Hazánkban a középkorú férfi lakosság körében népbetegségnek számítanak a szív- és érrendszeri kórképek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés. Azoknál a férfiaknál, akik ezekben a betegségekben érintettek, gyakran alakul ki merevedési zavar. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Pétert, a Budai KardioKözpont kardiológusát, hogy mi az összefüggés a szív- és érrendszeri megbetegedések és a merevedési zavar között, kik a leginkább veszélyeztetettek, és mit tegyen az, aki ezzel a problémával küzd.

 

MI ÁLLHAT A MEREVEDÉSI ZAVAR HÁTTERÉBEN?

A középkorú férfiakat (40-60 év között) 39-57 százalékban érinti a merevedési zavar, 60 éves kor felett pedig már 60 százalék feletti az előfordulásának gyakorisága. A merevedési zavar (erektilis diszfunkció) hátterében többek között hormonális elváltozások, prosztataproblémák, alkohol- és drogfogyasztás, bizonyos gyógyszerek (antidepresszánsok) lelki okok, (stressz, szorongás), férfi klimax, a gerincet érintő traumák, valamint szív- és érrendszeri betegségek is állhatnak.  „Az esetek nagy részében a merevedési zavar, a kifejezett kardiovaszkuláris panaszok jelentkezése előtt már évekkel előbb jelezheti azt, hogy valakinek rendellenesen működik a szíve” – mutat rá Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.

MI AZ ÖSSZEFÜGGÉS A SZÍV-ÉS ÉRRENDSZER PROBLÉMÁI ÉS A MEREVEDÉSI ZAVAR KÖZÖTT?

A közös háttér abban keresendő, hogy az erek rossz általános állapota nemcsak a szív, hanem a hímvessző vérellátásában, így működésében is zavart okoz. A szív-érrendszeri betegségek közül  a hypertónia az a kórkép, amelyik alattomos módon okozhat merevedési zavart. Ennek az az oka, hogy az érfal belső része (endothel) sérül a hosszan fennálló nyomás és feszülés következtében, az értágító és érszűkítő folyamatok egyensúlya megbomlik, így funkcióját nem tudja ellátni (endothel diszfunkció). A keringési betegséghez társuló, vagy önmagában jelentkező anyagcsere-betegségben (cukorbetegség, magas koleszterin- és vérzsír értékek) szenvedők is gyakran panaszkodnak merevedési zavarokra, a betegség első tüneteként.” Mindezek alapján tehát, a merevedési zavarok mellett, a szív- és érrendszeri megbetegedések szövődményeinek elkerülése miatt is érdemes a tünetek megjelenésekor szakemberhez fordulni” – javasolja Dr. Vaskó.

MIKOR FORDULJON ORVOSHOZ?

Az teljesen normális dolog, hogy időnként merevedési zavar alakul ki. Ha viszont több mint két hónapon keresztül fennáll, vagy gyakran jelentkezik, ne halogassa az orvosi kivizsgálást! A szakorvos segít kideríteni, hogy mi áll a probléma hátterében és ezt követően meghatározza a megfelelő gyógymódot. Mivel a problémát több alapbetegség is okozhatja, ezért a kezelés több orvosi szakterület szoros együttműködését kívánja. Ha a kiváltó ok szív- és érrendszeri elváltozás, úgy urológusra és kardiológusra tartozik a terápia meghatározása. A szakterületek közös munkája azért fontos, mert a kezelésnél figyelembe kell venni az alkalmazott gyógyszerek esetleges kölcsönhatásait is, ugyanis a merevedési zavar megszüntetésére szolgáló gyógyszerek, a szív- és érrendszeri problémákra felírt készítményekkel kölcsönhatásba léphetnek, egymást hatását ronthatják, illetve szövődményeket idézhetnek elő (pl. egyes vérnyomáscsökkentők fokozzák a merevedési zavart). Néhány esetben tilossá is válhat erektilis diszfunkció elleni gyógyszer szedése, például akkor, ha valakinél lezajlott stroke, infarktus, vagy alacsony vérnyomás betegség áll fenn. Ilyenkor különösen fontos kardiológussal konzultálni.

NE KOCKÁZTASSON!

A kezeletlen magas vérnyomás betegség, a koszorúér szűkület és a szívritmuszavar akár életveszélyes állapotot is előidézhetnek. Ezért érdemes a kivizsgálásra kellő figyelmet fordítani, hiszen ha ez nem történik meg megfelelő időben, az érintett férfinek nem csak a merevedéséről kell lemondania, hanem akár az infarktus és egyéb súlyos szövődmények kialakulását is kockáztatja.

