Tudta, hogy a szívrohamok fele „csendes”, amelyet észre sem vesz a beteg?

Kutatás a csendes szívrohamról

2016 májusában, az Egyesült Államokban, a Wake Forest Orvosi Egyetemen, az eddigi legnagyobb szabású tanulmány végezték, a csendes szívrohamokkal kapcsolatban. A kutatás több mint kilencezer középkorú nő és férfi részvételével, 13 éven át, rendszeres klinikai ellenőrzés keretében zajlott. Ennek során a korral összefüggő, szívbetegséghez vezető koszorúér-károsodás okait kutatták, illetve azt tanulmányozták, hogy milyen arányban alakul ki a szívroham csendes formája. A tanulmány szerint, a vizsgált személyek körében bekövetkezett szívrohamok 45 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Ennek az szívinfarktus típusnak az a jellemzője, hogy elszenvedője nem érzékeli az szívrohamra jellemző tüneteket. Nincsenek mellkasi fájdalmai, légszomja, a karokba, illetve a mellkasba kisugárzó fájdalma. A vizsgálat során fény derült arra, hogy egyes páciensek úgy estek át szívrohamon, hogy esetenként csak fáradtságot és más bizonytalan tüneteket tapasztaltak.

A tünetmentesség ellenére nagyon veszélyes

A panaszmentesség, illetve a nem jellegzetes tünetek (mellkas környékén érzett enyhébb fájdalom, hányinger, hányás, gyomorégés, légszomj) ellenére a csendes szívinfarktus is nagymértékű károsodás képes okozni a szívizomban, és éppúgy  veszélyeztetheti a páciens életét, mint a klasszikus formában lezajló infarktus. Ennek az az oka, hogy ebben az esetben is részben, vagy teljesen megszűnik a szívizom vérellátása, és bekövetkezik a szívizom elhalása. A legnagyobb gondot viszont éppen az okozza, hogy mivel nem jelennek meg látható, érzékelhető tünetek, legtöbbször nem azonosítják időben, így elszenvedője nem részesül megfelelő ellátásban.  

 Mit tehetünk, hogy elkerüljük?

„Az, aki már elmúlt 40 éves, és meglévő kockázati tényezőkkel rendelkezik: tehát ha a családjában előfordult már szívroham, magas a vérnyomása, a koleszterinszintje, cukorbetegséggel küzd, elhízott, dohányzik - kiemelten fontos, hogy vegyen részt rendszeresen kardiológiai szűrésen, hogy a veszélyeket időben fel lehessen ismerni, és a megfelelő kezelést elkezdeni”- figyelmeztet Dr. Sztancsik Ilona.  

A szív és érrendszeri szűrés menete

• Anamnézis (egyéni és családi kórelőzményt) felvétele
• Fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés
• A szív struktúrájának és funkciójának monitorozása EKG és ECHO vizsgálattal nyugalomban illetve terhelés alatt
• Szükség szerint, időszakosan jelentkező szívpanaszok esetén, 24 órás vérnyomásmérés, illetve Holter EKG vizsgálat, otthon tartható, hordozható eszközök segítségével

A leletek ismeretében a kardiológus meghatározza a szükséges terápiát, és életmódbeli változtatásokra vonatkozó javaslatokat tesz.

Életmódbeli változtatásokkal sokat tehetünk a szív és érrendszer megbetegedéseinek elkerüléséért 

 „A csendes szívroham elleni legjobb védekezést, a rendszeres kardiológiai szűrés mellett, az életmódunk megváltoztatása jelenti” – tanácsolja Dr. Sztancsik Ilona.

 JAVASOLT VÁLTOZTATÁSOK:

• Dohányzás elhagyása
• Súlytöbblet leadása
• Koleszterinben gazdag és zsírtartalmú ételek fogyasztásának mellőzése
• Só bevitelének csökkentése
• Stressz kezelés
• Rendszeres testmozgás

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)