A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, vagyis, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Ehhez pedig nyilvánvalóan valamiféle terhelés szükséges, ami általában speciális kerékpáron valósul meg. Vannak azonban, akik tartanak attól, hogy éppen ettől a terheléstől lesznek rosszul, de őket dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa nyugtatja meg.

Miről informálnak a görbék a papíron?

A terheléses EKG biztonságos és fontos vizsgálat.Az EKG vizsgálat után a laikus csupán görbéket lát egy hosszú papíron: ez tulajdonképpen a szív elektromos tevékenységének ábrázolása. A nyugalmi EKG vizsgálat során vizsgálható többek közt a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, károsodása, a kamrák falának vastagsága, a szívritmuszavarok. A nyugalmi EKG-t használják arra is, hogy meggyőződjenek a gyógyszerek hatásosságáról, esetleges mellékhatásairól. Ez a sokoldalú felhasználás indokolja tehát, hogy ezt a vizsgálatot a legtöbb kardiológiai kivizsgálás magában foglalja.

De mikor van szükség terheléses EKG-ra?

A nyugalmi EKG eredményei alapján a szív falvastagságára csak következtetni lehet, a billentyűk, nagy erek működésére szinte semmilyen támpontot nem ad. Ugyancsak nem lehet kimutatni a nyugalmi EKG-val a terhelést követő levezetési szakban fellépő ingerületvezetési zavarokat, és persze vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét. Milyen esetekben szükséges tehát a terheléses EKG?

  • Ha a szűrés során nagyobb szív-érrendszeri kockázatot fedezett fel a kardiológus.
  • Ha szükséges a szív és a keringési rendszer terhelhetőségének felmérése.
  • Ha felmerült a szív koszorús ereinek esetleges szűkületéből adódó vérellátási zavar gyanúja.
  • Ha fel kell mérni az esetleg már kialakult károsodások mértékét.
  • Ha a kardiológus szeretné megfigyelni a szívfrekvencia és a vérnyomás változását terhelés alatt.
  • Ha az orvos szeretné látni, mennyire hatékony az alkalmazott terápia.  
  • Ha szükséges a ritmuszavar provokálása a terhelés során.

Mindezeken túl a vizsgálat a nem kardiológiai jellegű műtétek kockázatbecslésére is alkalmas.

Nincs ok szorongásra a terheléses EKG előtt

A terheléses EKG során biztonságosak a körülmények.A terheléses EKG vizsgálat előtt a páciens kényelmes ruhába, cipőbe öltözik, és még előzetesen tájékoztatja a kardiológust a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Ugyanígy előzetesen dönt arról az orvos, hogy milyen terhelésnek teheti ki az adott pácienst, amit az alkalmazott kerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével érhet el.
- Éppen ez a terhelés az, ami miatt néhányan, főként, akik tünetekkel vagy ismert szív-érrendszeri betegséggel élnek, esetleg idősebbek, tartanak a vizsgálattól. Attól szoronganak, hogy nem fogják bírni a fizikai aktivitást, és esetleg rosszul lesznek, „leszédülnek” a kerékpárról, futópadról. Ezt a félelmet mindig komolyan vesszük és igyekszünk minél inkább megnyugtatni a pácienst. Egyrészt biztonságban vannak, mert ha a futópadon történik a terhelés, egy heveder óv az esetleges eleséstől, másrészt csak annyira terheljük a beteget, amennyit biztonságosnak tartunk. Persze, ha éppen a provokáció a cél, el kell érnünk bizonyos határt, de ez sosem lehet túlzott mértékű. Bizonyos kontraindikációk esetén, például komoly szív-érrendszeri betegségnél, súlyosabb szívritmuszavar gyanújánál, stb. nem is végezzük el a terhelést, tehát az, hogy javasoljuk a terheléses EKG-t, eleve azt feltételezi, hogy azt biztonságosan kivitelezhetőnek gondoljuk – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. - Miután az elektródákat a mellkasra csatlakoztatjuk, és egy vérnyomásmérőt is a páciensre helyezünk, elindulhat a terhelés, amely során folyamatosan nézzük a szívritmust, vérnyomást, pulzusszámot. A terheléses EKG vizsgálat végén a pácienst addig pihentetjük, amíg pulzusszáma nem normalizálódik. Az eredményekből nagyon sok információhoz jutunk, amelyek egyrészt további, részletes kivizsgálást tehetnek szükségessé, másrészt meghatározzák a kezelés irányát is.

Forrás: Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

 

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Dr.úr. Pár napja érzek szegycsont mögötti nyomást vagy fájdalmat nem is tudom,mozgásra szokott előjönni ha fekszem akkor pedig a hátam bal oldalán érzem ugyanezt ,plusz rossz közérzetem is van ,mi lehet ez talán szívprobléma? Pár éve voltak már ugyanezek a tünetek csak akkor voltam kardio vizsgálaton ott nem találtak semmit {ekg,ultrahang,mellkasröntgen,24óra holter}.
Attila

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Attila!

Panaszai, az elmondás alapján feltehetően nem szív eredetűek.

Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Mindent meg lehetett beszélni

Gyors időpont, nagyon kedves volt doktor úr és a személyzet is. Külön értékeltem, hogy doktor úrral mindent nagyon jól meg lehetett beszélni. Nagyon elégedett vagyok az egész rendszerükkel, alaposságukkal és kedvességükkel!

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2025.02.14 09:19