A fájdalmatlan arteriográfos vizsgálat az erek állapotának feltérképezésére szolgál. Az arteriográfia során a karra rögzítenek egy mandzsettát, ami egy készülékhez kapcsolódik. Az így mért pulzushullámokat számítógép értékeli, és az elkészült leletből képet kapunk az érfal állapotáról, tehát kiderül, hogy normál, összehúzódott vagy kitágult állapotban van-e. Ezen kívül tájékozódhatunk a főütőér rugalmasságáról / merevségéről, és a szív munkájáról is.
- A stresszes életet élőknél fontos lehet, hogy felmérjük a szívfrekvencia-variabilitást is – hangsúlyozza Sztancsik doktornő. - A szívverés ritmusa az egészséges embereknél sem teljesen szabályos, hanem a külső és a test belső környezetéből érkező ingerekhez alkalmazkodva rugalmasan változik. A szívfrekvencia-variabilitás tulajdonképpen a szív válaszkészsége, amivel a körülményekre, a körülmények változásaira reagál. A szívműködés változékonyságának mértéke sokat elárul az ember általános egészségi állapotáról, fizikai és pszichés terhelhetőségéről, illetve stressztűrő képességéről. A szívfrekvencia mérése egyszerű, gyors és fájdalommentes.

 

Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

 

 

 

 

Téma szakértője

Specialitások:

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Kedves Dr No. 34 eves nő vagyok.Ma voltam teljes kardiologiai vizsgalaton mert eleg magas a pulzusom 100koruli es hetvegen nagyon rosszzl is voktam.14eve vagyok panikbeteg es 5eve inzulinos cukorbeteg. A leletem a kovetkezo : Diagnozis : AP syndr. IDDM ( igen enyhe heamodinamika elteres nelkul ) Ekg vizsgalat 85/min frekv.sinus ritmus kp tengelyallas PQ 128 ms QRS 84 ms QT 372 ms aVR-ben neg T III-ban sekély neg-poz V1-ben neg egyebütt poz T-k,ST-k izoelektromos vonalvan áthajlás V4-ben ES nincs. Echocardiographia UGEO H60: Bp hossz 40,2mm JP hossz 40,0mm jobb kamra keresztmetszete 30mm bal kamra 37,7mm E/A:1.34 DT: 170msec A0 Vmax : 1.33 m/s Aorta csúcsgradiens :7.12 Hgmm E:75.07 cm/s A:55.92 cm/s Aortagyök : 26.8 mm Aorta asc : 25.9 mm BKDD :42.6 mm BKDS :26.0mm IVS (D) 9.1mm IVS (S) 11.8mm HF (D) :9.5 mm HF (S):14.2mm EF: Teicholz 69.22% LVOT-D :22.8 mm IVC :12.6mm Tapse :22.5mm Normal uregi atmerok.A mitralis vitorla kisse vaskosabb enyhen prolabal jol zar haemodinamikai elterest nem okoz . Egyebutt epp billentyuk.Jobb kamrai syst.nyomas nem emelkedett.Jo falmozgasok.Norm.IVC Jo systoles es diastoles bal kamra funkcio. Pericardialis fluidum intrakardialis trombus nem lathato. A terhelest kerekpar ergometrian vegeztuk gyogyszermentesen 25W 2percenkenti terheles emelessel. Terheles idotart.: 6:23 pihenes ido 6:20 Kezdeti RR 100/60 kezdeti frekvencia 105min Max terheles 75W (100W elkezdte) max frekvencia 174min/104% Max RR 145/70 hgmm vizsgalat vegen RR 100/60 MET 5.4 norm tenzio valasz. A paciens gyorsan elfaradt a vizsgalat kozepetol szedulesre nehezebb levegovetelre panaszkodott.mellkasi fajdalom nem volt. velemeny : Alacsony terhelhetoseg a vizsgalat 100W-nal megszakitottuk . Mar indulasnal V3-6ig 1mm-s ST dopr. látszott sekèly neg-poz T-kel mely a recoveriben regredialt.ritmuszavar ingerkepzesi vahy vezetesi zavar nem volt. Fokozott sympatikus aktivitas valoszinusitheto mindemellett funktionalis komponensek is hozzajarulhatnak panaszahoz. Rizikofaktorral rendelkezik.Mellkasi panaszainak hatttereben az elvegzett vizsgalatok felvetik coronaria erintettseg lehetoseget kiserbetegseget ezert tovabbi vizsgalat szukseges. Őn szerint valoban fontos lenne egy Ct? okozhatta ezt az elterest hogy nagyon izgultam vegig a vizsgalat alatt? Varom valaszat koszonettel Szasz Melinda
Szasz Melinda

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt Szász Melinda!

Leírása alapján mindenképpen koszorúér vizsgálat javasolt, mely lehet cardio CT, szükség esetén coronarographia. Amennyiben a koszorúér betegség igazolódik, coronarographiánál az esetek nagy részében megoldható a probléma.

Üdvözlettel:
Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Kedves, türelmes

Sztancsik doktornő szaktudása, kedvessége, türelme megnyugtatóan hatott, valamint a recepciós hölgyek segítőkészségével vagyok nagyon megelégedve.

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, sportkardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2017.08.28
Utolsó módosítás: 2017.08.28