A mozgás során mért rendellenes pulzus súlyos veszélyt jelezhet

A rendellenes pulzusprofil növeli a szívritmuszavar rizikóját

A New England Journal of Medicine szaklapban megjelent tanulmány szerint azoknál a tünetmentes férfiaknál lehet előre jelezhető a szívinfarktus miatti halálozás megnövekedett rizikója, akiknek korábban nem volt szívbetegségük. A kutatások alapja az a tény, hogy a szimpatikus idegrendszer és a vagus ideg aktivitása közti egyensúly szükséges ahhoz, hogy edzés közben és edzés után egészségesen tudjon változni a pulzusszám. Mivel a szív funkciójának idegi irányításában bekövetkező változások hozzájárulhatnak a hirtelen szívhalál kockázatához, a kutatók azt vizsgálták, vajon az infarktus miatti hirtelen halálozás gyakrabban fordul-e elő olyan, egyébként egészséges férfiaknál, akik testmozgás során és utána abnormális pulzust produkálnak. A felmérésben 5713 tünetmentes, szív-érrendszeri betegséggel nem rendelkező férfit vizsgáltak meg, akik 42 és 53 év közt voltak. Detektálták a nyugalmi pulzusukat, a növekvő terhelés alatt mért pulzusukat, amelyet egészen a maximumig fokoztak, majd a terhelés után egy perccel mérhető szívverésüket. A vizsgálatsorozat 23 éve alatt, majd a több mint 10 éves utánkövetési periódusban 81 férfi halt meg szívinfarktus okozta hirtelen szívhalál miatt. A következtetések az alábbiak voltak:

• A hirtelen szívhalál kockázata nagyobb volt azoknál a férfiaknál, akiknek a nyugalmi pulzusa 75 feletti volt percenként, mint azoknál, akiknél 60 alatt maradt. 
• Szintén magasabb volt a rizikó azoknál, akik 89-nél alacsonyabb pulzust produkáltak a terhelés alatt, mint azoknál, akik 113-nál magasabbat.
• Ugyanilyen emelkedett kockázattal néztek szembe azoknál, akiknél egy perces pihenő után 25 ütés/ percnél alacsonyabb volt a pulzuscsökkenés, azokhoz képest, akiknél 40-nél több. A tudósok arra a következtésre jutottak mindebből, hogy a testmozgás során megfigyelhető rendellenes pulzusprofil és a szívinfarktus okozta hirtelen halál között lehetséges egyfajta kapcsolat. Ennek hátterében elsősorban a szívritmuszavarok iránti különleges érzékenység állhat, és nem az érelmeszesedés.

Mire jó a terheléses EKG vizsgálat?

A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, egész pontosan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett (vagyis fizikai terhelés mellett) megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál - fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar.
- A terheléses EKG vizsgálat előtt csupán annyit kell tennie a páciensnek, hogy kényelmes ruhába, cipőbe öltözik, és még jóval a vizsgálat előtt tájékoztat a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Ugyanígy előzetesen döntünk arról, hogy milyen terhelésnek tehetjük ki az adott pácienst, amit az alkalmazott kerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével érhetünk el. Néhányan attól félnek, hogy gyakorlatlanságuk vagy éppen a betegségük miatt nem fogják bírni a testmozgást. Megnyugtatásul elmondható, hogy minden páciens biztonság van, mert a futópadon heveder óv az esetleges eleséstől, ha pedig esetleg rosszullét lép fel, mindent meg tudunk tenni a páciens védelmében. Miután az elektródákat a mellkasra csatlakoztatjuk, és egy vérnyomásmérőt is a páciensre helyezünk, elindulhat a terhelés, amely során folyamatosan nézzük a szívritmust, vérnyomást, pulzusszámot. A terheléses EKG vizsgálat végén a pácienst addig pihentetjük, amíg pulzusszáma nem normalizálódik – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. - Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak, de számos esetben az EKG csak felveti bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia azokat.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)