Dietoterápia szívbetegség esetén

Dietoterápia szívbetegség esetén

Szerző: KardioKözpont Létrehozva: 2021.11.08 16:26 Módosítva: 2021.11.11 09:23

A szív- és érrendszeri megbetegedések hazánkban sajnos vezető halálokok közé tartoznak. Kialakulásukban számos tényező játszik szerepet. Rizikófaktoraik között van jónéhány befolyásolható, ami az életmódunkhoz kapcsolódik leginkább, ilyen például a dohányzás, a stressz, az alkohol fogyasztás, mozgásszegény életmód, a túlsúly vagy elhízás. Vannak, amelyeknek hatása mindössze csökkenthető, mint például a magas vérnyomás, cukorbetegség. Természetesen van, ami nem befolyásolható, például az életkor, nem, illetve az örökletes tényezők.

 

A szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében az egészséges táplálkozás nagy szerepet játszik. Életmódváltással sokat tehetünk a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésére.

A helyes táplálkozással nagymértékben csökkenhet az erekben a lerakódás, lassítható az érelmeszesedés folyamata, csökkenthető a magas koleszterin szint, helyreállítható az ártó és a védő lipoproteinek (LDL és HDL) eltolódott aránya, illetve csökkenthető az emelkedett triglicerid szintet.

 

A dietoterápia jelentősége

Egy már kialakult szív-és érrendszeri betegség esetén alkalmazott komplex kezelésben, a szakorvos által meghatározott gyógyszerek, mozgás- és akár pszichoterápia mellett fontos szerepet játszik a dietoterápia is, ami segít az életmódunk átalakításában. A dietetikus által megtervezett, megvalósított és monitorozott dietoterápia a kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának minden szintjén, valamint az életmódterápia részeként is alapvető.

A megfelelő étrend számos különböző mechanizmussal csökkentheti a rizikót: a testtömeg-, vérnyomáscsökkenés , a szérum cukor- és vérzsírok kedvező irányba tolódása pozitívan befolyásolja egészségi állapotunkat. Ezáltal a dietoterápia is nagymértékben hozzájárul a kardiológiai rehabilitáció sikerességéhez.

Az ilyenkor alkalmazott kardioprotektív étrend elsősorban a táplálkozással befolyásolható rizikófaktorok kiküszöbölésére és enyhítésére szolgál.

Kapcsolódó cikkünk

Milyen jelek utalhatnak gyenge vérkeringésre?

A keringési rendszerünk egészsége határozza meg, milyen hatékonyan tud oxigén és tápanyag jutni a sejtjeinkhez. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa arról beszélt, melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják a vérkeringést, és milyen jelek érzékelésekor érdemes kivizsgáltatni magunkat.  

 

Étrendi alapelvek

1.         Emelkedett koleszterinszint esetén leginkább a telített zsírsav bevitelünket kell mérsékelni, ezek koleszterinszint-növelő hatása mintegy kétszerese az élelmi koleszterinének. A telített sírsavak elsősorban az állati eredetű élelmiszerekben, zsiradékokban, zsírosabb húsrészekben, felvágottakban, kolbász és szalonna félékben, belsőségekben lelhetőek fel, látható, vagy rejtett zsiradék formájában, illetve az előbbiek felhasználásával készült ételekben. Lényeges azonban, hogy a tej és a tejtermékek esetében a csökkentett zsírtartalmúakat részesítsük előnyben, ne pedig elhagyjuk az étrendből, mivel értékes kalciumforrások.

 

2.         A telített zsírsavak bevitelének mérséklésén túl a rostbevitel emelése is kedvező hatást gyakorol. Leginkább a zöldségekben, gyümölcsökben fellelhető, ún. vízben oldódó rostok fogyasztása van előnyös hatással. A vízben oldódó élelmi rostok előnyösen befolyásolják a szénhidrát-anyagcserét, fokozott fogyasztásuk javítja a vér lipidparamétereit is. Az ajánlott rostbevitel szívvédő táplálkozás esetén naponta 30–45 g.

 

3.         Fontos a telítetlen (egyszeres és többszörösen telítetlen) zsírsavak fogyasztásának növelése is. Ezek a növényi eredetű zsiradékokban fordulnak elő (napraforgó-, repce-, olivaolaj, kukoricacsíraolaj, dióolaj, stb.), illetve a tengeri halakban (makréla, lazac, stb), olajos magvakban, de az avokádóban is megtalálhatóak. Ezek rendszeres fogyasztása segít helyreállítani a "jó" koleszterin (HDL) arányát a "rossz" koleszterinéhez (LDL) képest, ami bizonyítottan védő hatású a szívbetegségek ellen.

 

4.         A túlzott konyhasóbevitel a szív-ér rendszeri betegségek, elsősorban a magas vérnyomás bizonyítékokkal alátámasztott kockázati tényezője. Mivel a nátrium vizet köt meg, ami megnöveli a keringő vértérfogat mennyiségét, így hozzájárul a magasvérnyomás fenntartásához. Azonban a sóbevitel nagyobb része feldolgozott élelmiszerekből (félkész ételek, húskészítmények, egyes sajtok) származik, és jelentős javulás érhetünk el akár néhány élelmiszer elhagyásával, vagy helyettesítésével.

 

5. Figyeljünk oda az alkoholos italok fogyasztásának korlátozására is, és lehetőleg kerüljük a cukros és az alkoholos üdítőitalok fogyasztását.

 

6.         A konyhatechnikai eljárások közül pedig válasszuk inkább a gőzben főzést, párolást, készítsük ételeinket fóliában, teflonedényben, fedett cserépedényben. Kerüljük a bő zsiradékban történő sütést, és mellőzzük a rántást, helyette kedvezőbb a kevés liszttel, sovány tejtermékkel készített habarás.

Téma szakértője

  • Drégely Anikó

  • Szakterületek:
    • dietetikus
  • Specialitások:
    • egészséges testsúlycsökkentés, életmódváltás
    • inzulin rezisztencia diétás kezelése
    • 2-es típusú diabétesz diétás kezelése
    • kardioprotektív étrend
    • epekímélő étrend

FACEBOOK CSOPORTOK

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel!

FACEBOOK CSOPORTOK

Prima Medica Egészséghálózat