Zsibbad a lába, nem gyógyul a sebe? Perifériás érbetegség is lehet

Zsibbad a lába, nem gyógyul a sebe? Perifériás érbetegség is lehet

dr. Vaskó Péter Létrehozva: 2018.08.21 09:25 Módosítva: 2018.08.21 09:36
2018-08-21 09:36:35.101486 Lifestyle
kardiokozpont.hu

A perifériás artériás betegséget nem mindig könnyű diagnosztizálni, éppen ezért fontos felismerni és az orvosnak elsorolni a tüneteket. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa szerint a veszélyeztetett pácienseknek tisztában kell lenniük a gyanús jelekkel.

Kik a veszélyeztetettek?

Kissé leegyszerűsítve azt kell tudni a perifériás artériás betegségről (PAD-ról), hogy a periférián, vagyis a szívtől távolabb lévő erek szűkületét jelenti. Leggyakrabban a láb artériáit érinti a betegség, de előfordulhat a gyomorban, a karokban és a fejben is. A koszorúér-betegséghez hasonlóan itt is az érszűkület, az atherosclerosis áll a háttérben. Éppen ezért a PAD szempontjából mindenki veszélyeztetettnek számít, aki az érszűkület tekintetében is az, tehát
- a magasvérnyomás betegek, és a magas koleszterinszinttel rendelkezők,
- a dohányosok,
- a cukorbetegek,
- az idősek.
Mivel ez egy meglehetősen nagy csoport, mindenkinek érdemes tisztában lennie azzal, milyen tünetekkel kell kardiológushoz fordulnia. A PAD legjellemzőbb tünete a sétálás vagy lépcsőzés során jelentkező lábfájdalom, - fáradtság, vagy - zsibbadásérzés, ami a csípőre is kiterjedhet. Ez a fájdalom tipikusan pihenés során elmúlik, majd a járáskor ismét jelentkezik. Mivel nem mindig egyértelműek a tünetek, sok érintett más problémának, az öregedés velejárójának tudja be azokat és az orvosoknak sem mindig könnyű beazonosítani a szimptómákat. Holott a korai felismerés igen fontos, hiszen a PAD növeli a koszorúér-betegség, a szívinfarktus, a stroke kockázatát, és kezeletlenül akár üszkösödéshez vagy amputációhoz is vezethet.  A jó hír viszont, hogy ez a betegség jól kezelhető a megfelelő életmód kialakításával, rendszeres orvosi kontrollal és szükség esetén gyógyszereléssel.

Milyen jelek lehetnek még gyanút keltőek?

érszűkület pad kardiológusAz érszűkület leggyakrabban az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falában létrejövő meszes lerakódások, majd szűkületek következtében kialakuló betegség, melynek következtében az érintett szövetek oxigénellátása csökken. A lábban kialakuló szűkület okozhatja a már említett fájdalmat, zsibbadást, de olyan külső jelei is lehetnek, mint a nehezen gyógyuló sebek és fekélyek. Ezen kívül mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha az alábbi jeleket tapasztaljuk:
- Ha a fájdalom már pihenéskor sem múlik el.
- Ha a lábfejen vagy lábujjakon lévő sérülések nem akarnak gyógyulni.
- Ha érzéketlennek érezzük a lábunk bizonyos területeit.
- Ha hőmérsékletkülönbséget érzünk a két lábunk közt (az érintett láb hidegebb).
- Ha nem nő a lábkörmünk vagy hullik a szőr a lábunkon.
- Ha merevedési zavar jelentkezik (főként cukorbeteg férfiaknál).
Diabéteszes pácienseknek különösen résen kell lenniük, mert ők könnyen összekeverhetik a PAD tüneteit az ún. neuropátia tüneteivel, hiszen ez utóbbi is főként égő, bizsergő, fájó érzést okoz a lábakban, a csípőben. Ilyen esetben a legfontosabb teendő a kardiológussal, diabetológussal történő konzultáció, hogy az kivizsgálás során fény derülhessen a valódi okra. 

A kezelés és az életmód együtt hat

- A PAD viszonylag egyszerűen vizsgálható: meg kell határozni a vérnyomást mindkét alsó és felső végtagon. Ha bebizonyosodik a diagnózis, a rizikófaktorok szigorú kezelése és a gyógyszeres kezelés együtt nagyfokú javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is – mondja dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - Azonban az értágító és véralvadásgátló gyógyszeres terápia önmagában nem elég. Szinte kizárt egy érbeteg gyógyulása, ha dohányzik, ha nincs be állítva a cukra, a koleszterinje, a vérnyomása, az étrendje, ha nem mozog. A séta feltétlenül része kell, hogy legyen a napi programnak, bár komolyabb sporttevékenység előtt feltétlenül orvosi jóváhagyás szükséges, hiszen érszűkület esetében nagy valószínűséggel a szív is érintett lehet. Ha azonban a páciens – akár az életmód orvoslás segítségével - valóban változtat az életmódján, az orvos pedig rendszeresen ellenőrzi az állapotát, szükség esetén korrigálja a kezelési tervét, az állapotromlás megállítható, a súlyos szövődmények elkerülhetők lehetnek.

 

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

 

 

 

Téma szakértője

Orvos válaszol

Jó napot! 17 éves vagyok. Az volna a kérdésem önhöz hogy már vagy két hónapja érzek heves szívdobogásérzést, szív fájdalmat illetve mellkasi fájdalmat, ami néha ki sugároz bal vállamba van, hogy ilyenkor elkezdek izzadni de közben fázok is, és egy nyomást érzek a fejemben és nagy gyengeséget. Tudni kell rólam hogy magas a vérnyomásom ami időnként 160 fölé megy. A pulzusom is magas szokott lenni. A kórházban kizárták a pánikbetegséget és a Pajzsmirigy betegséget. Pulmonológiailag semmit nem találtak. Válaszát előre is köszönöm!

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter kardiológus
Kedves Kérdező!
Még számos kardiológiai vizsgálat van, amely segít a betegség tisztázásában. (Pl. Holter, 24 ó ABPM, ECHO).
Véleményt, csak ezek elvégzése után lehet mondani.

Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Rendkívül nagy tudású, felkészült, alapos

Dr. Vaskó Péternél 2x jártam Intézményükben. Rendkívül nagy tudású, felkészült, alapos. Betegségemről kikérdezett, megvizsgált. Rám szánta az időt, válaszolt kérdéseimre, elmagyarázta, hogy mit "talált" Mindezt közérthetően, türelmesen. Nagyon örülök, hogy hozzá kerültem!!! 

További vélemények

Kapcsolódó videók

FACEBOOK CSOPORTOK

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel!

PRIMA MEDICA