A szívinfarktuson átesettek közül sokan úgy érzik, az esemény után már csak „lassan, öregesen” élhetnek. Holott dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint a rehabilitációba beillesztett életmód program minden téren életfontosságú hatással bír. 

Nem használ a hosszú ágynyugalom

A szívinfarktus utáni rehabilitációs életmódprogram visszaállítja az életminőséget,A 20. század első felében az infarktuson átesett betegeknek hathetes ágynyugalmat javasoltak, ugyanis az akkori ismeretek birtokában úgy gondolták, a károsodott szívizomzat csak így tudott gyógyulni. Ezek után is csak fokozatosan vezethették be a mozgást, a járás újratanulása után napi öt perc séta volt megengedett.  
Mára nagyot fordult a megközelítés: kutatások igazolják, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv ugyanis jelentősen hozzájárul a későbbi életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.
- A statisztikai adatok alapján az infarktus sürgősségi ellátása Magyarországon az élvonalba tartozik. Köszönhetően  a magas fokú szervezettségnek és a centrumoknak,  ahol a koszorúér festését, tágítását és az ún. stent beültetését azonnal el tudják végezni, helyreállítva a koronáriák keringését. Azonban a hosszabb távon  mért életkilátások rövidebbek, mint Európa fejlettebb országaiban, aminek az oka az elégtelen és rövid rehabilitáció, valamint  az életmód, életvitel változatlansága – hangsúlyozza Vaskó doktor.

Az életmód önmagában gyógyító erejű lehet

Az régóta közismert, hogy a testmozgás erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, javítja a hangulatot, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Azonban jó ideje már az is bizonyos, hogy a kardiológiai rehabilitációban is óriási jelentősége van, különösen az olyan aerob mozgásfajtáknak, mint a gyaloglás, a kerékpározás, a kocogás és az úszás. Az erősítő súlyzós edzéseket sem kell száműzni, hiszen azok az izomerőt, az izomtömeget és a rugalmasságot növelik.
Ezt bizonyította egy brazil vizsgálat is, amelyben a kutatók azt a tényből indultak ki, hogy a szívinfarktuson átesett betegeknek meg kell küzdeniük vegetatív zavarokkal, mint például a baroreflex csökkenése. Ez nem más, mint egy vérnyomás-szabályozó rendszer, aminek hatására az emelkedő vérnyomás csökken, a csökkenő vérnyomás pedig emelkedik. Ha tehát ez a rendszer nem jól működik, az nyilvánvalóan kockázatot jelenthet a szívbetegeknek.
Egy kutatásban 28, infarktust átélt beteget két csoportra osztottak. Az egyik csoport nem végzett fizikai aktivitást, a másik csapat tagjai 6 hónapon keresztül heti háromszor egy órát edzettek. Időközben más mutatók mellett folyamatosan ellenőrizték a vérnyomásukat, a pulzusukat, és a baroreflex változását is. Az eredmények már egy hónap után is azt mutatták, hogy a rendszeres mozgás normalizálta a baroreflex működését, tehát jelentősen hozzájárult a páciensek jó életkilátásaihoz. Ezen kívül az is fontos eredmény, hogy a hosszabb távon végzett rendszeres mozgás képes volt fenntartani az elért eredményeket.

Szívbetegeknél legfontosabb a biztonság

A szívinfarktus rehabilitációjában döntő az életmód.- Ma már teljesen biztosak vagyunk benne, hogy a szívbetegek rehabilitációjának a gyógyszeres kezelés mellett egyre nagyobb részét kell, hogy képezze a megfelelő életmód kialakítása. Így az érintettek sokkal könnyebben megszabadulhatnak a betegségtudattól és valóban sokkal aktívabb, teljes életet élhetnek újra – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - A szívinfarktuson átesett pácienseknél különösen fontos a szakemberek által kidolgozott mozgás- és táplálkozási program, a stresszkezelés, a társbetegségek kezelése, amelyet természetesen a gyógyszeres és egyéb gondozással szükséges összehangolni. Ez ugyanis biztonságosan felgyorsítja a felépülést, hiszen olyan szakemberek segítik a gyógyulást, akik kifejezetten erre specializálódtak. A rehabilitáció további fontos célja, hogy megakadályozza a további szív-érrendszeri katasztrófák kialakulását, hogy a páciens visszanyerje egészségét és biztonságosan visszatérhessen a mindennapi, ám esetleg már sokkal egészségtudatosabb életébe.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

  

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Jó napot! Jelenleg vizsgálatokra járok. Szívultrahangon voltam ahol kiderült hogy a szívbillentyűm nem zár rendesen. További vizsgálatokat írtak elő szívkoszorúér ct-t. Tegnap este folyamán egy kisebb stressz ért aminek hatására 116-os volt a pulzusom Betaloc 50mg-os gyógyszer sikeresen levitte 97-re a mai nap folyamán 75-re de enyhe szívfájdalmam megmaradt mikor levegőt veszek. Nem tudom mi tévő legyek?! Forduljak orvoshoz vagy ez majd magától elmúlik?!
Serbán Stella Diána

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Serbán Stella Diána!

Ilyen panasz esetén érdemes kardiológusához fordulni!

Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Rendkívül nagy tudású, felkészült, alapos

Dr. Vaskó Péternél 2x jártam Intézményükben. Rendkívül nagy tudású, felkészült, alapos. Betegségemről kikérdezett, megvizsgált. Rám szánta az időt, válaszolt kérdéseimre, elmagyarázta, hogy mit "talált" Mindezt közérthetően, türelmesen. Nagyon örülök, hogy hozzá kerültem!!! 

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2020.02.04
Utolsó módosítás: 2020.07.14