Ritkább szívritmuszavarok diagnosztizálásában segíthet a 48 órás EKG

Tachycardia – amikor felgyorsul a szívverés

A szakorvosok nem csak aszerint osztályozzák a szívritmuszavart, hogy honnan ered, de a szívverés sebessége alapján is. A felgyorsult szívverést nevezik tachycardiának, amikor 100-nál többet ver a szív egy perc alatt. Íme, a tachycardiák néhány típusa:

Pitvarfibrilláció

A tachycardia típusai közül leggyakrabban a pitvarfibrilláció fordul elő, amely gyors, szabálytalan és gyenge szívverést eredményez, és akár olyan komoly következményekkel járhat, mint a stroke. Gyengeség, fáradtság, szédülés, esetleg eszméletvesztés, mellkasi fájdalom, légszomj, szorongás, félelemérzet kísérheti. Ezt a problémát akkor is ki kell vizsgáltatni, ha csak átmenetileg jelentkezik, ugyanis gyakran gyógyszeres, vagy akár katéteres (abláció) kezelést igényel, a stroke-rizikó miatt pedig vérhígító terápiát.

Pitvarlebegés

A pitvarlebegés igen gyors elektromos kisülések eredménye, amikor a pitvar rendkívül szapora összehúzódása a kamrákat is gyors, kevésbé hatékony összehúzódásra készteti. Ilyenkor a szívfrekvencia 120-170 is lehet percenként, amit a beteg erős szívdobogásként él meg, esetleg elgyengül, verejtékezik, nehezebben veszi a levegőt. A pitvarlebegés általában hirtelen keletkezik, pár perctől néhány napig tarthat. 

Tartós kamrai tachycardia

Mivel a kamrák nem tudnak eléggé telődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért, a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a fajta szívritmuszavar azért is lehet veszélyes, mert kamraremegéssé, a szívleállás egy fajtájává alakulhat át. A kamraremegést az esetek nagy részében egy háttérben álló szívbetegség vagy egy traumatikus esemény (például baleset, villámcsapás) okozza.

Hosszú QT-szindróma

Ez a jelenség gyermekkorban alakulhat ki egy veleszületett genetikai rendellenesség következtében, és a szív ingervezető rendszerének zavarát jelenti. Ha felnőttkorban jelenik meg, jellemzően egyes betegségek vagy gyógyszerek váltják ki. A hosszú QT-szindrómás betegekben gyakrabban alakul ki szokatlanul gyors szívritmus, általában fizikai aktivitáskor vagy érzelmileg megterhelő helyzet esetén. A túl szapora szívműködés akár eszméletvesztéshez is vezethet. 

Bradycardia – amikor lelassul a szívverés

- Ha a lassú szívverés nem képes elég vért pumpálni, sokszor egyáltalán nem jár tünettel, de az alacsony kamrai frekvencia miatt kimaradó dobbanásokat, gyengeséget, szédülést, esetleg ájulást tapasztalhatnak a betegek. Szélsőséges esetben percenként 60 alá is eshet a szívdobbanások száma. Amennyiben a családban előfordult már szívritmuszavar vagy egyéb szívbetegég, esetleg hirtelen szívhalál is fenyegetheti a beteget. Mindenképpen ajánlatos tehát orvoshoz fordulni, ha az említett tüneteket éli meg a páciens, illetve ha a családjában előfordult már kardiovaszkuláris betegség, akár emiatti halálozás. A korai felismerés a tünetmentes esetekben is döntő jelentőségű az esetleges komoly következmények elkerülése végett – ismerteti Müller doktor.

A kivizsgálásnál sokszor 48 vagy akár még hosszabb EKG-ra van szükség

- Amikor szívritmuszavarra utaló panaszokkal érkezik egy beteg, nagyon fontos az alapos kikérdezés, ki kell deríteni például mióta állnak fenn a panaszok, van-e ismert szívbetegség a háttérben, milyen gyógyszereket szed az illető, milyen aktív életet él, és milyen hatással vannak a panaszai a mindennapjaira. Az így nyert információk alapján döntjük el, milyen eszközös vizsgálatra van szükség a pontos diagnózishoz – ismerteti dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – Szükség lehet többek közt terheléses EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és természetesen nyugalmi EKG-ra is. Ez utóbbiból is számtalan információt nyerhetünk, de ahhoz, hogy megtudjuk, hogyan működik a szív egy-egy hosszabb időszakban, a hétköznapi tevékenységek során, elrendelhetünk 24 órás, sőt 48 vagy tartó EKG- monitorozást is egy hordozható készülék, ún. Holter segítségével.  A folyamatos monitorozás során olyan eltérések is láthatóvá válnak, amelyek csak bizonyos helyzetekben vagy napszakokban jelentkeznek. A 48 órás, vagy akár napokig tartó Holter EKG a ritkább szívritmuszavarok pontos diagnosztizálására, a gyógyszeres kezelés hatékonyságának ellenőrzésére, és a szívinfarktust követő időszak nyomon követésére is alkalmas. Amint sikerült beazonosítanunk a szívritmuszavar okát, megkezdődhet a célzott kezelés.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)