Gyakran kimerült? Lelassult szívverés is lehet az oka

Mikor érdemes kivizsgáltatni magunkat?

Egy egészséges felnőtt embernek átlagosan 60-at ver a szíve percenként (ezt az értéket bpm-nek rövidítik, a „beat per minute” után). Edzett embereknél és alvás közben ez ennél alacsonyabb is lehet, de ha egyik eset sem áll fenn, és más tünetek is jelentkeznek, ajánlatos utánajárni, miért is lehet ennél alacsonyabb a bpm. Milyen tünetekre érdemes felfigyelni?

• Kimerültség, ólmos fáradtság érzés,
• zavartság, szédülés, ájulás,
• légszomj,
• fizikai aktivitás közben jelentkező légzési nehézség.

A lelassult szívverés, vagyis a bradycardia ugyanakkor az esetek egy részében semmiféle kellemetlen tünetet nem okoz. Ha viszont olyan panaszok kapcsolódnak mellé, mint mellkasi fájdalom, izzadás, hidegrázás, karokba, vállakba, állkapocsba sugárzó fájdalom, minél gyorsabban segítséget kell hívni.

Mi okozhatja a szívverés lelassulását?

Sok esetben enyhének vagy természetesnek mondható a bradycardia, ami azt jelenti, hogy nem okoz zavaró tüneteket, nem áll mögötte betegség. Ilyenkor természetesen – ha fény is derül a lassabb szívműködésre – nincs szükség kezelésre. Előfordul azonban, hogy valamilyen betegség okozza a bradycardiát, mint például az alábbiak.

Probléma a szív elektromos jeleinek továbbításával

A szabályos sinus ritmus az ún. sinus csomóban keletkező impulzus következtében eljut  az ingervezető rendszerébe, ez a szív sövényében futó jobb és bal Tawara szár, ami elvezeti az ingerületet a szívizomhoz és így összehúzódik. A leggyakoribb eset, hogy  a sinus csomó nagyon lassan adja le a "parancsot", ilyenkor egy alacsonyabb szintű központ  aktiválódhat és adhat parancsot. Másik mechanizmus, hogy  a fenti ingervezető nyaláb (Tawara szár) sérül, és nem tudja elvezetni az ingerületet.

Endokrin betegség

Leggyakrabban a pajzsmirigy alulműködés lassítja a szívverést. Ennek a betegségnek további jellemzője lehet, hogy felviszi a vérnyomás alsó, diasztolés értékét. 

A kivizsgálás alapján dől el a kezelés

- A szívritmuszavarok, így a bradycardia kivizsgálása is elsődlegesen a páciens panaszaira és az előzmények megismerésére épül. Meg kell tudnunk többek közt, mióta állnak fenn a panaszok, van-e ismert szívbetegség a háttérben, milyen aktív életet él, milyen gyógyszereket szed az illető. Ez utóbbi igen fontos információ, hiszen egyes szívbetegségekre vagy magas vérnyomásra rendelt gyógyszerek szintén lassíthatják a szívverést. A kapott információk alapján dől el, milyen eszközös vizsgálattal kaphatunk pontos diagnózist – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – A nyugalmi EKG-n túl szükség lehet a nyaki verőér kompressziója során végzett EKG-ra, 24 órás Holter monitorozásra,  laborvizsgálatokra és szívultrahang vizsgálatra. Amint sikerült beazonosítanunk a szívritmuszavar okát, megkezdődhet a célzott kezelés. Ez történhet pajzsmirigy-kezeléssel, ha ez okozza a problémát és szükség esetén pacemakerrel. Ha nincs szervi ok, elég lehet az életmódváltás is személyre szabott mozgásprogrammal, szerencsés esetben életmód orvos vezetésével.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)