A magasvérnyomás az egyik elsődleges oka a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának, ezért kezelésére igen nagy hangsúlyt szükséges fektetni. Ennek ellenére máig több tévhit kering a problémával és kezelésével kapcsolatban a köztudatban. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája a leggyakoribbakat oszlatja el.

Nem fáj a fejem, ezért nem lehet magas a vérnyomásom

Az egyik leggyakoribb tévhit a magasvérnyomással kapcsolatban az, hogy tünetekkel, ezen belül is fejfájással, szédüléssel jár. Tény, hogy ezek a gyakori orrvérzés, a rossz közérzet és a remegés mellett gyakran előfordulnak a betegség során, ám nem ritka az sem, hogy semmilyen panasz nem hívja fel rá a figyelmet, csupán vérnyomásmérés során veszi észre az illető, hogy magasabbak az értékei.

Még fiatal vagyok a hipertóniához

Igaz, hogy a hipertónia általában a 40-50 év felettieket sújtja, ám ugyanúgy előfordulhat fiatalabbaknál, sőt, gyerekeknél is! A stressz, a túlsúly, a mozgáshiány, az egészségtelen étkezés ugyanis mind elősegítik a magasvérnyomás betegség kialakulását, ezért egyre többször kénytelenek orvoshoz fordulni az 50 év alattiak is, ráadásul kutatások szerint bizonyos esetekben már az ún. prehipertóniát (a magasvérnyomás betegséget megelőző állapotot) is kezelni szükséges!

Testmozgással csak még inkább megnőnek az értékek

Sokan nem mernek magasvérnyomással mozogni, mivel attól tartanak, hogy a sportolás még inkább megemeli az értékeket. Ez viszont a legrosszabb, amit egy hipertóniás beteg elkövethet, ugyanis a testmozgás nem csupán a betegség kialakulását elősegítő túlsúlytól szabadít meg, de a rendszeres laza testmozgás csökkenti is a vérnyomást, és megakadályozza az állapot romlását. Amire azonban ügyelni kell, hogy a súlyzós edzéseket kerülni kell, ugyanis azok valóban vérnyomásemelő hatással bírnak! Továbbá sportolás előtt mindenképp szakorvosi konzultáció szükséges.

Nincs semmi bajom, csak az orvosnál magasabb a vérnyomásom

Dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája elmondta, sokszor találkozik olyan esetekkel, amikor csupán az orvosi vizsgálat során magasabb valakinek a vérnyomása. Ezt fehérköpeny szindrómának nevezik, amit igenis komolyan kell venni, hiszen igen fontos jelzésértékkel bír.  Ez esetben életmódbeli tanácsokra mindenképpen, de akár gyógyszerekre is szükség lehet.

Vérnyomásméréskor csak a második értékem magasabb, így nincs hipertóniám

Vérnyomásmérés során két értéket kapunk: az első a szisztolés, a második a diasztolés érték.  Az előbbi a szív összehúzódásakor lévő nyomást mutatja és 140 Hgmm-nél kevesebb a normál értéke, míg a második az elernyedéskor lévő nyomást és 90 Hgmm alatt tekinthetjük egészségesnek. Sokan csak a szisztolés értéket figyelik, pedig szív-és érrendszer egészsége szempontjából a diasztolés is ugyanolyan fontos, ezért ha csak az magasabb, akkor is mihamarabbi orvosi konzultáció javasolt!

Már szedem a gyógyszereket, nincs szükségem kontrollra

A hipertónia kezeléséhez gyakran vérnyomáscsökkentő gyógyszer alkalmazására van szükség. A legtöbb esetben valóban gyors segítséget jelent, ám ez még nem jelenti azt, hogy a betegnek már nem is kell kontrollokon részt vennie, gondolván, hogy úgyis kezelve van a problémája. A rendszeres ellenőrzés ekkor is elengedhetetlen, hiszen fontos a vérnyomás további nyomon követése is, hiszen az állapot változhat - jobb és rosszabb irányba is-, ami az alkalmazott készítmény más adagolását vonhatja maga után. Ráadásul az évszakváltás is befolyásolhatja az értékek alakulását, ezért érdemes ilyenkor is felkeresnie orvosát!

Nem hat a gyógyszerem, ezért többet veszek be

Vannak esetek, amikor az alkalmazott készítmény nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ekkor meglehet, hogy más dózisra vagy más gyógyszerre van szükség, viszont a váltás orvosi javallat nélkül tilos! A szakember szerint 24 órás ABPM segít a döntésben, hogy mit, mennyit szedjen gyógyszert a beteg.

Ráadásul felmerülhet ekkor a secunder hipertónia gyanúja, vagyis amikor a magasvérnyomás hátterében más betegség húzódik (leggyakrabban veseprobléma). Ilyenkor a vérnyomás értékei csakis abban az esetben rendeződnek, ha kezelik az alap problémát- mondja dr. Kapocsi Judit. 

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktornő! Vérnyomás problémával fordulnék Önhöz. 32 éves vagyok 16 éves korom óta magasvérnyomás beteg. Ezalatt idő alatt több gyógyszert kipróbáltam,amelyek csak bizonyos ideig voltak hatékonyak pl.Betaloc,Concor,Concor Amlo,Nebivep,Bihart,Valsartan+Bisoprolol,Lercaton plusz,legjobb ezek közül talán a Valsartan+ Bisoprolol összeállítás volt,bár gyógyszerrel is a vérnyomásom sosem a 120/80-as értékhez volt közelebb,hanem inkább a 135-140-hez. Mostanában azt vettem észre,hogyha nyugalomban vagyok minimum 10 percet,akkor a vérnyomás értékem közel normális 125-135 közötti,de bármilyen kevés,nem megerőltető mozgás,vagy bármi hirtelen jelentkező stressz helyzetre,mérve 150 hez közeli értéket mérhetek,legyen az akár csak 10 méter séta,néhány perc után azonban nyugalomban normalizálodik. Kérdésem,hogy mennyire normális,hogy ilyen kevés megterheléstől ennyire megemelkedik a vérnyomás,illetve milyen okai lehetnek. Labor rendben szív uh.rendben. Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Máté!

A vérnyomás 140/90 Hgmm alatt a normál tartományban van. Teljesen rendben van az, hogy terhelésre (legyen ez kellemes sport, kávé ivás, evés stb) átmenetileg ezen érték fölé emelkedik. A kulcs-szó az átmenetileg. Az, hogy az Ön vérnyomása hányszor, mennyi ideig, és milyen magas tartományban van, az mérhető, módszere a 24 órás vérnyomás-monitorozás. (ABPM).
Ha 16 éves kora óta hipertóniás, akkor feltehetően vizsgálták a lehetséges okot, hátteret. Ha nem, ezt meg kell tenni. Alapvizsgálatok: labor (un. nagy rutin), EKG, Szemészeti konzílium (szemfenék, szemnyomás). Amennyiben valamelyik vizsgálat eltérést mutat, akkor azt az irányt speciálisan tovább kell vizsgálni.

Ennél részletesebb véleményt, terápiás tanácsot csak személyes találkozás, vizsgálat (anamnézis, fizikai státus stb) tudok adni.

Üdvözlettel: Dr Kapocsi Judit

Módosítás: 2017.07.26 14:11