A magasvérnyomás az egyik elsődleges oka a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának, ezért kezelésére igen nagy hangsúlyt szükséges fektetni. Ennek ellenére máig több tévhit kering a problémával és kezelésével kapcsolatban a köztudatban. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája a leggyakoribbakat oszlatja el.

Nem fáj a fejem, ezért nem lehet magas a vérnyomásom

Az egyik leggyakoribb tévhit a magasvérnyomással kapcsolatban az, hogy tünetekkel, ezen belül is fejfájással, szédüléssel jár. Tény, hogy ezek a gyakori orrvérzés, a rossz közérzet és a remegés mellett gyakran előfordulnak a betegség során, ám nem ritka az sem, hogy semmilyen panasz nem hívja fel rá a figyelmet, csupán vérnyomásmérés során veszi észre az illető, hogy magasabbak az értékei.

Még fiatal vagyok a hipertóniához

Igaz, hogy a hipertónia általában a 40-50 év felettieket sújtja, ám ugyanúgy előfordulhat fiatalabbaknál, sőt, gyerekeknél is! A stressz, a túlsúly, a mozgáshiány, az egészségtelen étkezés ugyanis mind elősegítik a magasvérnyomás betegség kialakulását, ezért egyre többször kénytelenek orvoshoz fordulni az 50 év alattiak is, ráadásul kutatások szerint bizonyos esetekben már az ún. prehipertóniát (a magasvérnyomás betegséget megelőző állapotot) is kezelni szükséges!

Testmozgással csak még inkább megnőnek az értékek

Sokan nem mernek magasvérnyomással mozogni, mivel attól tartanak, hogy a sportolás még inkább megemeli az értékeket. Ez viszont a legrosszabb, amit egy hipertóniás beteg elkövethet, ugyanis a testmozgás nem csupán a betegség kialakulását elősegítő túlsúlytól szabadít meg, de a rendszeres laza testmozgás csökkenti is a vérnyomást, és megakadályozza az állapot romlását. Amire azonban ügyelni kell, hogy a súlyzós edzéseket kerülni kell, ugyanis azok valóban vérnyomásemelő hatással bírnak! Továbbá sportolás előtt mindenképp szakorvosi konzultáció szükséges.

Nincs semmi bajom, csak az orvosnál magasabb a vérnyomásom

Dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája elmondta, sokszor találkozik olyan esetekkel, amikor csupán az orvosi vizsgálat során magasabb valakinek a vérnyomása. Ezt fehérköpeny szindrómának nevezik, amit igenis komolyan kell venni, hiszen igen fontos jelzésértékkel bír.  Ez esetben életmódbeli tanácsokra mindenképpen, de akár gyógyszerekre is szükség lehet.

Vérnyomásméréskor csak a második értékem magasabb, így nincs hipertóniám

Vérnyomásmérés során két értéket kapunk: az első a szisztolés, a második a diasztolés érték.  Az előbbi a szív összehúzódásakor lévő nyomást mutatja és 140 Hgmm-nél kevesebb a normál értéke, míg a második az elernyedéskor lévő nyomást és 90 Hgmm alatt tekinthetjük egészségesnek. Sokan csak a szisztolés értéket figyelik, pedig szív-és érrendszer egészsége szempontjából a diasztolés is ugyanolyan fontos, ezért ha csak az magasabb, akkor is mihamarabbi orvosi konzultáció javasolt!

Már szedem a gyógyszereket, nincs szükségem kontrollra

A hipertónia kezeléséhez gyakran vérnyomáscsökkentő gyógyszer alkalmazására van szükség. A legtöbb esetben valóban gyors segítséget jelent, ám ez még nem jelenti azt, hogy a betegnek már nem is kell kontrollokon részt vennie, gondolván, hogy úgyis kezelve van a problémája. A rendszeres ellenőrzés ekkor is elengedhetetlen, hiszen fontos a vérnyomás további nyomon követése is, hiszen az állapot változhat - jobb és rosszabb irányba is-, ami az alkalmazott készítmény más adagolását vonhatja maga után. Ráadásul az évszakváltás is befolyásolhatja az értékek alakulását, ezért érdemes ilyenkor is felkeresnie orvosát!

Nem hat a gyógyszerem, ezért többet veszek be

Vannak esetek, amikor az alkalmazott készítmény nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ekkor meglehet, hogy más dózisra vagy más gyógyszerre van szükség, viszont a váltás orvosi javallat nélkül tilos! A szakember szerint 24 órás ABPM segít a döntésben, hogy mit, mennyit szedjen gyógyszert a beteg.

Ráadásul felmerülhet ekkor a secunder hipertónia gyanúja, vagyis amikor a magasvérnyomás hátterében más betegség húzódik (leggyakrabban veseprobléma). Ilyenkor a vérnyomás értékei csakis abban az esetben rendeződnek, ha kezelik az alap problémát- mondja dr. Kapocsi Judit. 

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktor Úr! 43 éves vagyok a terhesség alatt is éy azóta 9 éve kezelnek magas vérnyomással. Reggel Tanydon HCT40mg ,Tenaxum, 2.5 mg Nebibetát szedek, este ugyanez, csak sima Tanydonnnal. Rendszeresen szedem, ennek ellenere gyakori hajnali 3.30 körüli ébredés és a 160/110-180/122 vérnyomás kiugrás. Ilyenor tensiomon és frontin leviszi 130-140/90-re. Azonban ez nagyon rontja így az életminőségemet, fáradt vagyok . Augusztusi szìv ultrahangom normális volt.
Tisztelt Balázsiné H. Ildikó!

Ahhoz, hogy kérdésére használható választ tudjak adni, adatokra van szükség.

Mérje a vérnyomását a következő módon.
5-10 perc nyugodt ülés után mérje az első értéket, majd írja ezt fel, 2 percen belül, ugyanebben a testhelyzetben mérje a 2. értéket, ezt is írja fel. Hasonlítsa össze a két mért értéket,. Amennyiben akár a szisztolés, akár a diasztolés , akár mindkettő érték esetén 4 Hgmm-nél több a különbség, 2 percen belül mérjen egy 3. értéket is, és ezt is írja fel.
Ilyen módon gyűjtse az adatokat 1 egy héten át. Elég napjában egyszer mérni, de írja fel, hogy ez mikor történt. reggel, este, bármely napszakban. Ha rosszul érzi magát, és módja van rá, akkor mindenképpen mérjen vérnyomást a leírt módon. Ha a harmadik mért érték 160/100 Hgmm, vagy több annál, rágjon el 25 mg Tenziomint és/vagy 0.25 mg Xanaxot ( a Frontin ugyanaz). Nem kell, hogy fél-egy óra alatt normalizálódjon a vérnyomás, csak az kell, hogy csökkenjen. NEM ajánlott, sőt káros a vérnyomást gyorsan, nagy mértékben csökkenteni.
A gyógyszer, amit szed, soknak tűnik. Felmerül a túlkezelés gyanúja. Ennek meglétét vagy hiányát 24 órás vérnyomás monitorozással lehet kizárni vagy megerősíteni.
Emellet fontos tudni, hogy minden magas vérnyomásban szenvedő, gyógyszert szedő betegnél szükséges, panaszmentes állapotban is legalább évente egyszer kontroll vizsgálatokat végezni, ami magába foglalja a részletes laboratóriumi vizsgálatot, EKG-t, Szemészeti konzíliumot.

Üdvözlettel:
Dr Kapocsi Judit
belgyógyász, klinikai farmakológus szakorvos
hipertónia specialista

KardioKözpont
Módosítás: 2017.07.26 14:11