Sportkihívásra készül? Sportkardiológiával biztonságban lehet

Tünet esetén kivizsgálás, enélkül szűrés szükséges

A hazánkban vezető haláloknak számító szív- és érrendszeri betegségek legkiválóbb ellenszere a hetente legalább három alkalommal végzett egy órás mozgás. Nem mindegy azonban, hogy milyen adottságokkal, milyen fizikai állapotban végezzük az edzéseket.
Számos öröklött vagy szerzett szívbetegség (pl. koszorúér-betegség, szívizom-elfajulás, billentyűbetegségek, fejlődési rendellenességek, ritmuszavarok, vezetési zavarok) gyakran nem okoz tüneteket mindaddig, amíg intenzív terhelésre nem fogjuk a szervezetet. 
Megelőzni mindig könnyebb a bajt, mint például egy szívinfarktus okozta nehéz helyzetet visszafordítani, ahol a lehetőségek egyébként is igen szűkösek. Éppen ezért fontos, hogy különösen azok, akiknél a családban már előfordult hirtelen haláleset vagy nagyobb fizikai és/vagy pszichés stressz terhelésnek vannak kitéve, panaszmentesség esetén is vegyenek részt szív- érrendszeri szűrővizsgálatokon, különösen, ha szeretnék növelni a teljesítményüket vagy nagyobb kihívásra készülnek.  Ugyanígy fontos felfigyelni a sokszor jelentéktelennek tűnő panaszokra is, mint pl. a fáradékonyság, a korábbinál kisebb teljesítőképesség. Természetesen az ismert, típusos panaszokkal is feltétlenül szükséges a kivizsgálás, mint például a terhelés során jelentkező mellkasi, gyomortáji vagy toroktáji akárcsak enyhe, pár perces nyomó, szorító fájdalom, légszomj, szívdobogásérzés, bevezető tünetek nélküli eszméletvesztés. Minden panasz fontos lehet, különösen, ami pihenésre enyhül.

A sportkardiológia eszköz a hirtelen szívhalál megelőzéséhez

Egy mindenre kiterjedő, alapos szűrővizsgálat során az általános kivizsgálás mellett az anatómiai eltérések felderítése szívultrahang vizsgálattal történik. Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, ritmuszavarok feltérképezése céljából nyugalmi és terheléses EKG készül, szükség esetén elektrofiziológiai vizsgálat elvégzése is indokolt.  A sportolóknak különösen érdemes komolyan venni a kivizsgálást, különösen azért, mert a sportorvosi gyakorlatnak nem része a szívultrahang és a terheléses EKG.  Így azonban számos eltérés rejtve maradhat.
- A nyugalmi EKG eredményei alapján a szív fal vastagságára csak következtetni lehet, a billentyűk, nagy erek működésére szinte semmilyen támpontot nem ad. Hasonlóan alkalmatlan a terhelést követő levezetési szakban fellépő ingerületvezetési zavarok kimutatására. A teljeskörű sportkardiológiai kivizsgálás során a nyugalmi EKG mellett a terheléses EKG és a szívultrahang vizsgálat teljes képet adhat a sportoló állapotáról. Csak ezen vizsgálati eredmények birtokában zárhatunk ki minden olyan szív-érrendszeri elváltozást, amely a sportoló életét veszélyeztetné – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportorvos, aneszteziológus, intenzív terapeuta. - A hirtelen szívhalál ugyanis nem egyetlen betegség elnevezése, hanem több lehetséges kórfolyamat legsúlyosabb szövődménye. Számtalan veleszületett vagy szerzett szívbetegség végződhet a keringés hirtelen leállásával akár ritmuszavar, akár szívleállás eredményeként. A hirtelen szívhalál tehát nem sorsszerű, minden esetben áll mögötte olyan megbetegedés, amely korábban lehet, hogy csak egészen enyhe tüneteket okozott, vagy teljes panaszmentesség mellett „néma, de kockázattal járó" kórkép formájában alakult ki.
A sportkardiológiai kivizsgálást követően, időben megtehető minden szükséges óvintézkedés a hirtelen szívhalál megelőzése érdekében. A betegségek idejében felfedezve gyógyíthatók, vagy gyógyszeresen, esetleg műtétileg kezelhetők. Szükség esetén életmentő műszerek beültetésével (pacemaker, defibrillátor) - szívleállás esetén - az azonnali újraélesztés műszeres feltétele megteremthető. Ilyenkor a műszerek vagy maguk veszik át a leálló szív működtetését vagy a halálos ritmuszavart vagy vezetési zavart pillanatok alatt, a beteg számára sokszor észrevétlenül megszüntetik, ezzel a beteg életben maradási esélyeit hatványozottan megnövelik.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)