A szívritmuszavar egy átfogó elnevezés, amelyen belül számos típust különböztetnek meg a kardiológusok. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, milyen tünetekre kell felfigyelni és milyen lehetőségei vannak a pontos diagnosztizálásnak. 

Tachycardia – amikor felgyorsul a szívverés

A szakorvosok nem csak aszerint osztályozzák a szívritmuszavart, hogy honnan ered, de a szívverés sebessége alapján is. A felgyorsult szívverést nevezik tachycardiának, amikor 100-nál többet ver a szív egy perc alatt. Íme, a tachycardiák néhány típusa:

Pitvarfibrilláció

48 vagy 72 órás EKG val a ritkább szívritmuszavarok is diagnosztizálhatók.A tachycardia típusai közül leggyakrabban a pitvarfibrilláció fordul elő, amely gyors, szabálytalan és gyenge szívverést eredményez, és akár olyan komoly következményekkel járhat, mint a stroke. Gyengeség, fáradtság, szédülés, esetleg eszméletvesztés, mellkasi fájdalom, légszomj, szorongás, félelemérzet kísérheti. Ezt a problémát akkor is ki kell vizsgáltatni, ha csak átmenetileg jelentkezik, ugyanis gyakran gyógyszeres, vagy akár katéteres (abláció) kezelést igényel, a stroke-rizikó miatt pedig vérhígító terápiát.

Pitvarlebegés

A pitvarlebegés igen gyors elektromos kisülések eredménye, amikor a pitvar rendkívül szapora összehúzódása a kamrákat is gyors, kevésbé hatékony összehúzódásra készteti. Ilyenkor a szívfrekvencia 120-170 is lehet percenként, amit a beteg erős szívdobogásként él meg, esetleg elgyengül, verejtékezik, nehezebben veszi a levegőt. A pitvarlebegés általában hirtelen keletkezik, pár perctől néhány napig tarthat. 

Tartós kamrai tachycardia

Mivel a kamrák nem tudnak eléggé telődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért, a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a fajta szívritmuszavar azért is lehet veszélyes, mert kamraremegéssé, a szívleállás egy fajtájává alakulhat át. A kamraremegést az esetek nagy részében egy háttérben álló szívbetegség vagy egy traumatikus esemény (például baleset, villámcsapás) okozza.

Hosszú QT-szindróma

Ez a jelenség gyermekkorban alakulhat ki egy veleszületett genetikai rendellenesség következtében, és a szív ingervezető rendszerének zavarát jelenti. Ha felnőttkorban jelenik meg, jellemzően egyes betegségek vagy gyógyszerek váltják ki. A hosszú QT-szindrómás betegekben gyakrabban alakul ki szokatlanul gyors szívritmus, általában fizikai aktivitáskor vagy érzelmileg megterhelő helyzet esetén. A túl szapora szívműködés akár eszméletvesztéshez is vezethet. 

Bradycardia – amikor lelassul a szívverés

A 48 órás EKG a szívritmuszavar kivizsgálásának fontos eszköze.- Ha a lassú szívverés nem képes elég vért pumpálni, sokszor egyáltalán nem jár tünettel, de az alacsony kamrai frekvencia miatt kimaradó dobbanásokat, gyengeséget, szédülést, esetleg ájulást tapasztalhatnak a betegek. Szélsőséges esetben percenként 60 alá is eshet a szívdobbanások száma. Amennyiben a családban előfordult már szívritmuszavar vagy egyéb szívbetegég, esetleg hirtelen szívhalál is fenyegetheti a beteget. Mindenképpen ajánlatos tehát orvoshoz fordulni, ha az említett tüneteket éli meg a páciens, illetve ha a családjában előfordult már kardiovaszkuláris betegség, akár emiatti halálozás. A korai felismerés a tünetmentes esetekben is döntő jelentőségű az esetleges komoly következmények elkerülése végett – ismerteti Müller doktor.

A kivizsgálásnál sokszor 48 vagy akár még hosszabb EKG-ra van szükség

- Amikor szívritmuszavarra utaló panaszokkal érkezik egy beteg, nagyon fontos az alapos kikérdezés, ki kell deríteni például mióta állnak fenn a panaszok, van-e ismert szívbetegség a háttérben, milyen gyógyszereket szed az illető, milyen aktív életet él, és milyen hatással vannak a panaszai a mindennapjaira. Az így nyert információk alapján döntjük el, milyen eszközös vizsgálatra van szükség a pontos diagnózishoz – ismerteti dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – Szükség lehet többek közt terheléses EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és természetesen nyugalmi EKG-ra is. Ez utóbbiból is számtalan információt nyerhetünk, de ahhoz, hogy megtudjuk, hogyan működik a szív egy-egy hosszabb időszakban, a hétköznapi tevékenységek során, elrendelhetünk 24 órás, sőt 48 vagy tartó EKG- monitorozást is egy hordozható készülék, ún. Holter segítségével.  A folyamatos monitorozás során olyan eltérések is láthatóvá válnak, amelyek csak bizonyos helyzetekben vagy napszakokban jelentkeznek. A 48 órás, vagy akár napokig tartó Holter EKG a ritkább szívritmuszavarok pontos diagnosztizálására, a gyógyszeres kezelés hatékonyságának ellenőrzésére, és a szívinfarktust követő időszak nyomon követésére is alkalmas. Amint sikerült beazonosítanunk a szívritmuszavar okát, megkezdődhet a célzott kezelés.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:
  • ritka szívrtimuszavarok kivizsgálása
  • szakorvosi kiértékelés
  • pontos mérés
  • automatikusan menti az adatokat
  • események hangalapú rögzítése (sport, gyógyszer bevétel, lépcsőzés)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Jó napot! 2 hete minden egyes nap nagyon fáj a szívem, a szívem körül is. A karom vállam hátam is. Sokszor annyira fáj hogy el ájulok. Össze esek. Azt szeretném kérdezni mitől lehet ez? Tudom orvoshoz kellene fordulnom de a gyerekektől nehéz. Félek komoly a probélma. Sokszor fáradt vagyok.túlságosan is. Már nem tudom mit csináljak a minden napos fájdalom miatt. Előre is köszönöm a válaszát. (23 éves édesanya . )
Paliga Panna

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Kedves Paliga Panna!


A leírt panaszok hátterében nagyon sok betegség állhat. Ennek kiderítése csak orvosi vizsgálatok elvégzése után lehetséges.
Ezért javaslom egy belgyógyászati, kardiológiai vizsgálat elvégzését Ambulanciánkon, amiben készséggel segítünk.

Üdvözlettel:

Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Kimagasló szaktudás

Kimagasló szaktudás, érthető kommunikáció jellemző Főorvos Urat, többet biztosan nem megyek más kardiológushoz.

dr. Müller Gábor
dr. Müller Gábor
belgyógyász, kardiológus

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2019.12.18
Utolsó módosítás: 2019.12.18