Általában a pulzusunkat akkor érezzük szaporának, ha fizikai aktivitást végzünk, sportolunk, vagy ha valamilyen stressz helyzetet élünk át, például egy nehéz vizsga teljesítésekor, vagy egy váratlan helyzet kapcsán. Ez egy fiziológiás (nem kóros) állapot, amely hamar rendeződik és a pulzusunk az adott helyzet elmúltával visszaáll a normális tartományba. Ha azonban azt tapasztaljuk, hogy gyakran ver szabálytalanul, vagy szaporán, esetleg túl lassan a szívünk, szívritmuszavar lehet a diagnózis. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusát, hogy ez pontosan mit jelent, és mi a teendő ilyen esetben?

A NORMÁLIS SZÍVVERÉS RITMIKUS ÉS SZABÁLYOS

A szívritmus azt mutatja meg, hogy hányszor ver percenként a szívünk. A normális pulzus 60-70 dobbanást jelent percenként, de az 55 és 85 közötti érték is elfogadható.
A pulzusszámot számos tényező befolyásolhatja. Nyugalomban, illetve fizikai aktivitás vagy stresszhelyzet kapcsán, egészséges egyén esetében is más-más értékek mérhetők. A szívverés akkor normális, ha ritmikus, és szabályos, nyugalmi állapotban pedig alacsony értéket mutat. Szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szabályostól eltérően működik a szívünk, tehát gyorsabban (tachycardia) vagy lassabban (bradycardia) ver, vagy a ritmus szabálytalan (arrythmia).

HA TÚL GYORS A SZÍVRITMUS (TACHYCARDIA)

Azt a ritmuszavart, amikor a szív túl gyorsan ver, vagyis a szívfrekvencia 100/percnél magasabb tachycardiának nevezzük. Ilyenkor előfordulhat, hogy nem szervi baj, hanem pl. az edzettség hiánya, stressz, kimerültség, pszichés nyomás áll a háttérben. Gyakran találkozunk  nyugalomban is szapora szívműködéssel (pulzussal), ami egyértelműen nagyobb kardiovaszkuláris kockázatot jelent (szív-érrendszeri megbetegedést, halálozást). Vannak olyan állapotok is, amelyeknél azonnali orvosi beavatkozás szükséges. Ilyenek például a kamrai, illetve a pitvari tachycardiák, attól függően, hogy a ritmus zavarok a szív melyik részéből indulnak ki. Ezekben az esetekben a kóros elektromos impulzusok eredményeként a szív képtelen elegendő vért pumpálni a létfontosságú szervekbe. Ezek a kórállapotok minden esetben orvosi kivizsgálást és rendszeres kontrollt igényelnek, amelynek során gyógyszerest kezelés, illetve szívritmus szabályozó készülék nyújthat megoldást.

HA TÚL LASSAN VER A SZÍV (BRADYCARDIA)

Ha a szív lassan ver, - kevesebbszer, mint 60 alkalommal egy perc alatt -, bradycardia a diagnózis.  Aktívan sportoló, edzett fiatal embereknél ez az állapot nem mondható kórosnak és nem igényel kezelés akkor, ha nem jár elhúzódó, vagy ismétlődő tünetekkel, mint a fáradtság, szédülés, ájulás, rosszullét.

HA SZABÁLYTALAN A SZÍV MŰKÖDÉSE (ARRYTHMIA)

A szív arrythmiája során melléütés, plusz ütés, vagy a vártnál hamarabb jelentkező, majd egy hosszabb szünetet követő ütés jelentkezik. Ilyen esetben is előfordulhat, hogy nincs a háttérben jelentős szervi ok, és pihenéssel, ionpótlással (pl. magnézium, kálium) megszűnnek a panaszok. Sajnos azonban ezek a tünetek súlyos szívbetegség jelei is lehetnek, ilyen például a pitvar fibrilláció. Ezt a kórképet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemzi, ilyenkor a szívverés teljesen szabálytalan, abban semmilyen ritmus nem figyelhető meg. Ebben az esetben mindenképpen azonnal kardiológushoz kell fordulni, a súlyos, életveszélyes állapot elkerülése érdekében, ugyanis a ritmuszavarok közül a pitvar fibrilláció óriási veszélyt hordoz: nevezetesen agyi és egyéb szervi embólia lehet a következménye.

MINDENKÉPPEN FORDULJON ORVOSHOZ, HA EZEKET A TÜNETEKET TAPASZTALJA!

Amennyiben a nyugalmi pulzus tartósan 120/perc felett vagy 40/perc alatt van

Hirtelen jelentkező, 120/perc feletti pulzussal járó rosszullétet tapasztal

Gyakori melléütést érez, mely tartósan fennáll

Mellkasi remegésérzése, légszomja van, a torokban, a gyomor tájékon fellépő furcsa fájdalmat, szúrást érzékel, amelyhez szédülés, bizonytalanságérzet, félelem, idegesség, látászavarok társulnak, esetleg ájulás vagy ájulás közeli állapot jelentkezik

 

Forrás: Budai KaridoKözpont


 

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Kardio Központ! Lehet-e bármilyen kóros elváltozásnak a jele az, ha sportolás közben az elméletileg normálisnál magasabb a pulzusszám? Az itt-ott fellelhető információk szerint sportolás közben az ideális, maximum pulzusszámot 220 mínusz életkor alapján határozzák meg, ami az esetemben 220-41= 179. Az én maximum pulzusom azonban 200 felett szokott lenni, az átlagom az, ami 180 körüli. A sport ez esetben teremfoci, és ha nem mérném a pulzusomat, nem tudnék róla, hogy az magas, azaz sem fáradékonyság, kifáradás vagy egyéb tünetet, panaszt nem tapasztalok. (Sőt, szerintem jobb az erőnlétem, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt). A súlyom a magasságomhoz mérten megfelelő (174/76). Előre is köszönöm a válaszukat!
Kováts

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Kováts Attila!
Bár nem vagyok sportorvos és ennek a specialistája, de mint a témával foglakozó kardiológus a következőt válaszolom. A 220-életkor/80% egy elméleti adat. Nagy egyéni különbségek vannak.Hogy ennek a hátterében szervi elváltozás, vagy a normálistól eltérő variáció áll, azt csak kardiológiai kivizsgálás után lehet megmondani. Várjuk szeretettel kivizsgálásra.
Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Empatikus és abszolút pozitív a kisugárzása

A recepción kedvesen foglalkoztak velem. (Nem volt szükség szakmai segítség kérésére, adására.) Dr. Vaskó Péterről csak felsőfokon lehet nyilatkozni! Nagyon körültekintően, részletesen kérdezett a panaszaimról. Nagyon kedves, figyel az emberre. Empatikus és abszolút pozitív a kisugárzása! 65 éves múltam, de ilyent eddig még soha, sehol nem tapasztaltam: egy méretarányos, rugalmas szív-maketten metszetben mutatta be a szív részeit, működését. Ezt lenyűgözőnek gondolom! Előző leleteimet figyelmesen tanulmányozta, A BENNÜK LÉVŐ ELLENTMONDÁST AZONNAL ÉSZREVETTE, "KISZÚRTA". Helyszíni méréssel ellenőrizte, hogy valóban hibát talált-e. Sajnos igen!! Összesített véleményem: 5* 

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2017.08.16 09:20