A sztent beültetés az egyik legkíméletesebb megoldás koszorúér-szűkület esetén, hiszen azt jelenti, hogy egy érfalat kitámasztó fémhálót építenek be az érbe. De vajon elégséges ez a biztonsághoz? Szabad egyáltalán mozogni ilyen előzmények után? Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a beültetés utáni életmód jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Mikor történhet sztent beültetés?

A sztentelés utáni rehabilitáció megelőzheti a második infarktust.A sztent maga egy hálós szerkezetű, csőszerű eszköz, amelyek azért helyeznek el az érben, hogy nyitva tartsa azt. Az érfalba rögzített eszköz nem mozdul el a helyéről, nem vehető ki, bár ma már elérhetőek a néhány hónap után felszívódó sztentek is. A speciális fémötvözetből készült háló nem korrodálódik és az esetek legnagyobb részében tartós megoldást jelent. De hogyan derülhet ki, hogy sztent beültetésre, sztentelésre van szükség?

  • Gyakran előfordul, hogy valakit típusos mellkasi fájdalmakkal, infarktus gyanújával, vagy friss infarktussal szállítanak be egy olyan centrumba, ahol az érfestést (koronarográfia), az értágítását és a sztentelést egy ülésben rövid időn belül el tudják végezni.
  • Az sem ritka eset, hogy a kardiológus a kardiológiai kivizsgálás során olyan eltérést észlel, ami miatt koronária érfestést javasol. Amennyiben ennek során olyan szűkületet találnak, ami tágítható és sztentelhető, akkor ugyanabban az ülésben elvégzik a beavatkozást.
  • Harmadik lehetőségként előfordulhat, hogy valamilyen oknál fogva szív-CT (koronária-CT) vizsgálat történik és az itt látott elváltozást követően nem azonnal, hanem egy másik időpontban végzik el a fenti beavatkozást.

A sztenteléssel minden meg van oldva?

- A sztentelés csak első lépés a teljes, biztonságos élet felé, amely adott esetben akár életmentő is lehet – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Ami azonban ezután következik, az határozhatja meg a jövőt. A sztent beültetés ugyanis csak lehetőséget ad arra, hogy egy egészségesebb életmódot alakítsunk ki, ezáltal akár egy második infarktust vagy egy második sztent beültetést megelőzzünk. Tehát a legfontosabb, hogy ne betegként tekintsünk magunkra, aki kíméletre, esetleg ágynyugalomra szorul. A sztent beültetés másnapján ugyanis – ha minden rendben van – a páciens már haza is mehet. Ilyenkor már érdemes lassan sétálni, az első héten még csak napi 6x3-5 percet, majd 6-7 hét alatt feltornázva a mozgást napi 1 órára. Aki korábban is aktív volt, annak gyorsabb is lehet a visszaállás, de minden alkalommal figyelni kell, hogyan hat a szervezetre a fizikai aktivitás és persze a gyógyszerek együttesen.

Mikor, mennyit, mit? Ebben segít a rehabilitáció

A sztentelés utáni kardiológiai gondozás teljes életet biztosíthat.- A kardiológiai rehabilitáció minden szív-érrendszeri esemény, műtét, beavatkozás után szükséges. Igaz ugyan, hogy a folyamat már a kórházban elkezdődik, és esetleg szanatóriumban vagy járóbeteg szakambulancián folytatódik, azonban ennek végeztével a betegnek magának kell kialakítania az életmódját – ismerteti Sztancsik doktornő. - A nagy szív-érrendszeri események után sokan veszélyesnek gondolják a mozgást, holott ennek az ellenkezője az igaz. Ilyenkor fizikailag is meg kell erősíteni a szívet és ki kell alakítani egy szívbarát életmódot. Vagyis a sztentelés utáni kardiológiai rehabilitációnak éppúgy része a mozgásterápia és a gyakorlati dietetikai foglalkozás, mint a stresszkezelés, szükség esetén a testsúlycsökkentés, illetve az olyan vizsgálatok, mint a nyugalmi – és terheléses EKG, a szívultrahang, a terheléses szívultrahang, a laborvizsgálatok és szükség esetén a társbetegségek kezelése. A cél minden esetben az, hogy elkerülhető legyen az ismételt érelzáródás és kialakítható legyen egy teljes, biztonságos, élvezhető életmód.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktor Úr/Nő! 2017 októberében EKG vizsgálatot kértem, mert gyakran szaporán ver a szívem, illetve sok az extra ütés percenként. A kezelőlapon ez áll: Card.comp. Szaporább, ritm.szívhangok, a bázison telesyst.click, rövid syst.zörej. 83/min sin ingerképzés. PQ: 0,16 sec. Kp.Rv.Repol.ép. Diagnózis: A kéthegyű billentyű prolapsusa. Az orvos azt mondta, hogy nem lát semmi különöset, de én aggódom. Nagyon zavaró a sok extra ütés. Káros szenvedélyektől mentes vagyok,illetve nagyon stresszes is. Kálciumot és magnéziumot szedek. Szeretném tudni, hogy van-e okom aggódni? Lehet ennek súlyosabb következménye? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Kata
Kata

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Kedves Kata !

Aggódni nem kell. Amennyiben kellemetlen élményként éli meg a ritmuszavart, béta blokkoló segíthet, de nagyon fontos a stressz oldás is. Mentálhigiénikus segítségét ajánlom.

Üdvözlettel:
Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Emberi

Sztancsik doktornőnél kedvesebb, hozzáértőbb, emberibb orvossal még nem találkoztam. Nagyon hálás vagyok, hogy hozzá kerültem és ezután is csak hozzá fogok járni.

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2023.01.12
Utolsó módosítás: 2023.01.12