Ha biztosan tudnánk, hogy a következő öt évben nagy eséllyel szív- és érrendszeri megbetegedés, esetleg infarktus lép fel nálunk, valószínűleg kezeltetnénk magunkat, változtatnánk az életmódunkon. Miért várnánk a legrosszabbra? Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont specialistája arról beszélt, kinek szükséges feltétlenül a kardiológiai kivizsgálás.

Kik a veszélyeztetettek?

A szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése, a tünetek kivizsgálása különösen azok számára fontos, akiknek családjában már előfordult ilyen probléma, illetve, akik jelentős rizikófaktorokkal rendelkeznek. A kardiológiai szűrésnek azért is nagy a jelentősége, mert bizonyos esetekben a betegség tünetei nem típusosak, nehéz a diagnosztizálás, tehát a veszélyeztetettség korai felismerése akár életet menthet. Nem szabad várni a súlyos tünetek kialakulásáig, hiszen sokan teljesen tünetmentesek akár még egy szívinfarktus vagy agyvérzés miatti hirtelen halál bekövetkezése előtt is.

Amennyiben tehát bárki a legkisebb tünetet érzékeli magán – mint például gyengeség, légszomj, mellkasi szorítás, vagy akár csak diszkomfort, szédülés, „rendetlenkedő” szívverés -, vegye komolyan a jeleket és a lehető leghamarabb jelentkezzen be egy kardiológiai kivizsgálásra.

Főbb rizikófaktorok

Európában a kardiovaszkuláris  rizikóbecslésére  sokféle formula van, de a legelterjedtebb az ún. SCORE-táblázat szerinti rizikóbecslés, valamint a Framingham-táblázat szerinti  becslés.

Dr. Vaskó Pétertől, a Budai KardioKözpont specialistájától tudható, hogy a kardiológusok a hétköznapokban az előbbit használják. Ez  öt változót vesz figyelembe, amely az alábbi felsorolás első öt helyén található. Ennek alapján  adható meg annak valószínűsége, hogy a következő öt évben milyen valószínűséggel kap valaki súlyos szív-agyér megbetegedést (elzáródást), magyarán infarktust, vagy stroke-ot. Ugyanakkor természetesen a kardiológiai kivizsgálással és az időben elkezdett kezeléssel akár a szívinfarktus is megelőzhető lehet. A legveszélyesebb rizikófaktorok az alábbiak:

  • növekvő életkor,
  • magas vérnyomás,
  • magas koleszterinszint, 
  • dohányzás,
  • férfi nem (és a menopauzán túl lévő nők),
  • cukorbetegség (akár csak enyhe formában),
  • családban halmozódó szív- és érrendszeri problémák,
  • már meglévő szív- és érrendszeri betegség,
  • hormonális fogamzásgátló szedése,
  • túlsúly,
  • fizikai inaktivitás.

A genetikát lehet ellensúlyozni

– Az öröklődés szerepe közismert a szív- és érrendszert érintő betegségekben, és bár ezen nem tudunk változtatni, az ismeret feltétlenül fontos. Hiszen ha kiderül, hogy a családban többször előfordult infarktus, ez egy hajlamot feltételez ugyan, de életmóddal és kezeléssel még ebben az esetben is jelentősen ellensúlyozni lehet az adottságot. Ugyanígy nem befolyásolható a nemünk sem, de jó, ha tudjuk, hogy a férfiak veszélyeztetettebbek, mint azok a nők, akik még nem érték el a klimaxot. A menopauza után azonban a veszélyeztetettség kiegyenlítődik. Ha egy nő fogamzásgátlót szed, szintén megnő a kockázat mértéke. Akinek tehát más veszélytető faktorok is jelen vannak az életében, gondosan kell megválasztania a fogamzásgátlás módját és ebben érdemes kardiológus segítségét is kérnie – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.

Betegnek és egészségesnek is fontos a segítség

A dohányzás, a túlsúly, a fizikai edzettség hiánya és a feldolgozott, túl sós élelmiszerek fogyasztása erősen hathatnak a szívbetegségek kialakulására, ám életmóddal mind befolyásolható. Az anyagcsere-betegségek, főleg a cukorbetegség szintén jelentős kockázati tényező a szív- és érbetegségek várható kialakulását tekintve. A túlsúlyos középkorúaknál gyakran fellépő 2-es típusú diabetes kardiovaszkuláris kockázata olyan jelentős, hogy az ilyen beteg rendszeres kardiológiai ellenőrzésre szorul. Ha tehát valaki cukorbeteg, vagy ha már korábban volt valamilyen "eseménye", akkor  rögtön a nagy kockázatú csoportba kerül, tehát rá már nem érvényes a SCORE-táblázat előrejelzése.

Dr. Vaskó Péter szavaiból kiderül, hogy a szívbetegeknél az orvosi nyomonkövetés célja, hogy a kórkép romlását és újabb esemény (infarktus, agyvérzés stb.) bekövetkezését előzzük meg, ezt nevezzük másodlagos megelőzésnek. Természetesen ebben az esetben is fontos a dohányzás elhagyása, az egészséges étrend, a testmozgás és az anyagcserét tükröző laborértékek és a vérnyomás normalizálása. Az elsődleges prevenció a veszélyeztetett egészségeseknek segít, hogy elkerülhető legyen a szívinfarktus, a stroke vagy más szív- és érrendszeri történés.

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

T. Doktor úr/Nő! Fél éve állapítottak meg nálam vegetatív idegrendszeri problémát (szorongás, pánikbetegség) természetesen előtte minden kivizsgáláson átestem. Tüneteim erős szédülés ájulásérzés, tenziós fejfájás, izzadás, magas pulzus, ugráló vérnyomás, fülzúgás. A pulzusom nyugalomban 85-90 körül van, a vérnyomásom pedig 110-160 között ugrál a nap folyamán de előfordulnak ennél magasabb kiugrások is, de alapjában véve nyugalomban mérve ált. 120-130 között van. Viszont aggasztanak a kiugrások ill. hogy szinte öt percenként képes a vérnyomásom 20-30 értéket is ugrálni. Kardiológián vizsgáltak ősszel ahol 24 órás ABPM nem mutatott extra kiugrásokat, EKG, szívultrahang jó lett így nem kaptam gyógyszert. Szeretném megkérdezni hogy ez az ingadozó vérnyomás a betegségem miatt van vagy ez már lehet egy magas vérnyomás betegség előjele? Sajnos a családomban volt magas vérnyomás. 37 éves kissé túlsúlyos mozgásszegény életmódot élő nő vagyok.
Botha Krisztina

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Botha Krisztina!

A vérnyomás valóban sokszor és sokat változik, de az nem bizonyít magas -vérnyomás betegséget. Önnél a 24 órás ABPM is negatív volt. Az esetek nagy részében a probléma a nem megfelelő mérés és a készülék miatt van.
Üdvözlettel:

Vaskó Péter dr.

Páciensek mondták

Célirányos és hatékony vizsgálatok

Kellemes, megnyugtató hangulat, nagyon célirányos és hatékony vizsgálatok, preciz és teljesörű tájékoztatás.

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2017.02.27
Utolsó módosítás: 2017.07.27