1. Így működik a koleszterincsökkentő

A legelterjedtebb koleszterinszint csökkentők a sztatinok, amelyek csökkentik a vérben az LDL-koleszterin (az ún. „rossz” koleszterin) szintjét, ezáltal közvetve redukálják a szív-érrendszeri betegségek kockázatát is. Számos sztatin típusú gyógyszer elérhető, amelyek működése bizonyos mértékig különböző, éppen ezért fontos a receptírás előtti alapos kivizsgálás. 
A sztatinok működésének alapja, hogy blokkolják egy, a májban termelődő enzim működését, ami koleszterint „gyárt”, így megakadályozzák az erekben, jórészt koleszterinből felépülő plakkok kialakulását. Ismeretes, hogy a koleszterineknek van egy másik típusa is, a HDL, vagyis a „jó koleszterin”, ami viszont hasznos, ugyanis - bonyolult folyamatok eredményeként – segít megszabadulni az LDL-től. Egyes kutatások és meta-analízisek azt is megállapították már, hogy a sztatinok pozitívan hatnak a HDL-termelődésre, és a nagy rizikójú csoportokban jelentősen csökkentik a szívbetegségek kialakulásának esélyét. 

2. Mikor optimális bevenni a koleszterincsökkentőt?

A gyógyszerek szedésével kapcsolatos össze szabályról elsősorban a kezelőorvosnál fontos tájékozódni és fontos be is tartani a megbeszélteket.  Már csak azért is, mert a sztatinoknak vannak rövid- és hosszú hatású válfajai.  Az ajánlások szerint a rövid hatású koleszterincsökkentők akkor hatnak a legjobban, ha este veszik be őket. Ennek az lehet az oka, hogy a koleszterint termelő enzim is ekkor a legaktívabb. A hosszabb felezési idővel rendelkező gyógyszerek (a felezési idő az az idő, amely alatt egy hatóanyag mennyiségének fele kiürül a szervezetből) a kutatások szerint ugyanolyan hatékonyak, ha reggel, és ha este vesszük be őket, a lényeg, hogy ha beállítottuk magunknak a bevételi időt, ahhoz tartsuk is magunkat.

3. Melyik gyógyszer az optimális?

- Erre a kérdésre egy adott személy esetében csak az orvos adhatja meg a választ. Amikor dönteni kell a koleszterincsökkentő típusáról és dózisáról, olyan tényezőket veszünk figyelembe, mint az aktuális koleszterinszint, meglévő betegségek (nem csak szív-érrendszeri eredetűek), a családban esetleg halmozódó kardiovaszkuláris betegségek, meglévő rizikófaktorok és már szedett gyógyszerek. Léteznek bizonyos „célértékek", tehát más a célérték egy egyébként egészséges, csak magas koleszterinszinttel élő, más egy szívinfarktuson átesett, vagy egy igen nagy rizikóval rendelkező polymorbid betegnél. Természetesen a nagyobb rizikónak kitett páciensek esetében magasabb dózisú vagy hosszabb hatású koleszterincsökkentők elrendelése az indokolt – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

4. Meddig kell szedni a koleszterincsökkentőt?

A koleszterincsökkentőket alapvetően folyamatosan kell szedni. Számos esetben bebizonyosodott, hogy akik az orvosi javallattól függetlenül abbahagyták a szedést, hamarosan újra emelkedett értékeket láthattak a laborleletben. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha valaki rendezi az életmódját - akár az életmód orvoslás segítségével -, tehát lemond a dohányzásról, leadja a fölös kilókat, rendszeresen mozogni kezd és kiegyensúlyozottan kezd táplálkozni, a kardiológussal egyeztetve lassan csökkentheti, esetleg el is hagyhatja a gyógyszert. 

5. Milyen mellékhatásai lehetnek a koleszterincsökkentőknek?

Az Amerikai Kardiológiai Társaság kutatása szerint a sztatint szedők 90 %-ánál nem jelentkezik semmilyen zavaró mellékhatás. Akik esetleg mégis tapasztalnak problémákat, azok jobbára gyengeségről, a székelési szokásos megváltozásáról, fejfájásról, bizonyos gyulladásokról és frissen kialakult cukorbetegségről számolnak be, különösen, ha ez utóbbinak más rizikófaktora is jelen van. Ugyanakkor az FDA, az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Bizottság szerint a mellékhatások kockázata alacsony és az előnyök jóval felülírják azokat.

6. Mire érdemes kiemelt figyelmet fordítani a koleszterincsökkentők mellett?

Mivel a sztatinok kölcsönhatásba léphetnek egyes gyógyszerekkel, vitaminokkal, táplálék-kiegészítőkkel, ezekről mindenképpen tájékoztatni kell az orvost, még a receptírás előtt. Azt is fontos tudni, hogy sztatinok szedése mellett kerülni kell a grapefruit fogyasztást, mert az negatívan befolyásolhatja a hatást. A magasabb kockázati csoportba tartozóknak érdemes dietetikus segítségét is kérni, hogy egy olyan étrendet alakíthassak ki, amely szintén képes csökkenteni a koleszterinszintet. Ezen kívül mozgásterapeuta segítségével ajánlott kialakítani egy biztonságos, de hatékony edzésrendet, amely a túlsúly csökkentésében is nagy szerepet játszik, valamint fontos minden orvosi utasítást pontosan betartani és a rendszeres ellenőrzéseket lelkiismeretesen elvégezni.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)