Hogyan csökkenthetjük a nyugalmi pulzust?

Hogyan csökkenthetjük a nyugalmi pulzust?

dr. Vaskó Péter Létrehozva: 2018.04.05 07:38 Módosítva: 2018.07.11 07:40

A percenként mért szívverés számát nevezzük pulzusnak, amely akkor „nyugalmi”, ha éppen nyugalomban vagyunk, tehát nem mozgunk, nem élünk meg stresszhelyzetet. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa szerint, ha a nyugalmi pulzusszámunk is magas, azt mindenképpen ajánlatos kivizsgáltatni.

Hogyan állapíthatjuk meg a pulzusunkat?

A nyugalmi pulzust legoptimálisabban reggel, még az ágyban mérhetjük, hiszen ekkor valószínűleg kipihent állapotban vagyunk. Leginkább a nyaknál és a csuklónál érdemes kitapogatni a szívverést, ahol vékony a bőr. Ha már kitapintottuk a pulzust, nézzünk egy másodpercmutatós órát, és számoljuk a szívveréseket pontosan egy percig. Az is megfelel, ha csak 30 másodpercig számolunk és ezt az értéket szorozzuk meg kettővel.  
Általánosságban elmondható, hogy a normál tartományban lévő pulzusszám az egészséges szervezet egyik jellemzője, a magas pulzus pedig számos egészségi kockázattal vagy állapottal mutathat összefüggést. Többek közt ezekkel:
- elhízás,
- alacsony vérnyomás,
- gyengeség, alacsony energiaszint,
- nem kielégítő vérkeringés, különösen a végtagokban,
- mellkasi fájdalom vagy diszkomfort érzet,
- nehézlégzés,
- szédülés, hidegrázás, ájulás,
- megnövekedett szívinfarktus, szívelégtelenség, stroke kockázat.

Mennyi az ideális?

- Az egészséges nyugalmi pulzus fogalmát érdemes személyre szabottan értelmezni, de általánosságban igaz, hogy a 60 és a 80 közé eső percenként mért érték tekinthető normálisnak, bár ez is nagy egyéni eltéréseket mutathat. Az aktuális pulzusértéket megemelheti például a fizikai aktivitás, az idegesség, a hormonális változások és a félelem, amelyet akár az orvosi vizsgálat is kiválthat – hangsúlyozza Vaskó doktor. - Az igazán edzett személyeknél ugyanakkor a 40 és 60 közti pulzusérték sem tekinthető kórosnak, hiszen az edzettség jellemzően lelassítja a szívverést. 

Hogyan csökkenthetjük a pulzust?

magas pulzus kardiológiaDr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa szerint, ha stressz hatására hirtelen megugrik a pulzusunk, gyors megoldást jelenthet, ha elkezdünk lassan, mélyen lélegezni, ha teszünk egy sétát, ha relaxálunk egy kicsit, akár nyújtással, vagy más testgyakorlatokkal, esetleg ha van időnk, veszünk egy meleg fürdőt. 
Hosszútávon azonban a gyógyszeres kezelésen kívül csak bizonyos életmódfaktorok képesek normalizálni a magas pulzust. Ezek az alábbiak:
- Rendszeres testmozgás.
- Hidratáltság – ha dehidratáltak vagyunk, a szívnek keményebben kell dolgozni, hogy stabilan működjön a véráramlás.
- Stimulánsok (koffein, nikotin) mérséklése, elhagyása.
- Kiegyensúlyozott étrend, zöldségekre, gyümölcsökre, olajos magvakra, fehér húsokra, halakra alapozva.
- Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. 
- Egészséges testsúly, ami nem terheli meg a szívet.
- Stresszoldás, akár szakember segítségével, akár meditációval, jógával, kirándulással, vagy bármilyen személyre szabottan működő módszerrel.  

Miért baj, ha magas?

A magas pulzusszám nem ritka jelenség, és gyakran együtt jár az alacsony vérnyomással. Ennek az a természetes oka, hogy ha a túl alacsony vérnyomás nem tudja elég oxigénhez, tápanyaghoz juttatni a szöveteket, fel kell gyorsulnia a szívverésnek, hogy több vér kerülhessen a rendszerbe. Ugyanakkor bizonyos esetekben éppen a gyors szívverés okozza az alacsony vérnyomást. Ezt a helyzetet mindenképpen ki kell vizsgáltatni, és szükség esetén kezelni is kell.
- Számos szívbetegség, például a szívritmuszavar, sokáig rejtve marad az érintettek elől, mert nem okoz tünetet. Ugyanakkor egyetlen tünetre sem mondható, hogy mindenképpen szívbetegségre utal, de ha ilyet tapasztalunk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat.  Mindenkinek ajánlott részt venni egy kardiológiai kivizsgáláson, aki erős szívdobogást, hirtelen bedobbanásokat, kimaradásokat, gyengeséget, tartós kimerültséget, mellkasi szorítást, légszomjat tapasztal. Fel kell figyelni arra is, ha – nyilvánvaló ok nélkül - rendszeres fejfájás, szédülés, vagy eszméletvesztés jelentkezik – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter.  – Ma már számos olyan műszeres vizsgálat – többek közt nyugalmi- és terheléses EKG, Holter-monitorozás, szívultrahang - áll rendelkezésre, amelyekkel gyors, pontos diagnózishoz juthatunk, és megkezdődhet a kezelés. Ennek célja többek közt, hogy személyre szabottan megállapítható és akár életmóddal, akár gyógyszerrel, akár a kettő kombinációjával beállítható legyen az optimális pulzusérték.

 

Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Orvos válaszol

üdv! enyhe pajzsmirigy alulmüködés okozhat e szivritmuszavart: köszönettel Kecskemétiné Hajni

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter kardiológus
Tisztelt Kecskeméti Lászlóné!

A ritmuszavarok hátterében szíven kívüli ok is állhat a háttérben, pl. pajzsmirigybetegség, cukorbetegség, a stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás. Mivel a szívritmuszavart számos tényező okozhatja, ennek megfelelően előfordulhat, hogy nem magát a ritmuszavart kell kezelni, hanem az azt kiváltó más betegséget, vagy okokat kell megszüntetni, ennek kivizsgálása szakorvos feladata.
Javaslom jöjjön el hozzánk, hogy készséggel segíthessünk.

Üdvözlettel:
dr. Vaskó Péter

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Rendkívül nagy tudású, felkészült, alapos

Dr. Vaskó Péternél 2x jártam Intézményükben. Rendkívül nagy tudású, felkészült, alapos. Betegségemről kikérdezett, megvizsgált. Rám szánta az időt, válaszolt kérdéseimre, elmagyarázta, hogy mit "talált" Mindezt közérthetően, türelmesen. Nagyon örülök, hogy hozzá kerültem!!! 

További vélemények

Kapcsolódó videók

FACEBOOK CSOPORTOK

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel!

PRIMA MEDICA