A magasvérnyomás az egyik elsődleges oka a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának, ezért kezelésére igen nagy hangsúlyt szükséges fektetni. Ennek ellenére máig több tévhit kering a problémával és kezelésével kapcsolatban a köztudatban. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája a leggyakoribbakat oszlatja el.

Nem fáj a fejem, ezért nem lehet magas a vérnyomásom

Az egyik leggyakoribb tévhit a magasvérnyomással kapcsolatban az, hogy tünetekkel, ezen belül is fejfájással, szédüléssel jár. Tény, hogy ezek a gyakori orrvérzés, a rossz közérzet és a remegés mellett gyakran előfordulnak a betegség során, ám nem ritka az sem, hogy semmilyen panasz nem hívja fel rá a figyelmet, csupán vérnyomásmérés során veszi észre az illető, hogy magasabbak az értékei.

Még fiatal vagyok a hipertóniához

Igaz, hogy a hipertónia általában a 40-50 év felettieket sújtja, ám ugyanúgy előfordulhat fiatalabbaknál, sőt, gyerekeknél is! A stressz, a túlsúly, a mozgáshiány, az egészségtelen étkezés ugyanis mind elősegítik a magasvérnyomás betegség kialakulását, ezért egyre többször kénytelenek orvoshoz fordulni az 50 év alattiak is, ráadásul kutatások szerint bizonyos esetekben már az ún. prehipertóniát (a magasvérnyomás betegséget megelőző állapotot) is kezelni szükséges!

Testmozgással csak még inkább megnőnek az értékek

Sokan nem mernek magasvérnyomással mozogni, mivel attól tartanak, hogy a sportolás még inkább megemeli az értékeket. Ez viszont a legrosszabb, amit egy hipertóniás beteg elkövethet, ugyanis a testmozgás nem csupán a betegség kialakulását elősegítő túlsúlytól szabadít meg, de a rendszeres laza testmozgás csökkenti is a vérnyomást, és megakadályozza az állapot romlását. Amire azonban ügyelni kell, hogy a súlyzós edzéseket kerülni kell, ugyanis azok valóban vérnyomásemelő hatással bírnak! Továbbá sportolás előtt mindenképp szakorvosi konzultáció szükséges.

Nincs semmi bajom, csak az orvosnál magasabb a vérnyomásom

Dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája elmondta, sokszor találkozik olyan esetekkel, amikor csupán az orvosi vizsgálat során magasabb valakinek a vérnyomása. Ezt fehérköpeny szindrómának nevezik, amit igenis komolyan kell venni, hiszen igen fontos jelzésértékkel bír.  Ez esetben életmódbeli tanácsokra mindenképpen, de akár gyógyszerekre is szükség lehet.

Vérnyomásméréskor csak a második értékem magasabb, így nincs hipertóniám

Vérnyomásmérés során két értéket kapunk: az első a szisztolés, a második a diasztolés érték.  Az előbbi a szív összehúzódásakor lévő nyomást mutatja és 140 Hgmm-nél kevesebb a normál értéke, míg a második az elernyedéskor lévő nyomást és 90 Hgmm alatt tekinthetjük egészségesnek. Sokan csak a szisztolés értéket figyelik, pedig szív-és érrendszer egészsége szempontjából a diasztolés is ugyanolyan fontos, ezért ha csak az magasabb, akkor is mihamarabbi orvosi konzultáció javasolt!

Már szedem a gyógyszereket, nincs szükségem kontrollra

A hipertónia kezeléséhez gyakran vérnyomáscsökkentő gyógyszer alkalmazására van szükség. A legtöbb esetben valóban gyors segítséget jelent, ám ez még nem jelenti azt, hogy a betegnek már nem is kell kontrollokon részt vennie, gondolván, hogy úgyis kezelve van a problémája. A rendszeres ellenőrzés ekkor is elengedhetetlen, hiszen fontos a vérnyomás további nyomon követése is, hiszen az állapot változhat - jobb és rosszabb irányba is-, ami az alkalmazott készítmény más adagolását vonhatja maga után. Ráadásul az évszakváltás is befolyásolhatja az értékek alakulását, ezért érdemes ilyenkor is felkeresnie orvosát!

Nem hat a gyógyszerem, ezért többet veszek be

Vannak esetek, amikor az alkalmazott készítmény nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ekkor meglehet, hogy más dózisra vagy más gyógyszerre van szükség, viszont a váltás orvosi javallat nélkül tilos! A szakember szerint 24 órás ABPM segít a döntésben, hogy mit, mennyit szedjen gyógyszert a beteg.

Ráadásul felmerülhet ekkor a secunder hipertónia gyanúja, vagyis amikor a magasvérnyomás hátterében más betegség húzódik (leggyakrabban veseprobléma). Ilyenkor a vérnyomás értékei csakis abban az esetben rendeződnek, ha kezelik az alap problémát- mondja dr. Kapocsi Judit. 

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Mi lehet az oka,hogy estére felmegy a vérnyomásom 160/76-67 re a fejem jobb oldalán fáj,sokszor még feljebbre is kiugrik,remegés fog el, akkor múlott el,ha 12.5 mg thensiomint és 0.25mg frontint vettem be!reggel bisoprolol 5 mg és vidotin komb 5 mg ot szedek.voltam szív uh es terheléses vizsgálaton ahol enyhe billentyű meszesedést észleltek, daganatos sztómás beteg vagyok 5 éve immár hála tünet mentesen !'pajzsmirigyre szedek túlmüködésre methotyrin 5 mg ost napi felet!talán ez lehet hogy el kellene hagyni??? Köszönettel várom válaszát!
Parrag Győzőné

Dr. Petróczy Natália

belgyógyász
Kedves páciens!
Ahhoz, hogy a kérdéseire választ lehessen adni, több adatra lenne szükség. Egyrészt legalább 1 hetes vérnyomás napló adataira (automata, felkaros készülékkel, reggel-esete, karosszékben ülve 5 perc pihenő után, mérje mindkét karon, előtte 30 perccel ne fogyasszon alkoholt, koffeines italt, ne dohányozzon), mert bár nagyon ritkán, de a vérnyomás kiugrásokat úgy nevezett túlkezelt hypertonia is okozhatja. Másrészt a legutóbbi labor eredményekre.
Harmadrészt ahhoz, hogy dönteni lehessen a Metothyrin sorsáról, tudni kéne, hogy milyen a jelenlegi és a korábbi pajzsmirigy funkciós eredményei (TSH, fT3, fT4, TRAK). Egyébként meg a Metothyrin szedéséről a gondozó endokinrológusával kéne konzultálni.

Tisztelettel: Dr. Petróczy Natália
Létrehozás ideje: 2016.09.01
Utolsó módosítás: 2017.07.26