Ha elmúlt 40 és azt veszi észre, hogy korábbi edzésteljesítménye csökken, esetleg a lépcsőzés meríti ki jobban, mint korábban, vagy mellkasi szorítást érez, elképzelhető, hogy szívproblémák állnak a háttérben. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a figyelmeztető tünetekre és a kivizsgálás lépéseire hívta fel a figyelmet.

A teljesítmény bizonyos fokig romlik 40 felett

Bizonyított, hogy futók átlagosan 6 százalékkal lassabban futnak, miután betöltik a negyvenet, az 50-es és a 60-as éveikben 10 százalékkal lesznek lassabbak, és 15 százalékkal, ha már 70 felett járnak. Csökken az erő, a hajlékonyság és a csontok sűrűsége is. Ezek természetes folyamatok, amelyek ellen a megfelelően kialakított, optimális esetben teljesítménydiagnosztikára épülő edzéssel sokat lehet tenni. Ilyenkor nagyobb hangsúlyt kell fektetni az izomerő növelésre és a hajlékonyság megőrzésére, ami később akár az állóképességi teljesítmény fokozódását is eredményezheti.
- Ugyanakkor van néhány gyanút keltő tünet, amely nem feltétlenül tudható be az idő múlásának vagy akár egy nem hatékonyan felépített edzéstervnek – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.  

Milyen jelekre kell figyelni?

- Ha a futás vagy más kardioedzés után lihegünk, az rendben van, de arra mindenképpen fel kell figyelni, ha csökken annak a terhelésnek az ideje vagy intenzitásra, ami már lihegésre késztet minket.

- Gyanúra adhat okot, hogy bár rendszeresen mozgunk, az olyan, bemelegítés nélküli végzett, hétköznapi aktivitások, mint például néhány emeletnyi lépcsőzés vagy egy sprint a busz után, komolyan kimerít minket.

- Amennyiben a pulzusunk jóval lassabban rendeződik az edzés után, mint korábban, azt jelezheti, hogy a szívnek több időre van szüksége az alkalmazkodáshoz.

romló teljesítmény kardiológiai kivizsgálás- Nem feltétlenül kapcsolódik a terheléshez, de mindenképpen kivizsgálást igénylő panasz a mellkasi szorítás vagy fájdalom, a szívdobogás-érzés. Ez eleinte még akár kötődhet is egy-egy stresszhelyzethez, amikor nagyon a „szívünkre veszünk” egy eseményt, vagy „szíven üt” egy hír. Amennyiben azonban ez az érzés már mindenféle beazonosítható ok nélkül, rendszeresen jelentkezik, mindenképpen ajánlott a kardiológiai kivizsgálás.

- Természetesen mindenképpen figyelmet igényel, ha úgy érezzük, rendetlenkedik a szívünk, be-bedobban, esetleg kihagy egy ütemet.

Milyen vizsgálatok szükségesek?

- Elsősorban természetesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen teljesítménycsökkenés vagy mellkasi panasz esetén. A vizit során megismerjük a panaszokat, a kórtörténetet és az esetlegesen már szedett gyógyszereket. Innen lehet elindulni valamilyen irányba, és valószínűleg szükség lesz további vizsgálatokra is- ismerteti Vaskó doktor. – Elsődlegesen akár egészségeseknek is fontos évente a nagylabor vizsgálat, amely – addig esetleg rejtve maradó - problémákra világíthat rá, amelyek a tünetek hátterében állhatnak. A laboreredmények értékelése után kiderülhet, hogy a nyugalmi EKG-n túl szükség van-e terheléses EKG-ra. Vannak olyan betegségek ugyanis, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. A vizsgálattal az ellenőrizhető, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Ekkor jelentkezhet például a mellkasi fájdalom, vagy akár a nehézlégzés, ritmuszavar. Az esetleges billentyűhibákat, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat sokszor a szívultrahanggal lehet kimutatni. A kivizsgálás különösen ajánlott azoknak a negyveneseknek, akik máskülönben fittnek, általában egészségesnek érzik magukat, de az említettekhez hasonló, zavaró tüneteket tapasztalnak. Korán elcsípve, minden állapot vagy betegség könnyebben kezelhető.

 

 Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

T. Doktor úr/Nő! Fél éve állapítottak meg nálam vegetatív idegrendszeri problémát (szorongás, pánikbetegség) természetesen előtte minden kivizsgáláson átestem. Tüneteim erős szédülés ájulásérzés, tenziós fejfájás, izzadás, magas pulzus, ugráló vérnyomás, fülzúgás. A pulzusom nyugalomban 85-90 körül van, a vérnyomásom pedig 110-160 között ugrál a nap folyamán de előfordulnak ennél magasabb kiugrások is, de alapjában véve nyugalomban mérve ált. 120-130 között van. Viszont aggasztanak a kiugrások ill. hogy szinte öt percenként képes a vérnyomásom 20-30 értéket is ugrálni. Kardiológián vizsgáltak ősszel ahol 24 órás ABPM nem mutatott extra kiugrásokat, EKG, szívultrahang jó lett így nem kaptam gyógyszert. Szeretném megkérdezni hogy ez az ingadozó vérnyomás a betegségem miatt van vagy ez már lehet egy magas vérnyomás betegség előjele? Sajnos a családomban volt magas vérnyomás. 37 éves kissé túlsúlyos mozgásszegény életmódot élő nő vagyok.
Botha Krisztina

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Botha Krisztina!

A vérnyomás valóban sokszor és sokat változik, de az nem bizonyít magas -vérnyomás betegséget. Önnél a 24 órás ABPM is negatív volt. Az esetek nagy részében a probléma a nem megfelelő mérés és a készülék miatt van.
Üdvözlettel:

Vaskó Péter dr.

Páciensek mondták

Végtelenül kedves, türelmes

Végtelenül kedves, türelmes és nagy szakmai tudással rendelkező orvos. Fontos volt számomra, hogy mint beteg tisztában legyek (számomra is érthetően) betegségemmel, a további kezelések, lehetőségek tükrében.

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2017.10.10 08:50