Az erős szívdobogás-érzést nem csak szívritmuszavar okozhatja, sőt, még csak nem is feltétlenül a szintén gyakori pánik-szindróma áll a háttérben. Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont szakorvosa a jóval ritkább Conn-szindrómáról beszélt.

Nem csak szívbetegség és pánik okozhat tüneteket

Amikor valaki erős szívdobogást, mellkasi szorító érzést tapasztal, elsősorban kardiológiai vizsgálaton kell részt vennie, hogy meghatározható legyen az esetleges szervi ok. Ha ilyesmire nem derül fény, a szakemberek elkezdenek a pánikbetegség nyomai után is kutatni, hiszen ez a probléma sokszor akár szívinfarktus-szerű állapotokat is eredményezhet. Gyakori jelenség ugyanis, hogy a mellkasi fájdalom, a szorító érzés, a légszomj – a kardiológiai leletek birtokában - arra engednek következtetni, hogy az érintett személy pánikbeteg, amelynek kezelése a pszichiátria feladata.
- Ugyanakkor a kardiológusnak gyanakodnia kell, ha vizsgálatok során fény derül az emelkedettebb vérnyomásra, a látszólag ok nélkül alacsony káliumszintre, illetve izomgyengeségre, székrekedésre panaszkodik a páciens. A nagyon erősen lecsökkent káliumszint ritkán, de pitvarfibrillációs panaszokat, szívdobogásérzést is okozhat – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusa. – Az EKG-n látható elváltozások és a vizelési szokások megváltozása is gyanút keltő tünet, ilyenkor elgondolkozhatunk, nem Conn-szindrómáról van-e szó.

Mi is tulajdonképpen a Conn-szindróma?

magas vérnyomás szívritmuszavar conn szindrómaA klasszikus hypokalaemiás (alacsony káliumszinttel járó) Conn-szindróma előfordulása a hypertóniások körében kevesebb, mint 1 százalék. A normokalaemiás Conn-szindróma, tehát amikor normális a káliumszint, a hypertóniások körében 4-8 százalék, tehát ez az egyik leggyakoribb ok a másodlagos magasvérnyomás betegség kialakulásában.
Ezen betegség alapja, hogy a mellékvesekéreg az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. A háttérben többféle indok állhat, például jó- és rosszindulatú daganatok, illetve májzsugor vagy a veséhez vezető verőér szűkülete.
Bizonyos tünetek jelenléte is okot adhat a további vizsgálatokra. Ezek például a fejfájás, a székrekedés, az érzészavar, a fokozott szomjúságérzés és - vizelet kiválasztás, és gyakori a magasabb diasztolés vérnyomásérték.

Milyen vizsgálatok igazolhatják a gyanút?

Elsősorban kardiológushoz kell fordulni, hogy kizárhatóak legyenek az egyéb, szerteágazó szív- és érrendszeri okok. Az alacsony káliumszintre ráadásul a jellegzetes EKG-eltérésekből is lehet következtetni. Vaskó doktor szerint ilyenkor érdemes laboratóriumi vizsgálatokat kérni, amelyekkel ellenőrizhető a káliumszint, a káliumürítés, a nátriumszint, az aldoszteronszint, és a plazma renin-szint. Mivel egyes vizelethajtók és vérnyomáscsökkentő gyógyszerek befolyásolhatják a hormonvizsgálatok eredményét, ezért erről tájékoztatni kell az orvost, aki elrendelheti ezen gyógyszerek ideiglenes elhagyását a vérvétel előtt.
Ahhoz, hogy kiderüljön, esetleg daganat okozza-e a panaszokat, szükség lehet radiológiai eljárásokra is, mint a CT, az MRI, vagy a mellékvese érfestéses vizsgálata.   
- Ha megbizonyosodunk a Conn-szindrómáról és arról, hogy nem daganat állt a háttérben, a probléma nem igényel sebészi beavatkozást. Egyszerű, gyógyszeres kezeléssel normalizálható az aldoszteron termelés, így beállítható a káliumszint is és a vérnyomás is. Amint pedig rendeződik az elektrolitok szintje, megszűnhet a ritmuszavar is. Amennyiben mégis daganatról van szó, a műtét jelenthet megoldást.
 

