A szívbillentyűk működési zavarait veleszületett fejlődési rendellenesség okozhatja, de felnőttkorban is kialakulhat. Az esetek döntő többségében a betegség - a fejlett műtéti eljárásoknak köszönhetően - ma már gyógyítható elváltozás, ennek azonban fontos feltétele a korai diagnózis és a kardiológiai kezelés időben való megkezdése. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Pétert, a Budai KardioKözpont kardiológusát, hogy milyen tünetekre fontos odafigyelni, milyen módon történik a betegség kivizsgálása és terápiája, valamint milyen életmóddal összefüggő alapszabályokat javasolt betartani annak érdekében, hogy az is teljes életet élhessen, aki ezzel a betegséggel küzd.

Egy friss tanulmány szerint, a szívrohamok közel felénél nem tapasztalhatók az infarktusra jellemző tünetek. Arról kérdeztük Dr. Sztancsik Ilonát, a Budai KardioKözpont kardiológusát, hogy mi a jellemzője a csendes szívrohamnak, miért nagyon veszélyes, és hogyan tudjuk a kialakulását hatékonyan megelőzni.

A rendszeres testmozgásra szükség van, mert számos jótékony hatása mellett, kedvezően hat a vérkeringési rendszerünk és szívünk állapotára. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy sportolhat –e, és milyen módon fogjon bele a mozgásba az, aki valamilyen meglévő, nem súlyos fokú, kezelt szívbetegséggel küzd. Dr. Matusovits Andrea, a Budai KardioKözpont orvosa segít ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában.

Általában a pulzusunkat akkor érezzük szaporának, ha fizikai aktivitást végzünk, sportolunk, vagy ha valamilyen stressz helyzetet élünk át, például egy nehéz vizsga teljesítésekor, vagy egy váratlan helyzet kapcsán. Ez egy fiziológiás (nem kóros) állapot, amely hamar rendeződik és a pulzusunk az adott helyzet elmúltával visszaáll a normális tartományba. Ha azonban azt tapasztaljuk, hogy gyakran ver szabálytalanul, vagy szaporán, esetleg túl lassan a szívünk, szívritmuszavar lehet a diagnózis. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusát, hogy ez pontosan mit jelent, és mi a teendő ilyen esetben?

Minél magasabb a vérnyomása valakinek, és minél hosszabb ideig nincs megfelelően kezelve, annál nagyobb a különböző krónikus betegségek kialakulásának kockázata. Ilyen súlyos szövődmény például a szívinfarktus, vagy a stroke. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Pétert, a Budai KardioKözpont kardiológusát, hogy pontosan melyek ezek a veszélyes kórképek, és hogyan kerülhető el a kialakulásuk.

Magyarországon a szív- és érrendszeri kórképek állnak a halálozási statisztikák élén, sőt vannak olyan országok az európai régióban, melyekkel összehasonlítva, hazánkban ötször annyi megbetegedést regisztráltak. Hogyan ismerhetjük fel a szívinfarktus tüneteit, és mi a teendő ilyen esetben? Mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük ezt a veszélyes állapotot? Milyen módon történik a kardiológiai kivizsgálás és a betegség szűrése? Erről beszélgettünk Dr. Vaskó Péterrel, a Budai KardioKözpont kardiológusával.

Manapság szinte nincs is olyan család, kinek otthonában ne lenne vérnyomásmérő készülék. Való igaz, remek szolgálatot tesz, hiszen kéznél van, így bármikor ellenőrizhetjük vele a vérnyomás értékeinket. Igenám, viszont hátránya, hogy a napszaki ingadozást nem mutatja, pedig igen fontos lenne a megfelelő kezelés felállítása céljából. Dr. Kapocsi Judit tanárnőt, a KardioKözpont magasvérnyomás specialistáját a 24 órás vérnyomásmérő szerepéről kérdeztük.

A szívelégtelenség egy súlyos állapot, hiszen azt jelenti, hogy a szív pumpafunkciója károsodott, emiatt elvesztette a képességét arra, hogy a szervekhez elegendő vért jutasson, ezzel a szervezet tápanyag és oxigén igényét kielégítse. Ez a probléma kialakulhat gyorsan, de fokozatosan is, előidézője lehet többek között egy szívinfarktus, a magas-vérnyomás, vagy a koszorúér betegség. Sajnos a szívelégtelenség egy életet veszélyeztető állapot, ám ha időben felismerik, és a kiváltó alapbetegségeket megfelelően kezelik, tünetei javulhatnak, és előrehaladása megelőzhető. Dr.Vaskó Pétertől, a Budai KardioKözpont kardiológusától megtudhatja, hogy melyek ennek a betegségnek a legfontosabb rizikófaktorai, mit tehet ellenük, és hogy tudja felismerni azokat a tüneteket, amelyek érzékelésekor haladéktalanul orvoshoz kell fordulnia.

A mellkasi fájdalom sokféle lehet. Gyakoriságát tekintve lehet állandó, vagy hullámokban jelentkező, jellegét tekintve pedig élesen nyilalló, szúrón, vagy tompán sajgó, nyomásra, vagy szorításra emlékeztető. Egy biztos, megjelenése mindig nagy rémületet okoz, mert többségünknek rögtön a szívroham jut róla eszébe. Arról kérdeztük, Dr. Vaskó Pétert, a Budai KardioKözpont kardiológusát, hogy mi állhat ennek a rendkívül ijesztő jelenségnek a hátterében, és hogy valóban rögtön a legrosszabbra kell –e gondolnunk, ha ilyen tüneteket tapasztalunk?

Szinte nincs olyan ember, aki ne érzékelne időnként szabálytalan szívverést, amikor úgy érezzük, hogy „kihagyott a szívünk”, vagy éppen össze-vissza ver. A ritmuszavaroknak egyes formái veszélytelenek, de léteznek olyanok is, amelyek súlyos tüneteket okozhatnak, sőt akár életveszélyes állapotokat is idézhetnek elő. A szívritmuszavar kezeléséhez sok esetben átfogó vizsgálatra van szükség, amellyel a panaszokat kiváltó okot megtaláljuk, és kezelni tudjuk. Ennek lépéseit Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa ismertette.