A krónikus és kezeletlen stressz közvetlenül is növeli a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, ahogyan ez már tudományosan is bizonyított. Balog Melinda, a KardioKözpont pszichológusa az összefüggésekre és a pszichés segítség lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Az akut stressz jelei

Erős szívdobogást, mellkasi fájdalmat okozhat a stressz, de a kezelése segít.Szinte mindenkinek ismerős lehet az az érzés, amit egy rossz hír válthat ki: elgyengülünk, erősen dobogni kezd a szívünk, olykor a torkunkban érezzük a dobogást, növekszik a pulzusunk, izzad a tenyerünk, összeszorul a gyomrunk, akár le is kell ülnünk. Ez az evolúciósan kódolt ősi fiziológiai válasz, egyfajta készültségi állapot, amellyel a szervezet egy valós vagy vélt külső fizikai vagy lelki fenyegetettségre válaszol. A külső, a személy által veszélyesnek értékelt esemény vagy helyzet, azaz a stresszor esetén mérlegel az agy, és dönt afelől, hogy milyen megküzdési móddal reagáljon adott külső ingerre: meneküléssel vagy támadással. Az esemény beindítja az úgynevezett vészreakciót, majd elindul a stresszhormonok fokozott termelése. Végül a stresszorra adott válaszunk, vagy a vészhelyzet megszűnése következtében a fiziológiai működés rendeződik egy nyugalmi állapotra.
Azoknál a személyeknél, akik szorongásra, aggódásra hajlamosabbak, kevésbé hatékony megküzdési módokkal rendelkeznek, illetve kevésbé képesek beazonosítani fizikai tüneteik és lelki történéseik közti kapcsolatokat, egy pillanatnyi stresszhelyzet is okozhat olyan tüneteket, amelyek szívbetegséghez hasonlók. Az ilyen pánikszerű tüneteknek nevezzük az éles, hirtelen mellkasi fájdalmat, amely gyakran olyankor jelenik meg, amikor az érintett nem végez fizikai aktivitást. Ritkább esetekben fokozatosan alakulnak ki ezek a tünetek. Egyéb pánik tünetek közé soroljuk a légszomjat, szédülést, dezorientáltságot, amelyeket tapasztalva a személy szorongása halálfélelemben csúcsosodik ki. A többnyire a mellkasra lokalizálódó fájdalom kb. 10 percig tart, megjelenhet vele párhuzamosan a hiperventilláció, és más kísérő tünetek is.
Tehát az akut stressz egészen nyilvánvalóan okozhat szív-érrendszert érintő panaszokat, rosszullétet, mára azonban az is bebizonyosodott, hogy a krónikus stressz ennél alattomosabban rombol. 

A tartós stressz több úton vezethet szívbetegségekhez

Korábban a kutatások a kardiológiai betegségek és az elégtelen stresszkezelés tekintetében  abban a vonatkozásban véltek  összefüggést feltételezni, amely szerint a krónikus stresszben élők körében gyakrabban fordultak elő a káros stresszkezelési szokások, így a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a túlevés, amelyek kiemelt kockázatot jelentenek a szív- és érrendszeri betegségekre, de a közvetlen összefüggés sokáig nem volt ismert.
A jelenlegi álláspont szerint a tartós stressz kapcsolatba hozható azon agyi terület fokozott aktivitásával, amely az érzelmek feldolgozásáért felelős, és ezen területek túlaktiválása növeli a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. The Lancet c. szaklapban megjelent tanulmány szerzői szerint a káros, azaz a személy által veszélyesnek ítélt, rendelkezésre álló energiáit meghaladó stressz inger gyakori megélése ugyanolyan fontos rizikófaktornak számít ebből a szempontból, mint a dohányzás és a magas vérnyomás. A kulcs – nagyon leegyszerűsítve - a gyulladás lehet, amit közvetve a stressz vált ki az artériákban, és amely végső soron anginához, szívinfarktushoz és stroke-hoz vezethet. Vagyis az már most látszik, hogy hatékony stresszkezelési módok elsajátítása az szív-érrendszeri rizikó csökkentésének egyik kulcsa lehet.

