Régóta bizonyított, hogy a szív-érrendszeri betegségek előfordulásában télen egy kiugrás tapasztalható. Az okok nem teljesen egyértelműek, de dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa szerint fontos ismerni a rizikófaktorokat, hiszen így a szívbetegek nagyobb biztonságban lehetnek a hideg hónapokban is.

Több oka is lehet a télen előforduló szív-érrendszeri betegségeknek

Télen fontos a kardiológiai kivizsgálás az ismert szívbetegeknek.A szakértők folyamatosan vizsgálják, milyen okai lehetnek annak, hogy bizonyos kardiológiai betegségek és események nagyobb arányban fordulnak elő télen, mint az év többi részében. Elsősorban ilyen a szívelégtelenség, a magas vérnyomás, az angina pectoris, az aortarepedés, a stroke, a szívinfarktus, a hirtelen szívhalál, a kamrai aritmia, és a pitvarfibrilláció.
A kiugrás okai szerteágazók lehetnek. Egyes teóriák szerint különösen az olyan környezeti tényezők játszanak ebben szerepet, mint az időjárás és a légszennyezettség – ezek a faktorok különösen az idősebbekre lehetnek nagy hatással. És itt nagy csak az olyan extrém helyzetekre kell gondolni, mint a kihűlés és a fagyási sérülések – amelyek természetesen még veszélyesebbek a szív-érrendszeri betegekre, hanem ennél általánosabb, úgynevezett biológiai okokra is. A hideg idő mindenképpen nagy terhet ró a szívre és az egész keringési rendszerre.

  • A hidegben összehúzódnak az erek, ami feljebb pumpálja a vérnyomást, ezért nőhet a szívinfarktus és a stroke kockázata.
  • Koszorúér-betegeknél nő az angina pectoris (mellkasi fájdalom) rizikója, mert a hideg nyomást helyez a koszorúerekre is.
  • A hidegben a szívnek nagyobb erőbedobással kell dolgoznia, hogy fenntartsa a szervezet normál hőmérsékletét, a szél pedig csak nehezíti a helyzetet, hiszen az erős hideg szél gyorsan hővesztést okoz. Ezért az eleve szív-érrendszeri betegséggel élőknél, akik közül az idősebbeknek különösen nehéz lehet az adaptáció, nagyobb az esélye a kihűlésnek.

- A környezeti és a biológiai tényezők együttesen vezethetnek oda, hogy télen kimutatható a szív-érrendszeri halálozások nagyobb aránya – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.

Hogyan védekezhetnek a szívbetegek?

Télen nő a szívinfarktus, szívritmuszavar, stroke kockázata.A legfontosabb, hogy az érintettek – különösen az idősebb korosztály – tisztában legyen a veszélyekkel, és tegyen minden elérhető óvintézkedést. Azon túl, hogy ilyenkor télen fokozottan érdemes hangsúlyt helyezni az egészséges életmódra, érdemes lépésről lépésre áttekinteni a teendőket:

  • Mindig öltözzünk melegen és rétegesen, gondoljunk a sapkára, kesztyűre és vastag zoknira is.
  • Bár télen csábítóak a nehezebb ételek, próbáljuk megtartani az alacsony zsírtartalmú étkezést, gazdag zöldség-. gyümölcs fogyasztással. (Nem muszáj drága zöldségeket beszerezni, a savanyú káposzta az egyik legjobb C-vitamin forrás, ráadásul a fermentáció miatt a gyomor- és bélrendszernek is jót tesz.)
  • Figyeljünk a D-vitamin pótlásra, ebben az égövben szinte mindenkinek kimerülnek a D-vitamin raktárai télen.
  • Az alkoholfogyasztás veszélyes lehet, mert néhány pohár után úgy érezhetjük, felmelegedtünk, holott, ha kint tartózkodunk, ez valójában nem így van.
  • Mozogjunk rendszeresen, de ne erőltessük meg magunkat. A napi akár többszöri rövidebb séta jó hatású, de szívbetegeknek nem ajánlott a megterhelő hólapátolás, vagy a méteres hóban való küzdelmes mozgás.
  • Ne feledkezzünk meg a vírusok elleni védekezésről, nagyobb tömegben érdemes maszkot viselni, és többször kezet mosni. 

- Ismert szív-érrendszeri betegeknek, illetve tünetet mutatóknak mindenképpen hasznos télen beiktatni egy kardiológiai vizsgálatot – ajánlja Müller doktor. – Ilyenkor ellenőrizhetjük az állapotot, a szedett gyógyszerek hatásait és ha szükséges, változtathatunk is a beállításokon, illetve újonnan felfedezett betegeknél elkezdhetjük a kezelést. Megfelelő óvatosággal jó eséllyel csökkenteni tudjuk a téli kockázatokat.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Üdvözlöm! Jelenleg 20 éve tart, hogy szorító érzés van a mellkasomban és nehezen kapok levegőt, szívtájéki fájdalom. Mikor először kerestem fel az orvost 20 éves voltam, akkori eredményeim jók voltak és azt mondták a sok stressz. Most egy műtét előtti ekg nem lett jó és a belgyógyász szívkatéterezést ajánl. Mivel az ultrahang nem mutatott semmit a terheléses ekg pedig az utolsó fázisban egy enyhe eltérést. Érdeklődnék, hogy mennyi idő mulva lehet munkába állni, ha fizikai munkát végzek? Köszönöm
Ildiko

dr. Ferenczy Péter

kardiológus
Kedves Ildikó!


A kórelőzmény pontos ismerete (mellkasi fájdalom, pontosan hol, nyugalomban vagy terhelésre jelentkezik-e, modalitása, időtartama) illetve a szív-érrendszeri rizikófaktorok (súly, dohányzás, koleszterin, családi halmozódás) ismerete és esetleges társbetegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség) ismerete nélkül és a vizsgálati eredmények pontos ismerete nélkül a koszorúér-betegség valószínűségét nem lehet megítélni. Ennek gyanúja esetén szívkatéterezést (coronarographia) szükséges végezni. Ennek eredményétől függ a kérdésre a válasz.

Üdvözlettel

Dr.Ferenczy Péter

Páciensek mondták

Addig magyarázott míg mindent megértettem

Nagyon elégedett vagyok az időpont betartásával. Biztonság érzetetet adott a korrekt vizsgálat, emberi hangnem, anemnézis feltárása sietség nélkül. A problémám megoldásában együtt működés ( érthető nyelven) a Doktor Úr részéről. Addig magyarázott míg mindent megértettem. Vázolta a jövőben tenni valóimat és lehetőségeimet. Köszönöm

dr. Müller Gábor
dr. Müller Gábor
belgyógyász, kardiológus

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2023.01.03 08:39