A szívinfarktuson átesettek közül sokan úgy érzik, az esemény után már csak „lassan, öregesen” élhetnek. Holott dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint a rehabilitációba beillesztett életmód program minden téren életfontosságú hatással bír. 

Nem használ a hosszú ágynyugalom

A szívinfarktus utáni rehabilitációs életmódprogram visszaállítja az életminőséget,A 20. század első felében az infarktuson átesett betegeknek hathetes ágynyugalmat javasoltak, ugyanis az akkori ismeretek birtokában úgy gondolták, a károsodott szívizomzat csak így tudott gyógyulni. Ezek után is csak fokozatosan vezethették be a mozgást, a járás újratanulása után napi öt perc séta volt megengedett.  
Mára nagyot fordult a megközelítés: kutatások igazolják, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv ugyanis jelentősen hozzájárul a későbbi életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.
- A statisztikai adatok alapján az infarktus sürgősségi ellátása Magyarországon az élvonalba tartozik. Köszönhetően  a magas fokú szervezettségnek és a centrumoknak,  ahol a koszorúér festését, tágítását és az ún. stent beültetését azonnal el tudják végezni, helyreállítva a koronáriák keringését. Azonban a hosszabb távon  mért életkilátások rövidebbek, mint Európa fejlettebb országaiban, aminek az oka az elégtelen és rövid rehabilitáció, valamint  az életmód, életvitel változatlansága – hangsúlyozza Vaskó doktor.

Az életmód önmagában gyógyító erejű lehet

Az régóta közismert, hogy a testmozgás erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, javítja a hangulatot, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Azonban jó ideje már az is bizonyos, hogy a kardiológiai rehabilitációban is óriási jelentősége van, különösen az olyan aerob mozgásfajtáknak, mint a gyaloglás, a kerékpározás, a kocogás és az úszás. Az erősítő súlyzós edzéseket sem kell száműzni, hiszen azok az izomerőt, az izomtömeget és a rugalmasságot növelik.
Ezt bizonyította egy brazil vizsgálat is, amelyben a kutatók azt a tényből indultak ki, hogy a szívinfarktuson átesett betegeknek meg kell küzdeniük vegetatív zavarokkal, mint például a baroreflex csökkenése. Ez nem más, mint egy vérnyomás-szabályozó rendszer, aminek hatására az emelkedő vérnyomás csökken, a csökkenő vérnyomás pedig emelkedik. Ha tehát ez a rendszer nem jól működik, az nyilvánvalóan kockázatot jelenthet a szívbetegeknek.
Egy kutatásban 28, infarktust átélt beteget két csoportra osztottak. Az egyik csoport nem végzett fizikai aktivitást, a másik csapat tagjai 6 hónapon keresztül heti háromszor egy órát edzettek. Időközben más mutatók mellett folyamatosan ellenőrizték a vérnyomásukat, a pulzusukat, és a baroreflex változását is. Az eredmények már egy hónap után is azt mutatták, hogy a rendszeres mozgás normalizálta a baroreflex működését, tehát jelentősen hozzájárult a páciensek jó életkilátásaihoz. Ezen kívül az is fontos eredmény, hogy a hosszabb távon végzett rendszeres mozgás képes volt fenntartani az elért eredményeket.

Szívbetegeknél legfontosabb a biztonság

A szívinfarktus rehabilitációjában döntő az életmód.- Ma már teljesen biztosak vagyunk benne, hogy a szívbetegek rehabilitációjának a gyógyszeres kezelés mellett egyre nagyobb részét kell, hogy képezze a megfelelő életmód kialakítása. Így az érintettek sokkal könnyebben megszabadulhatnak a betegségtudattól és valóban sokkal aktívabb, teljes életet élhetnek újra – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - A szívinfarktuson átesett pácienseknél különösen fontos a szakemberek által kidolgozott mozgás- és táplálkozási program, a stresszkezelés, a társbetegségek kezelése, amelyet természetesen a gyógyszeres és egyéb gondozással szükséges összehangolni. Ez ugyanis biztonságosan felgyorsítja a felépülést, hiszen olyan szakemberek segítik a gyógyulást, akik kifejezetten erre specializálódtak. A rehabilitáció további fontos célja, hogy megakadályozza a további szív-érrendszeri katasztrófák kialakulását, hogy a páciens visszanyerje egészségét és biztonságosan visszatérhessen a mindennapi, ám esetleg már sokkal egészségtudatosabb életébe.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

  

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktor Úr/Nő! 20-as éveim elején járó lány vagyok. Utóbbi időszakom elég stesszes volt. Kb 1,5 hónapja kezdtem el érezni kellemetlen nyilaló,szúró érzést bal oldalt a szívem környékén. A nap minden szakában előfordul. Mozgáskor, illetve pihenéskor is jelentkezik. Először 'nem vettem úgymond annyira komolyan', gondoltam az elmúlt időszakom idegeskedése most jön ki rajtam, de azért csak el mentem a házi orvoshoz, aki a panaszom végig hallgatása után, közölte mivel még fiatal vagyok a szívemnek biztos nincs semmi baja, nyugodjak meg. Szedjek vitaminokat, és próbáljak meg 'ne stresszelni' annyit. Azóta az alvásom is felborult.Mikor vízszintesbe teszem magam, és próbálnék aludni, rögtön eluralkodik rajtam a bal oldali mellkasi szúró érzés. Ez idő alatt rengeteget fogytam, gondolom amiatt hogy a nap 24 órájában ez a kellemetlen érzés játszik szerepet az életemben, és mostanra már tartok tőle nehogy valami komolyabb baj legyen belőle. Gondolom ha lelki eredetű lenne, azóta már kellett volna valami javulást mutatnia, hiszen azóta próbálom minél nyugodtabban élni a mindennapjaim. Am de mivel még 1 hónap elteltével is fenn állt a panasz, így kaptam a kardiológiára beutalót, rám tették a 24 órás EKG Holter-t. Meg állapították olykor gyorsabban ver a szívem a kelleténél. Diagnózisnak: Tachycardiát állapítottak meg, ami elvileg nem okozhat ilyen jellegű panaszt. Erre most szedek Concort, viszont az eredeti problémám még a mai napig is tart. Már-már kilátástalannak tűnik a helyzetem. Az okára sem derült fény, további kivizsgálásra egyenlőre nem küldtek. Az lenne a kérdésem a panaszok alapján milyen probléma okozhatja ezt? Köszönöm válaszát!
D.B.Blanka

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt D.B. Blanka!

Valóban, további kivizsgálás szükséges. Ezek nélkül nem lehet segíteni a problémán (Labor vizsgálat, terhelés, ultrahang, stb.).
Bejelentkezés és bővebb felvilágosítás a 0670/ 610-3847 telefonszámon, kardiológiai kivizsgálásra.

Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Tanácsai megfontoltak

Alapos, pontos, figyelmes. Meghallgat, tanácsai megfontoltak, betarthatóak.

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2020.07.14 09:16