Az erős szívdobogás-érzést nem csak szívritmuszavar okozhatja, sőt, még csak nem is feltétlenül a szintén gyakori pánik-szindróma áll a háttérben. Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont szakorvosa a jóval ritkább Conn-szindrómáról beszélt.

Nem csak szívbetegség és pánik okozhat tüneteket

Amikor valaki erős szívdobogást, mellkasi szorító érzést tapasztal, elsősorban kardiológiai vizsgálaton kell részt vennie, hogy meghatározható legyen az esetleges szervi ok. Ha ilyesmire nem derül fény, a szakemberek elkezdenek a pánikbetegség nyomai után is kutatni, hiszen ez a probléma sokszor akár szívinfarktus-szerű állapotokat is eredményezhet. Gyakori jelenség ugyanis, hogy a mellkasi fájdalom, a szorító érzés, a légszomj – a kardiológiai leletek birtokában - arra engednek következtetni, hogy az érintett személy pánikbeteg, amelynek kezelése a pszichiátria feladata.
- Ugyanakkor a kardiológusnak gyanakodnia kell, ha vizsgálatok során fény derül az emelkedettebb vérnyomásra, a látszólag ok nélkül alacsony káliumszintre, illetve izomgyengeségre, székrekedésre panaszkodik a páciens. A nagyon erősen lecsökkent káliumszint ritkán, de pitvarfibrillációs panaszokat, szívdobogásérzést is okozhat – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusa. – Az EKG-n látható elváltozások és a vizelési szokások megváltozása is gyanút keltő tünet, ilyenkor elgondolkozhatunk, nem Conn-szindrómáról van-e szó.

Mi is tulajdonképpen a Conn-szindróma?

magas vérnyomás szívritmuszavar conn szindrómaA klasszikus hypokalaemiás (alacsony káliumszinttel járó) Conn-szindróma előfordulása a hypertóniások körében kevesebb, mint 1 százalék. A normokalaemiás Conn-szindróma, tehát amikor normális a káliumszint, a hypertóniások körében 4-8 százalék, tehát ez az egyik leggyakoribb ok a másodlagos magasvérnyomás betegség kialakulásában.
Ezen betegség alapja, hogy a mellékvesekéreg az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. A háttérben többféle indok állhat, például jó- és rosszindulatú daganatok, illetve májzsugor vagy a veséhez vezető verőér szűkülete.
Bizonyos tünetek jelenléte is okot adhat a további vizsgálatokra. Ezek például a fejfájás, a székrekedés, az érzészavar, a fokozott szomjúságérzés és - vizelet kiválasztás, és gyakori a magasabb diasztolés vérnyomásérték.

Milyen vizsgálatok igazolhatják a gyanút?

Elsősorban kardiológushoz kell fordulni, hogy kizárhatóak legyenek az egyéb, szerteágazó szív- és érrendszeri okok. Az alacsony káliumszintre ráadásul a jellegzetes EKG-eltérésekből is lehet következtetni. Vaskó doktor szerint ilyenkor érdemes laboratóriumi vizsgálatokat kérni, amelyekkel ellenőrizhető a káliumszint, a káliumürítés, a nátriumszint, az aldoszteronszint, és a plazma renin-szint. Mivel egyes vizelethajtók és vérnyomáscsökkentő gyógyszerek befolyásolhatják a hormonvizsgálatok eredményét, ezért erről tájékoztatni kell az orvost, aki elrendelheti ezen gyógyszerek ideiglenes elhagyását a vérvétel előtt.
Ahhoz, hogy kiderüljön, esetleg daganat okozza-e a panaszokat, szükség lehet radiológiai eljárásokra is, mint a CT, az MRI, vagy a mellékvese érfestéses vizsgálata.   
- Ha megbizonyosodunk a Conn-szindrómáról és arról, hogy nem daganat állt a háttérben, a probléma nem igényel sebészi beavatkozást. Egyszerű, gyógyszeres kezeléssel normalizálható az aldoszteron termelés, így beállítható a káliumszint is és a vérnyomás is. Amint pedig rendeződik az elektrolitok szintje, megszűnhet a ritmuszavar is. Amennyiben mégis daganatról van szó, a műtét jelenthet megoldást.
 

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardioközpont.hu)

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Üdvözlöm! Jelenleg 20 éve tart, hogy szorító érzés van a mellkasomban és nehezen kapok levegőt, szívtájéki fájdalom. Mikor először kerestem fel az orvost 20 éves voltam, akkori eredményeim jók voltak és azt mondták a sok stressz. Most egy műtét előtti ekg nem lett jó és a belgyógyász szívkatéterezést ajánl. Mivel az ultrahang nem mutatott semmit a terheléses ekg pedig az utolsó fázisban egy enyhe eltérést. Érdeklődnék, hogy mennyi idő mulva lehet munkába állni, ha fizikai munkát végzek? Köszönöm
Ildiko

dr. Ferenczy Péter

kardiológus
Kedves Ildikó!


A kórelőzmény pontos ismerete (mellkasi fájdalom, pontosan hol, nyugalomban vagy terhelésre jelentkezik-e, modalitása, időtartama) illetve a szív-érrendszeri rizikófaktorok (súly, dohányzás, koleszterin, családi halmozódás) ismerete és esetleges társbetegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség) ismerete nélkül és a vizsgálati eredmények pontos ismerete nélkül a koszorúér-betegség valószínűségét nem lehet megítélni. Ennek gyanúja esetén szívkatéterezést (coronarographia) szükséges végezni. Ennek eredményétől függ a kérdésre a válasz.

Üdvözlettel

Dr.Ferenczy Péter

Páciensek mondták

szívből akar segíteni a problémán

A doktor úr hihetetlenül türelmes, készségesen és kedvesen válaszol minden kérdésre. Érződik, hogy tényleg szívből akar segíteni a problémán, és a szakmai felkészültsége erre maximálisan alkalmassá is teszi.

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2017.07.27 13:34