 

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

mit tegyek?Tisztelt Dr urak leirok minden részletet. 2008 ban kezdődött káliumhiánnyal ill.valószinű már akkor is tesztoszteronhiányom is lehetett az agyalapi mirigyben elváltozás hogy mi mit okozott azt P.L professzor vette észre.a káliumhiány után sokkal magasabb lett a pulzusom az erdőre visszamenni nem tudtam nehéz fizikai munka esetén éreztem előszőr mellkasi fájdalmat gyengébb fáradékonyabb lettem .leépülés kezdődött 2012 ben melegintolarencia alakult ki a kávé alkohol nem esett jól az izmaim kezdtek gyengülni futni uszni biciklizni fát vágni a 180 pulzussal nem tudtam .a házasélet melegben nem működött.2013 elkezdtem hasra hizni kb 8 kg ot 1-2 ételtől kezdtem elfáradni.még gyengébb lettem 2014 május előszőr indult be a szivem éjjel erős mellkasi fájdalmat ill.fülzúgást éreztem leizzadtam.utána mindig beindult.1 hónappal késöbb 500 méter után a pulzusom elérte a 180-190 et le kellett ülnöm út közben 1 órát vártam mig lement 100 alá aztán megint visszament.az 1 emeletre nem tudtam felmenni le kellett ülnöm a lépcsőre.tudtam hogy valami nem jó.1 héttel késöbb itt nagyon nagy hibát követtem el nem hivtam mentőt de azt hittem elnúlik.fáradtan értem haza ettem majd lefeküdtem kb 170 pulzusra ébredtem szoritott a mellkasom fulladtam izzadtam szédültem alig láttam zsibbadtak a karjaim azt hittem elnúlik de nem 200 nál a földön feküdtem beszélni alig tudtam ősszeestem halálfélelmem is volt bementünk az ügyeletre az orvos fogta a fejét a pulzus tul gyors és aritmiás menjünk a kórházba de se ekg se vérnyomásmérés mire beértünk az egész lezajlott kb 2 órán át ment 200 fölött kb 240 nél valamilyen szakadást éreztem teljesen elment az erőm és soha nem jött vissza a kórházban annyit láttak hogy 80-160 között ingadozott vezetési késésem lett. Mást nem láttak.nem tudom mi történt de azóta teljes korlátozásban élek csak ülök és fekszek a szivemet lehetetlen megterhelni azóta tünetek a 240 óta terhelés nélkül is folyamatosan rosszul gyenge fáradt vagyok gyengébb végtagok erötlenség.terhelés nélkül mellkasi fájdalom fulladás szédülés .sétánál erősödö mellkasi fájdalom fulladás emelni nem tudok egyből szorit olyan ritmuszavarok ezek sajnos nincsenek regisztrálva amik az erőltetéstől mellkasi fájdalomból indulnak és hányingerrel mellkasi fájdalommal fulladással karzsibbadással szédüléssel ájulással vagy anélkül járnak kb 55 perc vagy visszaáll vagy nem ebből van 2 fajta a másik hányinger karzsubbadás nélküli ezek veszélyesek lehetnek?vlot vesek ill.extrák ezek megvannak.pár perc alatt elfáradok.következő probléma az evés a 240 óta evés után a puzus 150 falmozgászavarz érzek.ha eszek 20 méter is gond egyébként se tudok 100 méternél többet elnenni mert szorit a melljasom.egyszer túlettem magam eljezdtem szédülni zúgott a fülem szapora pulzust éreztem majd eszméletem vesztettem az autóba ültem majdnem az életemmbe került az evés tehát enni többször keveset az ekg m eltünt összekeverték de vannak még érdekes dolgok következő intim eggyütlét esetén erős mellkasi fájdalom fulladás teljes erővesztés hányinger ez se működik .aludni ülve jobb oldalt alszok de nagyon rosszul vagyok főleg a hajnali órákban szorit a mellkasom fulladok zsibbadnak a karjaim izzadok.az időjárásváltozást is megérzem.a 240 óta csináltak katétert ami állitólag jó ill sziv uh az is jó de viszont elektrofiziologiát ami után még rosszabbul lettem tünetek teljes kimerültség a 5 métert nem tudtam megtenni annyira kimerültem hogy 2 napig egyáltalán nem tudtam felkellni extrém erős mellkasi fájdalmam lett mégjobban fulladtam még a beszéd is kimeritett 4 óra mulva a pulzus mindig 100-150 között ingadozott ha fel akartam kellni egyből 190 lett a vizsgálat miatt 6x7x beindult a szivem a mellkasi fájdalomvól egyszer csak hányingerrel mellkasi fájdalommal karzsibbadással szédüléssel ájulással vagy ájulásérzettel járo ritmuszavar lett az erőltetés miatt ez szerintem nem normális kb 1 hét alatt állt helyre a pulzus 3 napig a kezem lábam remegett a gyengeségtől .voltam terheléses vizsgálaton a 2. Fokozatban már 180 