A rendszeres testmozgás segíti az egészség megőrzését, a szív-és érrendszeri betegségek megelőzését. Éppen ezért mindig értetlenül állunk, ha a híradásokból hirtelen szívhalál, vagy infarktus miatt elhunyt sportolókról  értesülünk. A sportolással tehát mégsem előzhetjük meg a tragédiát, továbbra is a szív-és érrendszeri betegségek lesz az egyik vezető halálok hazánkban? Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta válaszol a kérdésekre. 

Nem csak tünetekkel jelentkezhetnek a szívbetegségek

Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint világszerte évente 17 millió ember hal meg valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, 2020-ra pedig ez a szám 20 millióra emelkedhet. A drasztikus növekedéshez egyértelműen hozzájárulnak a helytelen táplálkozási szokások, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a mozgáshiányos életmód is. A sportolók körében bekövetkező halálesetek hallatán joggal merül fel sokakban a kérdés: az egészséges életmód valóban védelmet nyújt-e a szív-és érrendszeri betegségekkel szemben?  
A hirtelen sportoló szívhalál sportkardiológiai szűréssel megelőzhető lehet.- A megfelelő körültekintéssel végzett testmozgás egyértelműen pozitív hatást gyakorol az emberi szervezetre – ismerteti Sztancsik doktornő.-. A rendszeres mozgás hatására egyrészt nő a szív tömege, javul a pumpafunkciója, másrészt a szívizomban olyan kis hajszálerek alakulnak ki, illetve nyílnak meg, melyek növelik a szív oxigén ellátottságát. Az élsportolók körében ugyanakkor az intenzív terhelés hatására sajnos bekövetkezhet, hogy a hajszálerek kialakulása nem tudja követni a szív tömegének növekedési ütemét, így a korábbi érhálózat képtelen megfelelő mennyiségű oxigént biztosítani a megnövekedett szívizomzat számára. Ennek következtében még ép koszorúérrendszer esetén is kialakulhat szívizomelhalás (azaz szívinfarktus), kitágult, renyhén működő szívizomzat vagy mindezek talaján életveszélyes ritmuszavar. Ugyanakkor számos más, sporttól független, tüneteket nem okozó szívbetegség is rejtőzhet a szomorú halálesetek hátterében. Elengedhetetlen lenne mindezeket kardiológiai szűrővizsgálat során idejében felismerni, amely a sportolók életét védhetné meg. Ugyanakkor a versenyengedély kiadásához, meghosszabbításához ma még a legtöbb országban, így hazánkban sem előírás a kardiológiai szűrés vagy a rendszeres kontrollvizsgálat. Éppen ezért fontos, hogy a sportolók vagy sporttevékenységet rendszeresen űzők még inkább tisztában legyenek a saját megelőzési lehetőségeikkel.

Az edzett szervezet sokáig kompenzál

A sportkardiológiai kivizsgálás minden hobbi és élsportolónak ajánlott.Rendszeres, intenzív mozgást, élsportot űzők számára éppen ezért kiemelten fontos minden apró, szokatlan tünetet komolyan venni. Az edzett szervezet ugyanis képes sokáig kompenzálni ezeket a szervi eltéréseket, így a beteg hosszú ideig tünetmentes maradhat, vagy egészen enyhe panaszokról számolhat be, mint a megszokottnál hamarabb jelentkező fáradtságérzet, esetleg mellkasi szorító érzés, légszomj vagy szívdobogás érzés.
- Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy minden tünetmentes, jó kondícióban lévő sportoló időszakos szűrése is indokolt lehet az ún. néma, de kockázattal járó szívbetegségek kiszűrése miatt - hívja fel a figyelmet dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.   

A sportkardiológiai kontrollt különösen fontos aktívan sportolók körében évente megismételni, így tünetmentesség esetén is idejében felismerhetők és kezelhetők az elváltozások. A megfelelő szakorvosi felügyelet mellett végzett mozgást bátran végezhetjük és segítségével valóban nagymértékben csökkenthetjük a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A rendszeres mozgás nem csak a szív oxigénellátását javítja, infarktus, érelmeszesedés, agyvérzés kockázatát csökkenti, de bizonyítottan hozzájárul számos daganatos betegség megelőzéséhez is. Az életmódba épített fizikai aktivitás egyértelműen hozzájárul egészségünk és jó életminőségünk megőrzéséhez, élettartamunk növeléséhez. Ugyanakkor rendszeres testedzés, különösen versenysport esetén igen fontosnak tartható a sporttevékenység elkezdése előtt, valamint azt követően évente elvégeztetni egy kardiológiai kivizsgálást, lehetőleg sportkardiológiai jelleggel.  

