Mikor ajánlott és mikor nem a terheléses EKG?

Mikor ajánlott és mikor nem a terheléses EKG?

dr. Vaskó Péter Létrehozva: 2018.03.29 07:45 Módosítva: 2018.07.11 07:41
2018-07-11 07:41:05.845064 Lifestyle
kardiokozpont.hu

A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, vagyis, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa arról beszélt, mikor ajánlott és mikor ellenjavallt a vizsgálat.

Milyen esetekben ajánlott?

Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét. Ezt nevezzük terheléses EKG-nak, amelyet az alábbi esetekben érdemes elvégezni:
- Ha a szűrés során nagyobb szív-érrendszeri kockázatra derült fény.
- A szív koszorús ereinek esetleges szűkületéből adódó vérellátási zavar gyanúja esetén.
- Az alkalmazott terápia hatékonyságának monitorozására. A terheléses EKG vizsgálattal mind a gyógyszeres, mind az életmódkezelés eredményeit vizsgálni lehet.
- Az esetleg már kialakult károsodások felméréséhez.
- A szív és a keringési rendszer terhelhetőségének felmérésére.
- Ritmuszavar provokálása is lehetséges a terhelés során.
- A szívfrekvencia és a vérnyomás változása is megfigyelhető terhelés alatt.
Nem kardiológiai jellegű műtétek kockázatbecslésére is alkalmas a vizsgálat.

Milyen esetekben nem ajánlott?

terheléses ekgAnnak ellenére, hogy a terheléses EKG biztonságos vizsgálat, természetesen mérlegelni kell az esetleges kontraindikációkat. Ezek lehet relatívak és abszolútak. Ez utóbbi annyit tesz, hogy ha fennáll egy abszolút kontraindikáció, nem szabad elvégezni a vizsgálatot. Relatív ellenjavallat esetében az orvosnak mérlegelni kell az adott személy állapotát és ennek tudatáéban dönteni.

Milyen az abszolút kontraindikációk?

- Aortarepedés - a főverőér falának hosszanti, lap szerinti szakadása (az ér teljes átlyukadása nélkül) – a vizsgálat a további repedést kockáztatná.
- Akut miokardiális infarktus utáni 48 órában – a terheléses EKG hatására romolhatna az állapot.
- Instabil angina pectoris (a szívizom vérellátási zavara miatt kialakult tünetegyüttes) akut fázisában – akár infarktus vagy szívritmuszavar is kialakulhat.
- Ha fennáll a komoly szívritmuszavar lehetősége – a keringés összeomolhat a terhelés miatt.
- Szívelégtelenség vagy megbomlott keringési egyensúly – összeomolhat a keringés, szívritmuszavar alakulhat ki a vizsgálat következtében.
- Tüdőembólia és tüdőinfarktus akut fázisa – szintén összeomolhat a keringés, szívritmuszavar következhet be.
- Szívizomgyulladás akut fázisa – nő a szívritmuszavar kockázata.
- Súlyos aorta szűkület – ájulást és ritmuszavart okozhat a terheléses EKG.
- Szívbelhártya gyulladás – nőhet az embólia rizikója.
- Mélyvénás trombózis – ugyancsak az embóliakockázat miatt tilos a vizsgálat.

Melyek a relatív kontraindikációk?

- Súlyos magas vérnyomás.
- Bal oldali aorta szűkülete.
- Komoly elektrolit (például nátrium, kálium, magnézium, kálcium) egyensúlyhiány.
- Súlyos hipertireózis (pajzsmirigy túlműködés).
- Középsúlyos aortaszűkület.
- Kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt szívritmuszavar.
- Obstruktív hipertrófiás kardiomiopátia (szívizom megvastagodással járó elfajulás).
- Másod- vagy harmadfokú AV-blokk (egyfajta ingerületvezetési zavar).
- Egy hónapon belül történt stroke.

A kardiológusnak mérlegelnie kell

- A terheléses EKG vizsgálat előtt csupán annyi előkészület szükséges, hogy a páciens kényelmes ruhába, cipőbe öltözik, és még előzetesen tájékoztat a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Ugyanígy előzetesen döntünk arról, hogy milyen terhelésnek tehetjük ki az adott pácienst, amit az alkalmazott kerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével érhetünk el - hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. - Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak, de számos esetben az EKG-jel csak felveti bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia azokat.

