Stroke
Stroke megelőzése

Stroke megelőzése

Storkenak nevezzük, amikor az agy egy területének vérellátása oly annyira lecsökken, hogy az oxigénhiány miatt az ott található sejtek egy része pusztulásnak indul. A stroke az egyik vezető oka a felnőttkori rokkantságnak, és a harmadik leggyakoribb haláloki tényező.

Mi a stroke? Hogyan alakul ki?

A legtöbb esetben a stroke hirtelen, minden előjel nélkül alakul ki. Az agy oxigénhiányos állapotáért több dolog is lehet felelős. Okozhatja agyi érelzáródás, amely lehet trombotikus vagy embóliás. Trombotikus esetben a vérrög, amely elzárja az agyi eret, helyben keletkezik, amíg embóliás esetben a test más tájékán keletkezett vérrög zárja el az agyi eret. A stroke egy másik típusa, amikor az ér nem elzáródik, hanem megreped, agyvérzés következik be. A vérzés eredhet az agyon belülről, illetve az agyat körülvevő egyik agyburokból, a pókhálóhártya egyik artériájából. Agyvérzés esetén az érből kiömlő vér vezet oxigénhiányhoz, amellett, hogy növeli az agyi nyomást is.

A stroke kialakulásának okai

A szív- és érrendszeri betegségek közé sorolható stroke is. A keringési betegségek a civilizációs betegségek csoportjában van nyilvántartva, mivel a betegségek kialakulása összefüggésben áll az életmóddal. A stroke kialakulásának kockázatát növeli a nem megfelelő táplálkozás és a mozgásszegény életvitel. A stroke-ért felelhet cukorbetegség, kezeletlen hipertónia vagy érfejlődési rendellenesség, előzménye lehet az érelmeszesedés. Nem csak a megelőzésében, de a stroke-ot követő felépülésben is nagy szerepe van a helyes étrendnek és a mindennapos mozgásnak.

Azoknak, akiknek magasak a stroke-t illető kockázati faktorok mutatói, mindenképpen ajánlott az életmód orvoslásban jártas szakértővel konzultálnia, hogy a kockázati faktorokat csökkentse. A stroke kapcsán elsősorban a megelőzés fontos, mivel bekövetkezte után maradandó tünetek, diszfunkciók állandósulnak.

Életmód orvoslással a stroke ellen

A stroke habár hirtelen és előzmények nélkül alakul ki, a bekövetkeztének kockázata erősen függ az életmódtól. A bizonyítékokon alapuló útmutatások szerint érdemes:

  • a só bevitelét 4000mg / nap alá csökkenteni,
  • növelni a kálium bevitelét,
  • napi szinten 4-6 adag gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani,
  • telítettlen zsírsavakban gazdag étrend kialakítása,
  • napi 60 perc mozgás.

A stroke tünetei

  • Az arc, a kar, vagy a láb általában egy oldalon fellépő hirtelen érzéketlensége
  • Az egyik testfél zsibbadása (határozott vonal húzható a zsibbadó és a nem zsibbadó testfél között)
  • Az egyik oldali végtagok gyengesége vagy bénulása
  • Hirtelen kialakuló beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavar (aphasia)
  • Hirtelen elhomályosuló látás (akár a megvakulásig is), kettős látás, vagy látásélesség gyors csökkenése
  • Hirtelen kialakuló szédülés, egyensúlyvesztés, mozgási zavarok
  • Minden előzmény nélküli, szokatlan jellegű erős fejfájás
  • Zavartság, memóriazavar, a térbeli tájékozódás, illetve az érzékelés zavara

 

A stroke kezelése

Amennyiben agyi érelzáródás következik be, úgy vérrögoldószert a beteg alkar vénáján keresztül juttatják be a keringési rendszerbe. A gyógyszer a vérrögöt feloldja, ezáltal nagymértékben javítva a túlélési és felépülési esélyeket. Ezt a kezelési módot mégis csak az esetek töredékében alkalmazzák, mivel csak a stroke első tüneteit követő három órán belül adható vérrögoldószer, valamint csak érelzáródás esetén használható, amennyiben vérzés is fellép az agyban, úgy rontja a beteg esélyeit.

Műtéti beavatkozást javasolhat az orvos a nyaki erek elzáródásának megelőzésére vagy kezelésére. A leggyakrabban alkalmazott eljárás az angioplasztika, melynek során az érbe egy rugalmas fém csövet helyeznek, amely meggátolja az ér elzáródását.

Stroke után a rehabilitáció fizikai és pszichés oldalon és nehéz feladat. Az addigi életmód tovább nem folytatható, az életmódváltáson kívül az elsődleges feladat a fizikai funkciók fejlesztése.