A magasvérnyomás az egyik elsődleges oka a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának, ezért kezelésére igen nagy hangsúlyt szükséges fektetni. Ennek ellenére máig több tévhit kering a problémával és kezelésével kapcsolatban a köztudatban. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája a leggyakoribbakat oszlatja el.

Nem fáj a fejem, ezért nem lehet magas a vérnyomásom

Az egyik leggyakoribb tévhit a magasvérnyomással kapcsolatban az, hogy tünetekkel, ezen belül is fejfájással, szédüléssel jár. Tény, hogy ezek a gyakori orrvérzés, a rossz közérzet és a remegés mellett gyakran előfordulnak a betegség során, ám nem ritka az sem, hogy semmilyen panasz nem hívja fel rá a figyelmet, csupán vérnyomásmérés során veszi észre az illető, hogy magasabbak az értékei.

Még fiatal vagyok a hipertóniához

Igaz, hogy a hipertónia általában a 40-50 év felettieket sújtja, ám ugyanúgy előfordulhat fiatalabbaknál, sőt, gyerekeknél is! A stressz, a túlsúly, a mozgáshiány, az egészségtelen étkezés ugyanis mind elősegítik a magasvérnyomás betegség kialakulását, ezért egyre többször kénytelenek orvoshoz fordulni az 50 év alattiak is, ráadásul kutatások szerint bizonyos esetekben már az ún. prehipertóniát (a magasvérnyomás betegséget megelőző állapotot) is kezelni szükséges!

Testmozgással csak még inkább megnőnek az értékek

Sokan nem mernek magasvérnyomással mozogni, mivel attól tartanak, hogy a sportolás még inkább megemeli az értékeket. Ez viszont a legrosszabb, amit egy hipertóniás beteg elkövethet, ugyanis a testmozgás nem csupán a betegség kialakulását elősegítő túlsúlytól szabadít meg, de a rendszeres laza testmozgás csökkenti is a vérnyomást, és megakadályozza az állapot romlását. Amire azonban ügyelni kell, hogy a súlyzós edzéseket kerülni kell, ugyanis azok valóban vérnyomásemelő hatással bírnak! Továbbá sportolás előtt mindenképp szakorvosi konzultáció szükséges.

Nincs semmi bajom, csak az orvosnál magasabb a vérnyomásom

Dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája elmondta, sokszor találkozik olyan esetekkel, amikor csupán az orvosi vizsgálat során magasabb valakinek a vérnyomása. Ezt fehérköpeny szindrómának nevezik, amit igenis komolyan kell venni, hiszen igen fontos jelzésértékkel bír.  Ez esetben életmódbeli tanácsokra mindenképpen, de akár gyógyszerekre is szükség lehet.

Vérnyomásméréskor csak a második értékem magasabb, így nincs hipertóniám

Vérnyomásmérés során két értéket kapunk: az első a szisztolés, a második a diasztolés érték.  Az előbbi a szív összehúzódásakor lévő nyomást mutatja és 140 Hgmm-nél kevesebb a normál értéke, míg a második az elernyedéskor lévő nyomást és 90 Hgmm alatt tekinthetjük egészségesnek. Sokan csak a szisztolés értéket figyelik, pedig szív-és érrendszer egészsége szempontjából a diasztolés is ugyanolyan fontos, ezért ha csak az magasabb, akkor is mihamarabbi orvosi konzultáció javasolt!

Már szedem a gyógyszereket, nincs szükségem kontrollra

A hipertónia kezeléséhez gyakran vérnyomáscsökkentő gyógyszer alkalmazására van szükség. A legtöbb esetben valóban gyors segítséget jelent, ám ez még nem jelenti azt, hogy a betegnek már nem is kell kontrollokon részt vennie, gondolván, hogy úgyis kezelve van a problémája. A rendszeres ellenőrzés ekkor is elengedhetetlen, hiszen fontos a vérnyomás további nyomon követése is, hiszen az állapot változhat - jobb és rosszabb irányba is-, ami az alkalmazott készítmény más adagolását vonhatja maga után. Ráadásul az évszakváltás is befolyásolhatja az értékek alakulását, ezért érdemes ilyenkor is felkeresnie orvosát!

Nem hat a gyógyszerem, ezért többet veszek be

Vannak esetek, amikor az alkalmazott készítmény nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ekkor meglehet, hogy más dózisra vagy más gyógyszerre van szükség, viszont a váltás orvosi javallat nélkül tilos! A szakember szerint 24 órás ABPM segít a döntésben, hogy mit, mennyit szedjen gyógyszert a beteg.

Ráadásul felmerülhet ekkor a secunder hipertónia gyanúja, vagyis amikor a magasvérnyomás hátterében más betegség húzódik (leggyakrabban veseprobléma). Ilyenkor a vérnyomás értékei csakis abban az esetben rendeződnek, ha kezelik az alap problémát- mondja dr. Kapocsi Judit. 

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktornő / Doktor Úr! Édesanyám 85 éves. Másfél hónapja szedi a Concor Cor-t (2,5 mg). Emellett többek között még szed Coverex-AS Komb 5 mg / 1,25 mg filmtablettát és ASA Protect Pharmavit 100 mg tablettát. A Concor Cor betegtájékoztatójában ez szerepel: „… túladagolásával járó leggyakoribb tünetek közé tartozik a pulzusszám csökkenése (bradikardia), … a vérnyomás kifejezett csökkenése, …”. Édesanyámnak a gyógyszert folyamatosan kell szedni, azonban a pulzusa reggelente olykor 54. Egy este, lefekvés előtt 45 volt a pulzusa (aznap reggel 60, és ekkor tizedik napja szedte a Concor Cor-t, egyébkén nem szoktuk este mérni). Attól tartok, éjszaka nehogy lemenjen a pulzusa 40-re. A reggeli mérésnél (8-9 óra között), ha 60 alatti az érték, húsz perc elteltével ismét megmérjük a pulzusát, ill. vérnyomását. Ilyenkor eléggé eltérő az eredmény pl. 144 / 69 és a pulzus 54. Húsz perccel később 150 /72 a pulzus 66. Kérdéseim a következők: Ilyen változó pulzus értékeknél mi a döntő, hogyan szedje helyesen a Concor Cor-t? Ezen gyógyszer esetében az 54-es pulzus, már tartozhat a bradikardia körébe? Jogosan félek attól, hogy éjszaka lemehet a pulzusa 40-re, ill. ez alá a Concor Cor miatt? Mennyire reális ennek veszélye? Van, ill. mi az az alacsony vérnyomás érték, aminél nem kell bevenni a Con Cort-t? A segítséget és az információt előre is köszönöm: Zsófia
Tisztelt Zsófia!

Így, kiragadva a tágabb környezetéből (a beteg előző betegségei, aktuális panaszai, eddigi leletei , EKG különösen, fizikális vizsgálati eredményei, stb) felelősséggel pontos vélemény nem adható.
Általános megközelítésként azt tudom tanácsolni, hogy felezze le a ConCor-Cort, és nézzék meg milyen a pulzus. Ha mód van rá, 24 h vérnyomás monitorozással (ABPM) választ lehet kapni arra, hogy éjszaka, alvás közben milyen a pulzus, ugyanígy informatív az EKG is. 85 éves betegnél alapos indok nélkül nem alkalmazunk annyi és olyan gyógyszerrt, amely 60/min alá viszi a pulzust.
Ennél többet csak személyes találkozás, vizsgálat alapján tudok mondani.

Üdvözlettel: Dr Kapocsi Judit
Módosítás: 2017.07.26 14:11