 
 Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)


 

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Kedves Dr No. 34 eves nő vagyok.Ma voltam teljes kardiologiai vizsgalaton mert eleg magas a pulzusom 100koruli es hetvegen nagyon rosszzl is voktam.14eve vagyok panikbeteg es 5eve inzulinos cukorbeteg. A leletem a kovetkezo : Diagnozis : AP syndr. IDDM ( igen enyhe heamodinamika elteres nelkul ) Ekg vizsgalat 85/min frekv.sinus ritmus kp tengelyallas PQ 128 ms QRS 84 ms QT 372 ms aVR-ben neg T III-ban sekély neg-poz V1-ben neg egyebütt poz T-k,ST-k izoelektromos vonalvan áthajlás V4-ben ES nincs. Echocardiographia UGEO H60: Bp hossz 40,2mm JP hossz 40,0mm jobb kamra keresztmetszete 30mm bal kamra 37,7mm E/A:1.34 DT: 170msec A0 Vmax : 1.33 m/s Aorta csúcsgradiens :7.12 Hgmm E:75.07 cm/s A:55.92 cm/s Aortagyök : 26.8 mm Aorta asc : 25.9 mm BKDD :42.6 mm BKDS :26.0mm IVS (D) 9.1mm IVS (S) 11.8mm HF (D) :9.5 mm HF (S):14.2mm EF: Teicholz 69.22% LVOT-D :22.8 mm IVC :12.6mm Tapse :22.5mm Normal uregi atmerok.A mitralis vitorla kisse vaskosabb enyhen prolabal jol zar haemodinamikai elterest nem okoz . Egyebutt epp billentyuk.Jobb kamrai syst.nyomas nem emelkedett.Jo falmozgasok.Norm.IVC Jo systoles es diastoles bal kamra funkcio. Pericardialis fluidum intrakardialis trombus nem lathato. A terhelest kerekpar ergometrian vegeztuk gyogyszermentesen 25W 2percenkenti terheles emelessel. Terheles idotart.: 6:23 pihenes ido 6:20 Kezdeti RR 100/60 kezdeti frekvencia 105min Max terheles 75W (100W elkezdte) max frekvencia 174min/104% Max RR 145/70 hgmm vizsgalat vegen RR 100/60 MET 5.4 norm tenzio valasz. A paciens gyorsan elfaradt a vizsgalat kozepetol szedulesre nehezebb levegovetelre panaszkodott.mellkasi fajdalom nem volt. velemeny : Alacsony terhelhetoseg a vizsgalat 100W-nal megszakitottuk . Mar indulasnal V3-6ig 1mm-s ST dopr. látszott sekèly neg-poz T-kel mely a recoveriben regredialt.ritmuszavar ingerkepzesi vahy vezetesi zavar nem volt. Fokozott sympatikus aktivitas valoszinusitheto mindemellett funktionalis komponensek is hozzajarulhatnak panaszahoz. Rizikofaktorral rendelkezik.Mellkasi panaszainak hatttereben az elvegzett vizsgalatok felvetik coronaria erintettseg lehetoseget kiserbetegseget ezert tovabbi vizsgalat szukseges. Őn szerint valoban fontos lenne egy Ct? okozhatta ezt az elterest hogy nagyon izgultam vegig a vizsgalat alatt? Varom valaszat koszonettel Szasz Melinda
Szasz Melinda

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt Szász Melinda!

Leírása alapján mindenképpen koszorúér vizsgálat javasolt, mely lehet cardio CT, szükség esetén coronarographia. Amennyiben a koszorúér betegség igazolódik, coronarographiánál az esetek nagy részében megoldható a probléma.

Üdvözlettel:
Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Részletes tájékoztatás

Kellemes környezet, hangulatos váró. Asszisztensek időben tájékoztattak az esetleges csúszásról. A doktornő valamennyi leletemet türelmesen áttekintette, megtudtuk beszélni a további teendőket, Részletes tájékoztatást kaptam az eredményeimmel kapcsolatban. 

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2020.03.16 17:00