Sok magasvérnyomás beteg azért nem mer elkezdeni mozogni, mert tart a vérnyomás emelkedésétől, a rosszulléttől. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a mozgás hatásaira, az okosan felépített életmódra és azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyeket fontos kivizsgáltatni.
Mennyire emelheti meg a mozgás a vérnyomást?
A mozgás megemeli a vérnyomást – ám egészséges embereknél ez csak átmeneti hatás lehet. Kissé általánosítva: minél gyorsabban tér vissza edzés után a normál vérnyomás, annál egészségesebbnek tekinthető a szív-érrendszer. Azt is érdemes megfigyelni, hogyan alakul a szisztolés és a diasztolés érték, ugyanis főként csak az első értéknek lenne szabad emelkednie fizikai aktivitás során. Ugyanakkor nem lehet egészen pontosan megmondani, milyen vérnyomás emelkedés tekinthető elfogadhatónak a mozgás kapcsán, de általában 160-200 Hgmm közé emelkedett szisztolés érték még egészségesnek nevezhető. Ha 200 Hgmm-nél magasabbra emelkedik ez az érték, az már felvetheti szív-érrendszeri probléma gyanúját. Ha pedig az edzést követő két nyugalmi órában sem csökken 140/90 Hgmm alá, akkor – további kritériumok megléte esetén - magas vérnyomásról beszélhetünk.
Több faktor is befolyásolhatja, hogyan válaszol a szív-érrendszer a mozgásra. Ilyen például az általános egészségi állapot, a szedett gyógyszerek, az étrend és a hidratáltság (aktív sportolást nem szabad kiszáradt állapotban végezni). Az például már eleve kardiológiai problémára utalhat, ha valaki önmagához képest egyre nehezebben bírja a terhelést, ha már kisebb megerőltetéstől is kifárad, nehézlégzést, magasabb pulzust tapasztal. Ilyen tünetek jelentkezésekor természetesen mihamarabb érdemes kivizsgálásra jelentkezni.
Magasvérnyomás betegeknek fontos az „okos” mozgás
A diagnosztizált magasvérnyomás betegeknek, és azoknak, akik veszélyeztettek ebből a szempontból, mindenképpen ajánlott a rendszeres testmozgás, hiszen az nem csak a vérnyomás rendezésére, de az általános állapotra is jó hatással van. De mielőtt belevágnának egy edzésprogramba, mindenképpen fontos erről egyeztetniük a kezelőorvosukkal, különösen azért, hogy elkerülhetők legyenek az extra kiugrások és hirtelen zuhanások a vérnyomásértékekben. (Alacsony vérnyomás esetén elsősorban a hirtelen testhelyzetváltozással járó szédülést, rosszullétet kell kiküszöbölni az edzések során.)
- Egy jól felépített, megfelelő intenzitású, személyre szabott edzésterv nagy jelentőségű a magas vérnyomás terápiájában. Olyannyira, hogy a kezelés első lépése kifejezetten az életmód reformja, és általában csak akkor rendeljük el a gyógyszeres kezelést, ha ez néhány hónap alatt nem eredményez javulást. Természetesen ez alól vannak kivételek, mint például a társbetegségek jelenléte. Mindazonáltal egy kardiomozgásra – például kocogásra, gyaloglásra, biciklizésre, úszásra – épített mozgásprogram, megfelelő étrenddel és az esetleg szükséges kardiológiai kezeléssel rendkívül hasznos a magasvérnyomás betegeknek. Fontos hangsúlyozni, hogy a mozgásforma, amit a hipertóniás betegnek ajánlunk, elsősorban könnyű, laza, dinamikus mozgás legyen, erősítő gyakorlatok (passzív izomfeszüléssel járó gyakorlatok) 20 %-nál nagyobb részt ne tegyenek ki. Nagyon fontos a fokozatosság elve, a terhelést csak nagyon lassan növeljük, és ezen belül is tegyünk különbséget az edzésterv kialakításában aszerint, hogy egy rendszeresen valamilyen mozgást azért végző emberről van szó, vagy valaki "éppen most határozta el" hogy rendszeresen mozogni fog. A második csoportnál rendkívül fontos a türelmes, lassú, fokozatos terhelés megvalósítása, érdemes akár mozgásterápiás felmérést végezni. A megfelelő életmód hosszabb távon sokszor már önmagában is lejjebb viszi az értékeket – ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.
Milyen jeleknél fontos a kardiológiai kivizsgálás?
Amennyiben valaki az alábbi jeleket tapasztalja az edzés/fizikai aktivitás során, mindenképpen érdemes kivizsgáltatnia magát:
- Edzés után kiugrik a vérnyomás.
- Edzés után lezuhan a vérnyomás.
- Nem változik a vérnyomás az edzés alatt.
- Az első, szisztolés érték 200 Hgmm fölé emelkedik az edzés alatt vagy után.
- A második, diasztolés érték jelentősen változik az edzés alatt.
- A vérnyomás 180/120 Hgmm fölé emelkedik az edzés alatt vagy után.
- Természetesen ahhoz, hogy a vérnyomásértékekről tájékozódni tudjunk, fontos a rendszeres mérés, kardiológiai betegeknek mozgás előtt, alatt és után is. A jól beállított vérnyomással pedig már bátran lehet és kell is mozogni – hangsúlyozza Kapocsi doktornő.
Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
