Budapest, I. kerület, Ostrom utca 16.
A magasvérnyomás betegség velejárója, hogy a páciensnek egy életen át figyelni kell a vérnyomására. Ezt azonban kényelmetlenség helyett érdemes egy lehetőségnek tekinteni, ugyaniis az így kialakított tudatossággal akár az egészségi állapot egésze is javulhat és nem csupán a vérnyomás rendeződhet.
Hipertónia kezelésének alapja az életmód-terápia, amelyet szükség esetén gyógyszeres kezeléssel egészítünk ki.
Kapcsolódó cikkünk
Magas vérnyomás? Ilyen szövődményeket kell elkerülni!
Gyakori tévedés, hogy sokan a magas vérnyomásra csak, mint egy értékre tekintenek, és nem tartják fontosnak a helyzet rendezését. Holott dr. Sztancsik Ilona, Budai KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint az állandósult, kezeletlen magas vérnyomás évek alatt súlyos szövődményekkel járhat.
A magas vérnyomás kezelésének 160 Hgmm szisztole érték alatt első lépése az önállóan alkalmazott életmód terápia. Amennyiben ez 3-6 hónapon múlva nem hoz eredményt, úgy gyógyszeres kezeléssel kell kiegészítni. Magasabb vérnyomás esetén a gyógyszeres kezelést mindig ki kell egészíteni életmód-kezeléssel.
Az életmód kezelés részei:
A magas vérnyomást feltétlenül kezelni kell a komoly szövődmények elkerülése végett. A sikeres kezeléshez pedig a pontosan beállított gyógyszerek szedésén kívül az életmódon is változtatni kell, az életmódnak ugyanis önmagában is gyógyító hatása van. Kutatások bizonyítják, hogy a testsúly normalizálása, a sóbevitel, az alkoholfogyasztás mérséklése és a fizika aktivitás fokozása, a dohányzás elhagyása jelentős vérnyomáscsökkenést eredményez. Sokan ajánlják a DASH-diétát, amelynek lényege a naponta négyszeri gyümölcs, zöldség, két-három alkalommal sovány tejtermék fogyasztása, a rendszeres halevés, és a fehér húsok előtérbe helyezése. A nem gyógyszeres kezelési formák közül a túlsúly esetén alkalmazott testsúlycsökkentés a leghatékonyabb: 10 kg fogyás a szisztolés vérnyomásértéket 5–15 Hgmm-rel mérsékli.
Cikkek, amiket mindenképp olvasson el! |
Amennyiben az életmód-kezelés nem vezetett sikerre, vagy a vérnyomás szisztolés értéke 160 Hgmm felett van, esetleg egyéb okok állnak fent, a magas vérnyomást gyógyszeresen is kell kezelni. Gyógyszerek között megtalálható a renin-angiotenzin rendszerre ható gyógyszerek, a béteblokkolók, a vízhajtók és egyéb gyógyszerek.
A hipertóniás betegek, több, mint 70%-ban kombinációs kezelés javasolt a célvérnyomás elérésére. A lehetséges kombinációk kiválasztása minden esetben orvosi feladat.
Szekunder hipertóniában, mely a populáció <10%-át érinti a terápia függ a kórelőzményektől, vérvizsgálattól, a vérnyomás előzetes jó beállításától, illetve a megválasztott gyógyszerek hatékonyságától. Szekunder hipertónia esetén a társbetegségek megjelenése, - mint az alvási apnoe, cushing-szindróma, pajzsmirigybetegség, vesebetegségek stb.- is előfordulhat.
A magas vérnyomás kezelésében és a gyógyszerszedésben is a következetesség a legfontosabb. Ezen kívül kimondottan nagy hangsúlyt kell helyezni az orvos-beteg együttműködésre. Megfelelő életmóddal és szükség esetén gyógyszerekkel kivédhetők a magas vérnyomással összefüggő esetleges súlyosabb következmények.
Az Amerikai Szív Társaság (American Heart Association; AHA) és az Amerikai Kardiológiai Kollégium (American College of Cardiology; ACC) új iránymutatása szerint a korábban feltételezettnél egyre több embert veszélyeztet a magas vérnyomás betegség, mely jelentősen megnöveli a szívbetegség és a stroke rizikóját.
A magas vérnyomás, amelyet korábban ≥140 / 90 mmHg-ban határoztak meg, mostantól ≥130 / 80 mmHg. A változtatás tükrözi a legfrissebb kutatásokat, amelyek azt mutatják, hogy már alacsonyabb szinteken is egészségügyi problémákat okozhat a betegség. A szívinfarktus, stroke és egyéb kardiológiai megbetegedések kockázata 120 mmHg-nél (szisztolés) kezdődik, és 130 mmHg-nál a kockázat megduplázódik a 120 alatti szinthez képest. Ez az alacsonyabb küszöb megnövelte a 20 évnél idősebb amerikai felnőttek magas vérnyomásának kockázatát 32 százalékról 46 százalékra. A felnőttek vérnyomása lehet normál, emelkedett, 1. fokozatú hipertónia vagy 2. fokozatú hipertónia. Az ajánlás
A magas vérnyomást nem mindig könnyű felismerni, ugyanis az extrém kiugrásoktól eltekintve, jellemzően nem okoz panaszt. Amennyiben tehát bárki a legkisebb tünetet érzékeli magán – mint például gyengeség, légszomj, mellkasi szorítás, vagy akár csak diszkomfort, szédülés, „rendetlenkedő” szívverés -, vagy többször mér emelkedett vérnyomás értéket, vegye komolyan a jeleket és forduljon kardiológushoz!
Magas vérnyomás csomagunkról bővebben itt olvashat. >>
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt: |
|
| Bejelentkezés vizsgálatra: |
KardioKözpont - természetesen biztonságban
|
Téma szakértői
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, sportkardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta
dr. Müller Gábor
belgyógyász, kardiológus
Dr. Vernes Réka
életmód orvos, hipertonológus