pulzusom volt a széket alám kellett tenni.bal kamra hipertrophia alacsony terhelhetőség a szivem ugyanazt csinálta mint elektrofiziologia után úgy kimerült 5 métert nem tudtam elmenni 4 óra mulva 100-150 között ingadozott felkelni nem engedett kisebb mozdulatokra tulzott pulzusemelkedés extrém erős mellkasi fájdalom mégjobban fulladtam beszélni alig tudtam még többször beindult a szivem késöbb megint hányingetes ritmuszavar lett 2 napig nem tudtam felkellni a kezem lábam remegett 3 napig a gyengeségtöl tehát nem terhelhető valami nem stimmel ami eddig kiderült a 240 előtt normal sinus ritmus utána aritmias pulzus bal kamra hipertrophia av blokk vezetési késés,szárblokk a máj nagyobb vesefunkció rosszabb lett.mivel járni nem tudok felvitettem magam P.L.professzorhoz akinek elmeséltem mindent .a diagnózisa túl gyors púlzus a sziv nagyobb mint kellene a sziv pumpafunkcioja gyenge holosiistoles zörejeket súlyos frekvenciaingadózásokat irt le öszinte volt átlátta a káliumhiány ill a 240 tönkretette a szivem a ezért ájulok el evés után házaséletkoelát ill. Nem emelhetek ezért vagyok rosszabbul a vizsgálatoktol is gyenge szivre gyógyszer nem ajánlott árt ezt én is igy tapasztaltam a gyogyszerektől mégjobban fulladok szédülök hányingetem van és az erőm se jön vissza.a diagnózis dcmp ill.adp nem operálható szivtranszplantáció szükséges furont  q10 et panagin fortet irt..ezt a többi orvos ill se sziv uh.se vette észre.egy másik professzor észrevett pitvarfribrillációt is ezt se vették észre továbbá egy gasztroenterologust is megkérdeztem hogy miért vagyok rosszul evés után elmagyarázta az emésztéshez 1.5 liter vér kell valósuinü gyenge a szivem menjek kardiologushoz .elmentem vittem minden leletem elnondtam mindent a 240 evés korlát nem emelhetek házaséletkorlát stb vizsgálatoktol rosszabbul lét annyit mondott a vizsgálatoktól nem lehetek rosszul biztos ő érzi .az evéskoelát tul sulyos szivbetegség biztos nincs . Egy sima ultrahangos orvos észrevette a falmozgászavart a sziv uh. Miért nem látta?egyébként az éjjeli 30 pultus miatt raktak be pacemakert de az eröm nem jött vissza attól sem .teszteltem magam pulzus 40 felállok 120 .300 méter gyalog pulzus 190 .pulzus 40 . 100 méter +15 kg pulzus 170.vérnyomás sokszor leesik a 240 óta 30 pultuz 160/110 .180 pulzus 100/60 vérnyomás.de volt pulzus 40 vérnyomás 70/50 .egyik ismerősőm járt úgy mint én neki is szoritott a mellkasa fulladt gyenge volt 4x katéterezték csináltak sziv uh. Ct. Mr.t senki és semmi nem vette észre hogy 2 infatktuson túl volt hiába vizsgálták a 3. Vitte el.nem szeretnék az ő sorsára jutni.ami jelenleg árt a szivemnek a mozgás,meleg,kávé,alkohol 170 pulzus 2dl bortol 4 oránát.,sos,fűszeres,szénsavas,emelés,intim eggyüttlét.jelenleg élhetetlen az életem.mit tegyek nem a magas pulzusszámmal van bajom hanem a 240 szövödményeivel ezt helyrehozni nem lehet ezt P.L.professzor is elmondta.kérem segitsenek.a 240 szövödményét meg tudom mutatni erőltetni kell a szivet aztán valószinű hányingeres ritmuszavar lesz,de ezt se válalta be egyik kardiologos sem.a professzorok látják hogy baj van és hallják is a kardiológusok miért nem én már mindent átéltem amit a szivvel kapcsolatos 30 pulzustól 240 ig valószinü infarktust is illetve 3 féle ritmuszavart amiből valószinű 2 halálos is lehet.megprobáltam erőltetni a szivem a 240 óta 5 percig pakoltam fát elkeztem szédülni gyors pulzus mellkasi fájdalom fulladás illetve lábösszerogyás pulzus 190 később megint hányingeres ritmuszavar lett az erőltetéstől egyszerüen lehetetlen terhelni a 240 óta ha van valakinek ötlete hová fordulhatnék kérem irja meg.van időpontom egy szivklinikára is,de kiváncsi vagyok az önök véleményére is .köszönettel  
murmann lászló

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Murmann László!

Sajnos olyan bonyolult esetről van szó, hogy csak a klinikán tudnának segíteni.

Üdvözlettel
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Barátságos, udvarias

Barátságos, udvarias légkör, mind a recepción, mind az orvossal.

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2017.08.16 09:22