Légszomj és extra dobbanások? Előzze meg a bajt!

A szívritmuszavar gyakran megtévesztő

A szívritmuszavar egy lappangó, igen gyakran „néma” betegség, ugyanis sokszor nem okoz tünetet. Éppen ezért számos esetben csak a rutin kardiológiai vizsgálaton derül fény a jelenlétére, már csak ezért is nagy jelentősége van az évenkénti, kétévenkénti ellenőrzésnek. Ugyanakkor van néhány jelenség, amelyre mindenképpen figyelni kell, ugyanis akár szívritmuszavar jelenlétére is utalhat:

• felgyorsult szívverés,
• lelassult szívverés,
• mellkasi fájdalom,
• légszomj,
• szédülés, bizonytalanság érzet,
• verejtékezés,
• furcsa, „lebegő” érzés a mellkasban,
• ájulás, vagy ájulás közeli állapot.
   

Mikor kérjünk orvosi segítséget?

Amennyiben a szívritmuszavar nem rejtve van jelen, hanem tüneteket is okoz, elsősorban arra kell felfigyelnie a páciensnek, ha felgyorsult vagy lelassult szívverést tapasztal. A további jelek ugyanis éppen abból eredhetnek, ha a szív a felgyorsulás vagy lelassulás miatt nem tudja hatékonyan betölteni a pumpafunkcióját – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Vagyis az olyan tünetek, mint a gyengeségérzés, az izzadás, a szédülés, az extra dobbanások, a bizonytalan mellkasi érzet vagy fájdalom, és az általános diszkomfort érzet, mind az alapprobléma következményei. Ha tehát ezen jelek bármelyikét tapasztaljuk, mindenképpen forduljunk orvoshoz, még akkor is, ha éppen tünetmentes periódusban vagyunk!

Fontos tudni, hogy a szívritmuszavar egyik formája, az úgynevezett kamrafibrilláció akár halálos kimenetelű is lehet. Ha ez bekövetkezik, a beteg eszméletét veszti és rohamosan gyengül a pulzusa, a légzése. Ebben az esetben az azonnal megkezdett újraélesztés mellett késlekedés nélkül mentőt kell hívni! 

Csak pontos diagnózisra épülhet hatékony kezelés

A kardiológiai kivizsgálás során a szakember nem csak a tünetekre kérdez rá, hanem a családi kórtörténetet is igyekszik feltárni, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek, így a szívritmuszavar esetén is jelentős szerepet játszik a genetika. Az egyéni kórtörténetből akár az is kiderülhet, hogy a háttérben álló pajzsmirigy problémák vezetnek a ritmuszavarokhoz, így a kikérdezés, a korábbi leletek elemzése valóban döntő jelentőségű. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont specialistája szerint az eszközös vizsgálatok segítségével még pontosabban detektálható a betegség, így sor kerülhet nyugalmi és terheléses EKG vizsgálatra, Holter EKG vizsgálatra, illetve akár szívultrahangra. Súlyosabb esetben elektrofiziológiai vizsgálattal állítható fel pontos diagnózis, és kezdődhet meg a szükséges ellátás.   
Amennyiben sikerül diagnosztizálni a szívritmuszavart, megkezdődhet a gondosan beállított kezelés, amely olyan, akár végzetes betegségek rizikóját képes csökkenteni, mint a stroke vagy a szívinfarktus. 

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)