Általában a pulzusunkat akkor érezzük szaporának, ha fizikai aktivitást végzünk, sportolunk, vagy ha valamilyen stressz helyzetet élünk át, például egy nehéz vizsga teljesítésekor, vagy egy váratlan helyzet kapcsán. Ez egy fiziológiás (nem kóros) állapot, amely hamar rendeződik és a pulzusunk az adott helyzet elmúltával visszaáll a normális tartományba. Ha azonban azt tapasztaljuk, hogy gyakran ver szabálytalanul, vagy szaporán, esetleg túl lassan a szívünk, szívritmuszavar lehet a diagnózis. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusát, hogy ez pontosan mit jelent, és mi a teendő ilyen esetben?

A NORMÁLIS SZÍVVERÉS RITMIKUS ÉS SZABÁLYOS

A szívritmus azt mutatja meg, hogy hányszor ver percenként a szívünk. A normális pulzus 60-70 dobbanást jelent percenként, de az 55 és 85 közötti érték is elfogadható.
A pulzusszámot számos tényező befolyásolhatja. Nyugalomban, illetve fizikai aktivitás vagy stresszhelyzet kapcsán, egészséges egyén esetében is más-más értékek mérhetők. A szívverés akkor normális, ha ritmikus, és szabályos, nyugalmi állapotban pedig alacsony értéket mutat. Szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szabályostól eltérően működik a szívünk, tehát gyorsabban (tachycardia) vagy lassabban (bradycardia) ver, vagy a ritmus szabálytalan (arrythmia).

HA TÚL GYORS A SZÍVRITMUS (TACHYCARDIA)

Azt a ritmuszavart, amikor a szív túl gyorsan ver, vagyis a szívfrekvencia 100/percnél magasabb tachycardiának nevezzük. Ilyenkor előfordulhat, hogy nem szervi baj, hanem pl. az edzettség hiánya, stressz, kimerültség, pszichés nyomás áll a háttérben. Gyakran találkozunk  nyugalomban is szapora szívműködéssel (pulzussal), ami egyértelműen nagyobb kardiovaszkuláris kockázatot jelent (szív-érrendszeri megbetegedést, halálozást). Vannak olyan állapotok is, amelyeknél azonnali orvosi beavatkozás szükséges. Ilyenek például a kamrai, illetve a pitvari tachycardiák, attól függően, hogy a ritmus zavarok a szív melyik részéből indulnak ki. Ezekben az esetekben a kóros elektromos impulzusok eredményeként a szív képtelen elegendő vért pumpálni a létfontosságú szervekbe. Ezek a kórállapotok minden esetben orvosi kivizsgálást és rendszeres kontrollt igényelnek, amelynek során gyógyszerest kezelés, illetve szívritmus szabályozó készülék nyújthat megoldást.

HA TÚL LASSAN VER A SZÍV (BRADYCARDIA)

Ha a szív lassan ver, - kevesebbszer, mint 60 alkalommal egy perc alatt -, bradycardia a diagnózis.  Aktívan sportoló, edzett fiatal embereknél ez az állapot nem mondható kórosnak és nem igényel kezelés akkor, ha nem jár elhúzódó, vagy ismétlődő tünetekkel, mint a fáradtság, szédülés, ájulás, rosszullét.

HA SZABÁLYTALAN A SZÍV MŰKÖDÉSE (ARRYTHMIA)

A szív arrythmiája során melléütés, plusz ütés, vagy a vártnál hamarabb jelentkező, majd egy hosszabb szünetet követő ütés jelentkezik. Ilyen esetben is előfordulhat, hogy nincs a háttérben jelentős szervi ok, és pihenéssel, ionpótlással (pl. magnézium, kálium) megszűnnek a panaszok. Sajnos azonban ezek a tünetek súlyos szívbetegség jelei is lehetnek, ilyen például a pitvar fibrilláció. Ezt a kórképet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemzi, ilyenkor a szívverés teljesen szabálytalan, abban semmilyen ritmus nem figyelhető meg. Ebben az esetben mindenképpen azonnal kardiológushoz kell fordulni, a súlyos, életveszélyes állapot elkerülése érdekében, ugyanis a ritmuszavarok közül a pitvar fibrilláció óriási veszélyt hordoz: nevezetesen agyi és egyéb szervi embólia lehet a következménye.

MINDENKÉPPEN FORDULJON ORVOSHOZ, HA EZEKET A TÜNETEKET TAPASZTALJA!

