Szívritmuszavar gyógyszer mellékhatásként? Erre figyeljen!

Szívritmuszavar gyógyszertől?

Szakmai berkekben nem számít újdonságnak, hogy néhány széles körben alkalmazott gyógyszert okozója vagy súlyosbítója lehet a szívritmuszavarnak. Ide sorolható többek közt néhány mikroba ellenes gyógyszer, pszichotropikus gyógyszerek, neurológiai célzatú és daganatellenes gyógyszerek, COVID-ellenes szerek (lopinavir, ritonavir, chloroquine, hydroxychloroquine és azithromycin) és – paradox módon – néhány ritmuszavarra alkalmazandó gyógyszer is. Ezek a gyógyszerek ugyanis meghosszabbíthatják a Q-T-szakaszt. Az ún. Q-T szakasz azt az időintervallumot jelöli az EKG-n, amennyi idő alatt a szívizomsejtek két összehúzódás között „újratöltődnek”. Ha ebben zavar keletkezik, az első tünet akár eszméletvesztés is lehet. Ennek kiváltó oka az ún. „torsades de pointes” sorozat: a kamrai tachycardia hosszú Q–T intervallummal járó változata, amely néha csak néhány másodpercig tart, és magától megszűnik,de akár életveszélyes állapot is kialakulhat.
Ugyanakkor a klinikusok azt is megfigyelték, hogy más kockázatok is felmerülhetnek: bizonyos gyógyszerek ugyanis kiválthatnak más típusú ritmuszavarokat is, mint például a bradycardiát, a pitvarfibrillációt, pitvari tachycardiát, az ún. AVNRT-t és a rövid ideig tartó Brugada szindrómát. A szívritmuszavarok egyik csoportja a tüneteik miatt jelentősek, mások pedig a lehetséges súlyos következményeik miatt.

Kik a veszélyeztettek?

A szívritmuszavar kialakulásának többféle oka is lehet, ugyanis szerepet játszhat benne a genetika, a meglévő szív-érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, az elektrolit kiegyensúlyozatlanság és más tényezők. Maga a szívritmuszavar sem csupán egyetlen betegség, hiszen sokféle formája ismert. A közös bennük, hogy a szív túl lassan vagy túl gyorsan, esetleg szabálytalanul ver, sok esetben ijesztő érzést okozva az érintettnek.
- Azok a páciensek, akiknek már volt szívinfarktusuk, komolyabb kardiológiai betegségük vagy szívműtétük, hajlamosabbak bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként szívritmuszavarral szembe nézni. Ugyancsak rizikófaktornak számít e tekintetben a magasabb életkor, a kálium és a magnéziumhiány, valamint az alkohol-függőség – ismerteti dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. - Bár a gyógyszerek okozta ritmuszavarra utaló mellékhatás nem tekinthető gyakorinak, a kockázati csoportba sorolható betegeknél mindig gondolni kell erre a lehetőségre is. Már csak azért is, mert ha a ritmuszavar kezeletlen marad, hosszútávon károsodhat a szív, az agy és más szervek is. Egyes szívritmuszavarok pedig annyira súlyosak lehetnek, hogy azonnali beavatkozást igényelnek.  

Rendszeres kardiológiai kontroll szükséges

- A gyógyszerek által kiváltott szívritmuszavarok mechanizmusa részben már feltárt, és ismerjük ennek rizikófaktorait is. Ennek jegyében tehát csökkenteni tudjuk ezeket, illetve meg tudjuk előzni az esetleges ritmuszavarokat – foglalja össze Müller doktor. - Azoknál a nem módosítható kockázati tényezővel rendelkező pácienseknél pedig, akik ilyen jellegű gyógyszerekre van szükségük, fokozott kardiológiai ellenőrzést rendelhetünk el, hogy korán felismerhessük és kezelhessük a lehetséges problémát. Ilyen esetekben lehet szükséges a laborvizsgálat és az EKG mellett a szívultrahang és/vagy a Holter EKG vizsgálat is. Mindehhez azonban nagyfokú körültekintés szükséges, a nagyobb kockázattal rendelkező esetekben pedig minden eshetőséget mérlegelni kell, mind a gyógyszerek felírásánál, mind a ritmuszavarra utaló tünetek kivizsgálásánál. 

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)