Hogyan csökkentsük a rossz- és növeljük a jó koleszterin szintjét?

Nem kell ellenségként tekinteni a koleszterinre

A koleszterin maga nem egy eleve üldözendő anyag, sőt egy bizonyos mennyiségig kifejezetten szükséges, hiszen ez a sejtek egyik alkotóeleme, részt vesz a hormontermelésben és a D-vitamin szintézisében is. De akkor mégis miért beszélünk „rossz” (LDL) és „jó” (HDL) koleszterinről? Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL), és a magas sűrűségűt (HDL). Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. Ezek a plakkok pedig csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.

Így csökkenthetjük a „rossz”, vagyis az LDL koleszterin szintjét

A májunk elég koleszterint termel, hogy kielégítse a szervezetünk szükségleteit, így amit külsőleg, az élelmiszerrel és itallal viszünk be, többnyire már fölösleges. Tehát elsősorban a táplálkozásunk és életmódunk reformja az, ami csökkentheti a magas koleszterinszintet. Szarka Dorottya, a Budai Kardioközpont dietetikusa az elsődleges szabályra hívja fel a figyelmet: szem előtt kell tartani, hogy a telített és transzzsírok ne haladják meg a napi bevitt kalóriamennyiség 5-8 százalékát. Ennek érdekében az alábbi javaslatokat érdemes megfogadni:

• fogyasszunk kevesebb vörös húst, zsíros tejet, tejterméket,
• a baromfihúsról távolítsuk el a bőrt,
• csökkentsük az előrecsomagolt-, félkész-, kész- és gyorsételek fogyasztását,
• redukáljuk bizonyos trópusi zsiradékok mennyiségét, mint például a pálma- és a kókuszolaj,
• csökkentsük a cukorfogyasztásunkat; együnk kevesebb bolti kekszet, süteményt, nápolyit, rágcsálnivalót, pékárut és üdítőitalt,
• mérsékeljük a bolti sós, olajos rágcsálnivalókat is az étrendben, úgymint a chipszek, sós snackek, sós péksütemények, ízesített kekszek
• limitáljuk az alkohol mennyiségét, és ha iszunk, akkor is napi 1-2 dl jó minőségű vörösbort válasszunk,
• kérjük dietetikus segítségét egy étkezési terv kidolgozásában. Ez egyrészt valóban optimális, egyénre szabott étkezést tesz lehetővé, másrészt egy végiggondolt terv csökkenti a „kilengések” esélyét.

Dr. Sztancsik Ilonának, a Budai Kardioközpont szakorvosának szavaiból az is kiderül, hogy a koleszterinszint csökkentése szempontjából is lényeges, hogy kerüljük az aktív és passzív dohányzást, tartsuk fenn vagy állítsuk vissza a normál testsúlyt, és rendszeresen mozogjunk. Amennyiben pedig a magas koleszterinszint mellé más problémák is sorakoznak, mint például cukorbetegség vagy magas vérnyomás, feltétlenül szükséges az orvosi kezelés is. 

Így növelhetjük a „jó”, vagyis a HDL koleszterin szintjét

A dietetikus tanácsai a következők:

• Sütéshez-főzéshez használjunk vitaminokkal (pl. D-, A-vitamin) dúsított, többféle zsiradékot (pl. olívaolaj, repceolaj, kukoricaolaj, napraforgóolaj) is tartalmazó olajat.
• Építsünk több nyers zöldséget és gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát az étrendünkbe.
• Ismerkedjünk meg az avokádóval; használjuk krémekhez, salátákhoz.
• Nem kell minden nap húst hússal enni, feltétként fogyasszunk olajos magvakból, gabonákból vagy babból, lencséből készült fasírtokat, tengeri halakat, zsírszegény túrót, tofut.
• A rizs- és burgonyaköret helyett színesítsük a menüt kölessel, hajdinával, quinoával.
• Mindig válasszuk az alacsony zsírtartalmú, sovány tejtermékeket.
• A fizikai aktivitás, a sport legyen része mindennapjainknak.

A margarinokkal kapcsolatban fontos, hogy körültekintően válasszuk ki az élelmiszereinket, azonban Magyarországon belül nem fenyeget minket a veszély, hogy káros transzzsírsavakban gazdag margarint vagy egyéb élelmiszert vásároljunk. Sajnos még mindig kevesen tudják, hogy a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszerek, margarinok transzzsírsav-tartalma elenyésző, ugyanis csak ilyen termékeket szabad forgalomba hozni. Az Európában is párját ritkítóan szigorú, immár több mint négy éve életbe lépett hazai transzzsírsav-rendelet (71/2013.(XI.20) EMMI rendelet) következtében ugyanis Magyarországon csak 2g transzzsírsav/100g zsírtartalom határérték alatti termékek árusíthatók, ennek pedig minden margarin megfelel. Éppen ezért ezek az élelmiszerek nem hozhatóak összefüggésbe a transzzsírsavak egészségre gyakorolt negatív hatásaival.
A közhiedelemmel ellentétben a margarinok kenhetőségét már régóta nem a részben hidrogénezett növényi olajok, hanem az olyan, szobahőmérsékleten szilárd növényi zsiradékok biztosítják, mint a kókusz- és pálmazsír. A margarinok fő összetevői a növényi olajok és zsírok, amelyek tartalmazzák azokat a létfontosságú zsírsavakat is, amelyeket a szervezet nem képes magától előállítani. Egyes margarinok készítéséhez felhasznált jó minőségű repce- és lenolaj például természetes módon tartalmazza az omega-3 zsírsavakat, a napraforgóolaj pedig kimagasló E-vitamin és omega-6 zsírsav tartalma miatt hasznos alapanyaga a margaringyártásnak. Az értékes összetevők a gyártás folyamán is megmaradnak, hiszen a gyártás alapvetően az összetevők hűtés közbeni keverését jelenti. Szintén kevésbé közismert, hogy a zsírok természetes módon is tartalmaznak transzzsírsavakat, azokat teljesen kiiktatni a normál, vegyes táplálkozásból lehetetlen, mivel nagyon sokféle élelmiszerben előfordulnak, többek közt a húsokban és tejtermékekben. Még a hidegen sajtolt olívaolaj is tartalmaz nyomokban transzzsírt.

Szükséges lehet az orvosi segítség is

- A koleszterinszint csökkentéséért mindenki sokat tehet az életmódjának megváltoztatásával. A rendszeres testmozgás például erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Ugyanilyen jó hatású a testsúlyfölösleg leadása, hiszen már 3 kg súlycsökkenés mérhető koleszterinszint csökkenéssel jár – hangsúlyozza Sztancsik doktornő. – Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor gyógyszer is szükséges a normál értékek beállításához. Ilyen például, amikor öröklötten magas a koleszterinszint, illetve amikor már olyan előrehaladott az állapot, hogy a metabolikus szindróma más elemei is növelik a szív-érrendszer betegségek rizikóját. Ennek eldöntése és a megfelelő kezelés elrendelése mindenképpen szakorvosi feladat.

Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)