Az utóbbi 40 évben jelentősen megnőtt a szív-érrendszeri betegségek száma a modern, iparra épülő társadalmakban, amelynek oka többek közt a munkahelyi pszichoszociális faktorokban keresendő. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa arra figyelmeztet, hogy már az első tünetek esetén fontos a kivizsgálás.

A stressz betegít

Közismert, hogy a szív-érrendszeri betegségeknek léteznek „klasszikus” rizikófaktorai, mint a magas vérnyomás, vérzsírszint és koleszterinszint és a cukorbetegség. Ezeken kívül azonban egyre világosabban látszik, hogy a munkakörnyezet is szerepet játszik a betegségek kialakulásában és súlyosbodásában. A munkakörnyezet alatt – ebből a szempontból – számos összetevő értendő, mint például a fizikai és a kémiai tényezők, a többműszakos munkarend és a pszichoszociális tényezők. Ez utóbbi önálló hatását a szív-érrendszeri betegségek kialakulására és fejlődésére már számos tanulmány elemezte. Mindennek pedig azért van nagy szerepe, mert az összefüggések ismeretében mind a megelőzés, mind a kezelés hatékonyabb lehet. 

Légy biztonságban! - kardiológiai kivizsgálási csomag

  • kardiológus szakorvosi vizsgálat
  • nyugalmi EKG
  • nagylabor (benne vércukor, koleszterin, vese- és májfunkció, teljes vérkép, vizelet)
  • szívultrahang
  • terheléses EKG
  • arteriográfiás érállapot felmérés
  • vérnyomásmérés
  • testösszetétel mérés
JELENTKEZZ BE MOST!

A tárgyban született vizsgálatok szerint az ún. klasszikus rizikófaktorok tehetők felelőssé a betegségek 50-80 százalékáért. Az INTERHEART tanulmány például 9 rizikófaktor hatását tanulmányozta a szívinfarktus kialakulására 52 országban. A tudósok ezek szerint az első két legfenyegetőbb kockázati tényezőnek a dohányzást és a magas vérzsírszintet ítélték, de rögtön ezek után következtek a stresszfaktorok, mint a munkahelyen és otthon megélt stressz, az anyagi helyzet és az egyes életesemények miatti szorongás.

Vegye komolyan a jeleket!

stresszes életet élők szűrőcsomagja- Sokan érzik, hogy a munkájuk vagy akár a magánéletük miatt túlfeszítettek, szoronganak, ezt azonban szinte természetesnek tekintik. A testi panaszokra azonban már nem olyan könnyű legyinteni, a mellkasi szorítás, fájdalom, az erős szívdobogás érzés, a „beszoruló” levegő, a légszomj, a magas pulzus olyan figyelmeztetések, amelyeket mindenképpen ellenőriztetni kellene – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. – Nagyon fontos megtudnunk, hogy „csak” a stressz okozza-e ezeket a panaszokat, vagy esetleg a stressz talaján kifejlődött-e már valamilyen kardiológiai betegség. A szakorvosi vizsgálaton túl a nagylabor vizsgálat, a szívultrahang, a nyugalmi és terheléses EKG, az arteriográfia és szükség szerint más kiegészítő vizsgálatok pontos képet festhetnek a szív-érrendszer állapotáról, lehetővé teszik a korai felismerést és kezelést.  

Életmód orvoslással a stressz is kezelhető

Vaskó doktor szerint amennyiben kiderül, hogy nem fizikai okok, hanem a túlhajszoltság áll a nyugtalanító tünetek hátterében, akkor is érdemes kezdeni valamit ezzel az állapottal. A stresszkezelés pedig közel sem csak annyit jelent, hogy legyinteni próbálkozunk a minket szorongató helyzetekre, esetleg vény nélküli nyugtatókkal kísérletezünk. A komplex stresszkezelés ugyanis az egész életmódunk átgondolását igényli. Ennek a mentális, pszichés támogatáson túl éppúgy része a fizikai aktivitás, mint az optimális, személyre szabott étrend kialakítása. Ehhez pedig – amikor megszületik a döntés, hogy szeretnénk tenni a testi-lelki egészségünkért - érdemes szakértő segítséget igénybe venni, akár a modern életmód orvoslás által.  

