A magas vérnyomás hátterében ritka betegség is állhat

A magas vérnyomás hátterében ritka betegség is állhat

urologiaikozpont.hu Létrehozva: 2017.04.13 09:24 Módosítva: 2017.07.27 13:34
Az erős szívdobogás-érzést nem csak szívritmuszavar okozhatja, sőt, még csak nem is feltétlenül a szintén gyakori pánik-szindróma áll a háttérben. Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont szakorvosa a jóval ritkább Conn-szindrómáról beszélt.

Nem csak szívbetegség és pánik okozhat tüneteket

Amikor valaki erős szívdobogást, mellkasi szorító érzést tapasztal, elsősorban kardiológiai vizsgálaton kell részt vennie, hogy meghatározható legyen az esetleges szervi ok. Ha ilyesmire nem derül fény, a szakemberek elkezdenek a pánikbetegség nyomai után is kutatni, hiszen ez a probléma sokszor akár szívinfarktus-szerű állapotokat is eredményezhet. Gyakori jelenség ugyanis, hogy a mellkasi fájdalom, a szorító érzés, a légszomj – a kardiológiai leletek birtokában - arra engednek következtetni, hogy az érintett személy pánikbeteg, amelynek kezelése a pszichiátria feladata.
- Ugyanakkor a kardiológusnak gyanakodnia kell, ha vizsgálatok során fény derül az emelkedettebb vérnyomásra, a látszólag ok nélkül alacsony káliumszintre, illetve izomgyengeségre, székrekedésre panaszkodik a páciens. A nagyon erősen lecsökkent káliumszint ritkán, de pitvarfibrillációs panaszokat, szívdobogásérzést is okozhat – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusa. – Az EKG-n látható elváltozások és a vizelési szokások megváltozása is gyanút keltő tünet, ilyenkor elgondolkozhatunk, nem Conn-szindrómáról van-e szó.

Mi is tulajdonképpen a Conn-szindróma?

magas vérnyomás szívritmuszavar conn szindrómaA klasszikus hypokalaemiás (alacsony káliumszinttel járó) Conn-szindróma előfordulása a hypertóniások körében kevesebb, mint 1 százalék. A normokalaemiás Conn-szindróma, tehát amikor normális a káliumszint, a hypertóniások körében 4-8 százalék, tehát ez az egyik leggyakoribb ok a másodlagos magasvérnyomás betegség kialakulásában.
Ezen betegség alapja, hogy a mellékvesekéreg az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. A háttérben többféle indok állhat, például jó- és rosszindulatú daganatok, illetve májzsugor vagy a veséhez vezető verőér szűkülete.
Bizonyos tünetek jelenléte is okot adhat a további vizsgálatokra. Ezek például a fejfájás, a székrekedés, az érzészavar, a fokozott szomjúságérzés és - vizelet kiválasztás, és gyakori a magasabb diasztolés vérnyomásérték.

Milyen vizsgálatok igazolhatják a gyanút?

Elsősorban kardiológushoz kell fordulni, hogy kizárhatóak legyenek az egyéb, szerteágazó szív- és érrendszeri okok. Az alacsony káliumszintre ráadásul a jellegzetes EKG-eltérésekből is lehet következtetni. Vaskó doktor szerint ilyenkor érdemes laboratóriumi vizsgálatokat kérni, amelyekkel ellenőrizhető a káliumszint, a káliumürítés, a nátriumszint, az aldoszteronszint, és a plazma renin-szint. Mivel egyes vizelethajtók és vérnyomáscsökkentő gyógyszerek befolyásolhatják a hormonvizsgálatok eredményét, ezért erről tájékoztatni kell az orvost, aki elrendelheti ezen gyógyszerek ideiglenes elhagyását a vérvétel előtt.
Ahhoz, hogy kiderüljön, esetleg daganat okozza-e a panaszokat, szükség lehet radiológiai eljárásokra is, mint a CT, az MRI, vagy a mellékvese érfestéses vizsgálata.   
- Ha megbizonyosodunk a Conn-szindrómáról és arról, hogy nem daganat állt a háttérben, a probléma nem igényel sebészi beavatkozást. Egyszerű, gyógyszeres kezeléssel normalizálható az aldoszteron termelés, így beállítható a káliumszint is és a vérnyomás is. Amint pedig rendeződik az elektrolitok szintje, megszűnhet a ritmuszavar is. Amennyiben mégis daganatról van szó, a műtét jelenthet megoldást.
 

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardioközpont.hu)

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor Úr!
30 éves kétgyermekes anyuka vagyok. Évek óta küzdök egy szorongásos betegséggel (gyógyszert is szedek - 100mg Fevarint), ami évente két-három alkalommal előjön és erős szorongásos tüneteket okoz néhány hétig. Ebben az időszakban, de főként utána szívpanaszaim is vannak: bal kar enyhe fájdalma, néha késszúrás szerű fájdalom a szívtájékon, kisebb megterhelésre is szapora pulzus, nehézlégzés, mintha eldugulna az orrom, enyhe szédülés, hátfájás (bár ez máskor is jelen van). Ezek a tünetek nem állandóak, időszakosan vannak jelen, a stresszesebb időszakok után és nem jelentkezik mind egyszerre, a napi munkámat elvégzem mellette. 4 éve voltam kardiológusnál ezekkel a panaszokkal, ahol végeztek szív UH-t, terheléses EKG-t, vérnyomásmérést. Nem találtak semmilyen fizikai elváltozást.
Az lenne a kérdésem, hogy ezek a tünetek, kialakulhatnak valóban csak az erős stressz miatt is? Ilyen fiatalon előfordulhat pl szívbetegség vagy szívroham (a nagypapámnak volt 70 éves korában, anyukám is szívbeteg)? Érdemes lenne újból elmennem egy kardiológiai vizsgálatra, ha 4 éve is voltam ugyanezekkel a panaszokkal?
Pajzsmirigy alulműködésem van, ezt fél éve kezdték el kezelni Letrox-xal. Ezen kívül vérszegény vagyok, de minden értékem (koleszterin, cukor, stb) jó.
Válaszát előre is köszönöm: N. Mónika

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter kardiológus
Kedves N. Mónika!

A panaszok hátterében valóban lehet stressz, de ezt csak egy részletes és ismételt kardiológiai vizsgálat után lehetne megmondani.
Bejelentkezés, bővebb felvilágosítás a 06 70/610-3847es számon.

Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Magas a szolgáltatás színvonala

Nagyon elégedett voltam, mert igen magas a szolgáltatás színvonala. Munkatársaik figyelmesek és segítókészek. 

További vélemények

Kapcsolódó videók

FACEBOOK CSOPORTOK

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel!

PRIMA MEDICA