Így segíthet a pszichológus

Pszichológus segít a stresszkezelésben, szívbetegségek megelőzésében.Ma már a kardiológusok közül is sokan terelik a szív-érrendszeri rizikóval rendelkező pácienseket a pszichológusok felé – természetesen a további életmódbeli elemek reformja mellett.
A mellkasi fájdalom – különösen, ha előzmény nélkül jelentkezik – olyan figyelmeztető jel, ami miatt sokan fordulnak orvoshoz. Ezt igen jól teszik, hiszen valamilyen úton mindenképpen el kell indulniuk. Ha a vizit, a nyugalmi- és terheléses EKG, a szívultrahang és a laborvizsgálatok nem mutatnak kardiovaszkuláris eltérést, érdemes elindulni egy pszichés, mentális gondozás felé, amely személyre szabott stresszkezelési módok elsajátításához nyújt segítséget. Ezt azért fontos kihangsúlyozni, mert nem minden ember ítéli rossz stressznek, ún. distressznek ugyanazt az eseményt, és adott esemény stresszt jelentő mértékének megítélésében is egyéni különbségek mutatkoznak.
A stresszel való megküzdésnek három fontos eleme van, amelyeket a pszichológiai konzultációk során mérlegelünk: mennyire tudjuk kontrollálni az adott eseményt, mennyire tudjuk bejósolni a kimenetelét, végül mennyire találjuk meg az értelmét. A kontrollálható események esetén probléma központú megküzdési módokat sajátíthat el a kliens, míg, ha maga a probléma nem oldható meg, a belső lelki állapotot megerősítő, megváltoztató, a helyzetet átkeretező ún. érzelemközpontú megküzdést támogatjuk. Mindkét esetben a kimenetel azonos: a stresszhelyzet feletti fizikai vagy lelki uralom megszerzése – ismerteti Balog Melinda, a KardioKözpont pszichológusa. - A stresszorokkal való találkozás elkerülhetetlen, azonban a lelki szívósságot a megküzdési módok helyes alkalmazása mellett különböző relaxációs technikák elsajátításával és rendszeres használatával, valamint az önbizalom, önbecsülés növelésével erősíthetjük.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)


 

Téma szakértői

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Hölgyem/Uram, 42 éves, nem dohányzó (sosem dohányoztam), átlagos testalkatú, rendszeresen gyalogló/tornázó nő vagyok. Jó ideje séta/lépcsőzés/tornázás közben ha beszélek akkor olyan érzetem van, hogy hiába veszek levegőt, az nem elég és kifulladok, lihegek, ritkán szédülök. Ez a beszéd vagy a terhelés megszűntével rendeződik, de tudatosan sokkal mélyebb levegőket kell vennem. Mostanára már ha csak erőteljesebben beszélek (vita hevében), akkor terhelés nélkül is jelentkezni szokott. Tüdőszűrésen januárban voltam, a lelet nem mutatott eltérést. A kérdésem az lenne, hogy merre induljak, milyen vizsgálatra lenne érdemes elmennem? Mi lehet az oka a panaszaimnak? Válaszát köszönöm :)
VN

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Kedves Nóra

A panaszok hátterében többféle ok is lehet. Kardiológiai szempontból érdemes lenne egy részletes vizsgálat elvégzése, ami nyugalmi és terheléses EKG-ból, szív UH vizsgálatból és szükség esetén Holter- monitorozásból állna.
A fenti vizsgálatokat Ambulanciánkon készséggel elvégezzük.

Üdvözlettel:
dr.Vaskó Péter
Létrehozás ideje: 2021.08.05
Utolsó módosítás: 2021.08.05