Amennyiben a nyugalmi pulzus tartósan 120/perc felett vagy 40/perc alatt van

Hirtelen jelentkező, 120/perc feletti pulzussal járó rosszullétet tapasztal

Gyakori melléütést érez, mely tartósan fennáll

Mellkasi remegésérzése, légszomja van, a torokban, a gyomor tájékon fellépő furcsa fájdalmat, szúrást érzékel, amelyhez szédülés, bizonytalanságérzet, félelem, idegesség, látászavarok társulnak, esetleg ájulás vagy ájulás közeli állapot jelentkezik

 

Forrás: Budai KaridoKözpont


 

 

Téma szakértője

dr. Vaskó Péter

dr. Vaskó Péter

kardiológus, belgyógyász
Előjegyzés
Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt doktor Úr! 47 éves nő vagyok.4,5 éve tachyardia miatt reggel 2,5 mg Nebivololt kaptam. A kezelőorvosom szerint a krónikus kégzőrendszeri betegségem okozta. Kb. szűk egy év múlva a gyógyszer mellett ismét tachycardiam lett. A th.ki lett egészítve déli 2,5mg nebivolollal. Jelenleg a reggelit szedem csak. Tavaly július óta a myasthenia kezelésem ki lett egészítve steroiddal. Ez után változó lett a vérnyomásom, hol magasabb, főként a dyastoles értek; hol alacsony. Február óta viszont alacsony. Február 15-26-ig többlépcsős strokem volt. A jobb agyféltekén elég nagy területen lett agyi infarctusom. TTE vizsgálattal a pitvarok között PFO-t láttak, az átolyás jobbról balra lett megállapítva. A shunt felett kiboltosulást láttak. A neurológusom szerint a shunt miatt kaptam többlépcsős stroket, ezért ragaszkodott a TEE vizsgálathoz. A vizsálattal meg lett erősítve a PFO,alatta az aneurysma közel 2cm-es. E mellett a bal/jobb (nem tudom hol, mert egyik helyen egyik másik helyen másik lett leírva. Valószínűbb a bal oldalon a pitvar fülcséjében 6 mmm-esen tapadó 0,4x1,7mm-es egyetlen felszínű mixomat láttak, melyen fehéres felrakódás volt. Majd még azt is mondták a szivbe tapadva fityeget a daganat. A kontroll vizsgálaton nem látták a mixomat, de első körben a többi eltérést sem. Azt mondták valószínű vérrög kehetett. Ennek örülök is. A két vizsgálatot nem egy intézményben végezték, ezért a szívsebész orvos újabb vizsgálatot kért ugyanott ahol első alkalommal csinálták. A vizsgálat után azt mondták, hogy a fülcsébe a septum domborodik be, s ezt látták mixomának. Ez szemölcsszerűnek látszik. Nem értem, hogy kehetetett egy szemölcsméretű dolgot néhány centisnek látni, de még fiyegni is. Fehéres felrakódást is hogy káttak rajta. 1./Ön szerint mi lehetett, tudom lelet nélkül nehéz nyilatkozni? Azóta felmerült a PFO zárása, ezért buborék tesztet végeztek, mellyel azt vizsgálták, hogy a shunton keresztül az embolus az agyba fel tud e jutni. Vizsgálatkor sóoldatot összekeverve jutattak a vénába doppler vizsgálattal nézték az agyi ereket. A teszt akkor pozitív ha 15 vagy a feletti buborékot számolnak meg. Nekem 50 felettit számoltak meg. 2./ A műtéthez kell e több vizsgálat, indikáció? Az osztályos orvosomban, aki kardiológus végzettségű) felmerült, hogy amit miomának láttak az vérrög volt, s a vérhígítók hatásara feloldódott. Viszont akkor a fülcse okozta a strokat. Felmerült részéről a fülcse bezárása is. 3./ Önnek erről mi a véleménye, valamint itt is milyen vizsgálat, indikáció szükséges a műtéthez? 4. A két műtétet egy alkalommal el lehet végezni, vagy csak külön-külön? Előre is köszönöm válaszát!
Maja

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Maja!

Sajnos a pitvari myómának és a thrombusnak lehet hasonló a képe az ultrahang vizsgálatnál. A műtét indikációját, annak idejét és módjait csak a szívsebész tudja megmondani.

Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Magas a szolgáltatás színvonala

Nagyon elégedett voltam, mert igen magas a szolgáltatás színvonala. Munkatársaik figyelmesek és segítókészek. 

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2017.08.16 09:20