 

Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

 

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt doktor Úr! 47 éves nő vagyok.4,5 éve tachyardia miatt reggel 2,5 mg Nebivololt kaptam. A kezelőorvosom szerint a krónikus kégzőrendszeri betegségem okozta. Kb. szűk egy év múlva a gyógyszer mellett ismét tachycardiam lett. A th.ki lett egészítve déli 2,5mg nebivolollal. Jelenleg a reggelit szedem csak. Tavaly július óta a myasthenia kezelésem ki lett egészítve steroiddal. Ez után változó lett a vérnyomásom, hol magasabb, főként a dyastoles értek; hol alacsony. Február óta viszont alacsony. Február 15-26-ig többlépcsős strokem volt. A jobb agyféltekén elég nagy területen lett agyi infarctusom. TTE vizsgálattal a pitvarok között PFO-t láttak, az átolyás jobbról balra lett megállapítva. A shunt felett kiboltosulást láttak. A neurológusom szerint a shunt miatt kaptam többlépcsős stroket, ezért ragaszkodott a TEE vizsgálathoz. A vizsálattal meg lett erősítve a PFO,alatta az aneurysma közel 2cm-es. E mellett a bal/jobb (nem tudom hol, mert egyik helyen egyik másik helyen másik lett leírva. Valószínűbb a bal oldalon a pitvar fülcséjében 6 mmm-esen tapadó 0,4x1,7mm-es egyetlen felszínű mixomat láttak, melyen fehéres felrakódás volt. Majd még azt is mondták a szivbe tapadva fityeget a daganat. A kontroll vizsgálaton nem látták a mixomat, de első körben a többi eltérést sem. Azt mondták valószínű vérrög kehetett. Ennek örülök is. A két vizsgálatot nem egy intézményben végezték, ezért a szívsebész orvos újabb vizsgálatot kért ugyanott ahol első alkalommal csinálták. A vizsgálat után azt mondták, hogy a fülcsébe a septum domborodik be, s ezt látták mixomának. Ez szemölcsszerűnek látszik. Nem értem, hogy kehetetett egy szemölcsméretű dolgot néhány centisnek látni, de még fiyegni is. Fehéres felrakódást is hogy káttak rajta. 1./Ön szerint mi lehetett, tudom lelet nélkül nehéz nyilatkozni? Azóta felmerült a PFO zárása, ezért buborék tesztet végeztek, mellyel azt vizsgálták, hogy a shunton keresztül az embolus az agyba fel tud e jutni. Vizsgálatkor sóoldatot összekeverve jutattak a vénába doppler vizsgálattal nézték az agyi ereket. A teszt akkor pozitív ha 15 vagy a feletti buborékot számolnak meg. Nekem 50 felettit számoltak meg. 2./ A műtéthez kell e több vizsgálat, indikáció? Az osztályos orvosomban, aki kardiológus végzettségű) felmerült, hogy amit miomának láttak az vérrög volt, s a vérhígítók hatásara feloldódott. Viszont akkor a fülcse okozta a strokat. Felmerült részéről a fülcse bezárása is. 3./ Önnek erről mi a véleménye, valamint itt is milyen vizsgálat, indikáció szükséges a műtéthez? 4. A két műtétet egy alkalommal el lehet végezni, vagy csak külön-külön? Előre is köszönöm válaszát!
Maja

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Maja!

Sajnos a pitvari myómának és a thrombusnak lehet hasonló a képe az ultrahang vizsgálatnál. A műtét indikációját, annak idejét és módjait csak a szívsebész tudja megmondani.

Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

kedvesség és hozzáértés várja a betegeket

Vaskó Péter doktor úr hozzáállása, nyugodt szakmai meghallgatása, kérdései, tájékoztatása, vizsgálata kifogástalan. A nyugodt, barátságos rendelői hangulat mellett kedvesség és hozzáértés várja a betegeket. Az ember úgy érzi, még ha nagyon beteg, a látogatástól és bánásmódtól meggyógyul. Köszönöm ezt a főrovosnak és csapatának

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2017.11.27 21:37