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardioközpont.hu)

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Kedves Főorvos Úr! Szeretnék segítséget kérni, mert tényleg tanácstalan vagyok és semmit nem értek. Nem is tudom hol kezdjem. Tinikoromban egy vírusfertőzés után volt egy szívizomgyulladás. Nem maradt vissza semmi, de mivel édesapám 36 évesen szívinfarktusban halt meg, 2 évente vissza kell mennem egy kardiológiai vizsgálatra. Savcsökkentőn szedek, ill. fejfájás miatt szoktam még gyógyszert szedni. Nem iszom alkoholt és nem dohányzom. Néhány hónapja nagyon fáradékony vagyok, ha lépcsőn megyek fel, kicsit kevés a levegő. Rám ez soha nem volt jellemző. Olyan furcsa, fájdalomszerű érzésem van a mellcsont tájékán egy ideje. Nem tudom pontosan jellemezni, leírni, és a hátam tényleg sokat fáj, ami szintén nem volt korábban. Azt hittem, a savam szórakozik megint, nem is ijedtem meg, de az biztos, hogy a savcsökkentő emelése nem segített, a hátfájást meg ráfogtam az ülőmunkára. Eljött a soros kardiológiai vizsgálat ideje. Ez orvos rendes meg kedves is, de nem egy magyarázós ember. Elmondja mit lát, de csak kérdésre magyaráz. Hát, én a megdöbbenéstől kérdezni sem tudtam! Az ultrahangnál az volt az első kérdése, hogy mikor volt szívburokgyulladásom. Én mondtam, hogy nekem nem volt, erre mutatta a képen, hogy az egész szívem körül fibrin van a burokban -ami nem tudom, hogy mi-, és akkor még sorolta tovább a billentyűket, meg a nem tudom mit, de azt leírom. Az ekg felvétel se norm görbe volt most, hanem ennél bővebb. Mellé megnézte az ereket a nyakamon és a hasamat is megnézte ultrahanggal, amit soha nem szokott. A leletben a következő adatokat írta le: Echocardiographia: (My Sono U6 készülékkel vizsgálva) Aortagyök:24 mm (*előtte mindig 34 mm volt). Aorta bill. szabályos. aorta desc. Vmax: m/sec Aorta Vmax: m/sec Pulm. Vmax: m/sec. Bal pitvar:45 mm Bal kamra:44/35 mm EF: 44% Septum, hátsó fal: 12-14 mm RVSP: 32 HGmm Segmentális falmozgászavar: nincs Pericardiális folyadék: fibrines pericarditis E/A : 0.64/0.74. DT:268 msec e/a: 0,08/0,12 syst. V: 0,09 m/sex Mitrális bill.: szab. AI-I, MI.-I., TI-jelzett. Relaxzavar, diast. functiozavar. EKG: SR.. Balra dev. R-teng. Norm. vez. idők. III-aVF-ben Q-hullám. III-ban neg. másutt isoelektromos. T-k. V 1-3.ban rS komplexus. Átmeneti zóna V4. Azt mondta szedjek Algoflexet vagy Cataflamot, de csak annyit mondott még, hogy az eltérések a szívburokgyulladás miatt vannak. Most még annyit se mondott, hogy 2 év múlva találkozunk. Én meg itt maradtam tele félelemmel és értetlenséggel, kétségekkel. Nem tudom mitől lehet szívburokgyulladás, nem tudom mit jelent az, hogy ez a gyulladás fibrinnel vonta be a szívet, és nem tudom mire számíthatok. Elmúlik? Ilyen marad? Rosszabb lesz? Mik ezek az eltérések az ultrahangon és az ekg-n és súlyosak-e? Köze lehet ahhoz, hogy tavaly télen volt egy elhúzódó tüdőgyulladás? Mit jelentenek a billentyű eltérések? Lesz következménye? Mit tehetek azért, hogy meggyógyuljak és addig is kicsit jobban érezzem magam a bőrömben? Tudna nekem valami tanácsot adni? Kontroll tényleg nem szükséges csak a szokásos 2 év múlva? Nagyon szépen köszönöm, ha segít! Jó egészséget kívánok! Tisztelettel: Kitti
Kitti

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Kedves Kitti!

Leveléből nem derül ki, hol vizsgálták. A pontos és részletes leírás és a tájékoztatás alapján az a véleményem, hogy ismét keresse fel a vizsgáló helyet, ahol ismerik a panaszait és rendelkeznek a szükséges dokumentációval.

Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Hihetetlenül türelmes

 A doktor úr hihetetlenül türelmes, készségesen és kedvesen válaszol minden kérdésre. Érződik, hogy tényleg szívből akar segíteni a problémán, és a szakmai felkészültsége erre maximálisan alkalmassá is teszi. 

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2017.07.27 13:34