 

Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

 

 


 

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt doktor Úr!
47 éves nő vagyok.4,5 éve tachyardia miatt reggel 2,5 mg Nebivololt kaptam. A kezelőorvosom szerint a krónikus kégzőrendszeri betegségem okozta.
Kb. szűk egy év múlva a gyógyszer mellett ismét tachycardiam lett. A th.ki lett egészítve déli 2,5mg nebivolollal. Jelenleg a reggelit szedem csak.
Tavaly július óta a myasthenia kezelésem ki lett egészítve steroiddal. Ez után változó lett a vérnyomásom, hol magasabb, főként a dyastoles értek; hol alacsony. Február óta viszont alacsony. Február 15-26-ig többlépcsős strokem volt. A jobb agyféltekén elég nagy területen lett agyi infarctusom. TTE vizsgálattal a pitvarok között PFO-t láttak, az átolyás jobbról balra lett megállapítva. A shunt felett kiboltosulást láttak. A neurológusom szerint a shunt miatt kaptam többlépcsős stroket, ezért ragaszkodott a TEE vizsgálathoz. A vizsálattal meg lett erősítve a PFO,alatta az aneurysma közel 2cm-es. E mellett a bal/jobb (nem tudom hol, mert egyik helyen egyik másik helyen másik lett leírva. Valószínűbb a bal oldalon a pitvar fülcséjében 6 mmm-esen tapadó 0,4x1,7mm-es egyetlen felszínű mixomat láttak, melyen fehéres felrakódás volt. Majd még azt is mondták a szivbe tapadva fityeget a daganat. A kontroll vizsgálaton nem látták a mixomat, de első körben a többi eltérést sem. Azt mondták valószínű vérrög kehetett. Ennek örülök is. A két vizsgálatot nem egy intézményben végezték, ezért a szívsebész orvos újabb vizsgálatot kért ugyanott ahol első alkalommal csinálták. A vizsgálat után azt mondták, hogy a fülcsébe a septum domborodik be, s ezt látták mixomának. Ez szemölcsszerűnek látszik.
Nem értem, hogy kehetetett egy szemölcsméretű dolgot néhány centisnek látni, de még fiyegni is. Fehéres felrakódást is hogy káttak rajta.
1./Ön szerint mi lehetett, tudom lelet nélkül nehéz nyilatkozni?
Azóta felmerült a PFO zárása, ezért buborék tesztet végeztek, mellyel azt vizsgálták, hogy a shunton keresztül az embolus az agyba fel tud e jutni. Vizsgálatkor sóoldatot összekeverve jutattak a vénába doppler vizsgálattal nézték az agyi ereket. A teszt akkor pozitív ha 15 vagy a feletti buborékot számolnak meg. Nekem 50 felettit számoltak meg. 2./ A műtéthez kell e több vizsgálat, indikáció?
Az osztályos orvosomban, aki kardiológus végzettségű) felmerült, hogy amit miomának láttak az vérrög volt, s a vérhígítók hatásara feloldódott. Viszont akkor a fülcse okozta a strokat. Felmerült részéről a fülcse bezárása is. 3./ Önnek erről mi a véleménye, valamint itt is milyen vizsgálat, indikáció szükséges a műtéthez? 4. A két műtétet egy alkalommal el lehet végezni, vagy csak külön-külön?
Előre is köszönöm válaszát!



dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter kardiológus
Tisztelt Maja!

Sajnos a pitvari myómának és a thrombusnak lehet hasonló a képe az ultrahang vizsgálatnál. A műtét indikációját, annak idejét és módjait csak a szívsebész tudja megmondani.

Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

pontos, lelkiismeretes

A megbeszélt időpont előtti napon telefonon egyeztettek, hogy történt-e változás. A megbeszélt időben, várakozás nélkül elkezdődött a vizsgálat. Kellemes környezet, udvarias, előzékeny tájékoztatás, pontos, lelkiismeretes orvosi vizsgálat. A szükséges teendőkről alapos, részletes tájékoztatás az orvos részéről, kiterjedve még az otthoni vérnyomás mérés helyes módjára is. 

További vélemények

Kapcsolódó videók

FACEBOOK CSOPORTOK

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel!

PRIMA MEDICA