A magas vérnyomás kialakulása számos okra vezethető vissza, amelyek közül jónéhány döntés kérdése. Az egyik ilyen sófogyasztás, amelynek visszaszorítására dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája hívta fel a figyelmet.
Nem csak az asztali sózásra kell figyelni
A só a benne lévő nátrium miatt emeli a vérnyomást. A sófogyasztás olyan fontos kérdés a magas vérnyomás tekintetében, hogy az Egészségügyi Világszervezet is hangsúlyozza a sóbevitel visszaszorításának fontosságát. Ez ugyanis az egyik legegyszerűbb módja a magas vérnyomás és ezáltal a stroke, az érelmeszesedés, és a szív- és vesebetegség kockázatainak mérséklésére. A sóbevitel 5 g/nap alá történő redukálása (ami körülbelül 1 teáskanálnyi mennyiség) a stroke kockázatát 23%-kal, és a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját 17%-kal csökkenti. A magasvérnyomás betegeknél az ajánlott napi nátriumbevitel 2-3,5 mg. A magyar lakosság sófogyasztása azonban jelentősen meghaladja az ajánlott értékeket, jelenleg a férfiak átlagosan 17,2 gramm, a nők mintegy 12 gramm sót fogyasztanak naponta, ami 3-3,5-szerese az ajánlottnak.
Fontos tudni, hogy nem csak az asztali sózást kellene visszaszorítani. Elsődlegesen a főzésnél ajánlatos kevés és nátriumszegény sót használnunk, másodsorban jóval kevesebbet kellene fogyasztani a magasabb sótartalmú élelmiszerekből, mint a húskészítmények, a készételek, a reggeli gabonafélék, a chipsek és a sós rágcsálnivalók, a szószok, és az ételízesítők.
Tünet nélkül is mérjük a vérnyomást!
Magyarországon a felnőttek közel ötöde, a 60 éven felüliek több mint fele magasvérnyomás betegségben szenved. A néma gyilkosnak is nevezett népbetegségre nagy figyelmet kell fordítani, mert sokáig tünetmentes maradhat, ám a szövődményeinek kialakulásakor már maradandó károsodással kell számolni. Ugyanakkor van néhány tünet (elsősorban hipertenziós krízis esetén), amelynek megjelenésekor kardiológushoz kell fordulni. Ezek az alábbiak:
- reggelente jelentkező fejfájás,
- tompa fájdalom a tarkóban, halántékban, ami lehajláskor fokozódik,
- romló koncentráció, egyensúlyérzék,
- verejtékezés,
- múló látászavar.
Szintén fontos lenne a rendszeres otthoni mérés és az alkalmankénti orvosi ellenőrzés, ha a családban már előfordult magasvérnyomás betegség, ugyanis a betegségre való hajlam örökölhető. Természetesen azzal is tisztában kell lenni, hogy a magas vérnyomás kialakulását az életmód is nagymértékben befolyásolja.
Először az életmód, aztán a gyógyszer
- A magas vérnyomást feltétlenül kezelni kell a komoly szövődmények elkerülése végett. A sikeres kezeléshez pedig a pontosan beállított gyógyszerek szedésén kívül az életmódon is változtatni kell, akár egy profi életmódprogram segítségével – hangsúlyozza dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. – Az életmódnak ugyanis önmagában is gyógyító hatása van. Kutatások bizonyítják, hogy a testsúly normalizálása, a sóbevitel, az alkoholfogyasztás mérséklése és a fizika aktivitás fokozása, a dohányzás elhagyása jelentős vérnyomáscsökkenést eredményez. Sokan ajánlják a DASH-diétát, amelynek lényege a naponta négyszeri gyümölcs, zöldség, két-három alkalommal sovány tejtermék fogyasztása, a rendszeres halevés, és a fehér húsok előtérbe helyezése. A nem gyógyszeres kezelési formák közül a túlsúly esetén alkalmazott testsúlycsökkentés a leghatékonyabb: 10 kg fogyás a szisztolés vérnyomásértéket 5–15 Hgmm-rel mérsékli. Amennyiben tehát bárki a legkisebb tünetet érzékeli magán – mint például gyengeség, légszomj, mellkasi szorítás, vagy akár csak diszkomfort, szédülés, „rendetlenkedő” szívverés -, vagy többször mér emelkedett vérnyomás értéket, vegye komolyan a jeleket és forduljon kardiológushoz!
Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
