Nagyon sokféle betegség tartozik a szív- és érrendszert érintő kórok csoportjába. Néhányat kiragadva ezek közül: szívinfarktus, mellkasi fájdalmat (angina pectoris) okozó koszorúér-szűkület, szívritmuszavar, szívbillentyű hiba. Ezeket az elváltozásokat mutatja be, valamint a kardiológiai szűrés fontosságáról beszél Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusa.

Ha folyamatos stresszben élünk, ha minden nap teljesítmény kényszer alatt dolgozunk és túlhajszoljuk magunkat, akkor állandósul szervezetünkben ez a megfeszített, készültségi állapot, és a teljesítőképesség határának rendszeres túllépése végül felmorzsol minket. Ez néhány év alatt krónikus kimerüléshez vezet, a szervezet jelzéseként pedig kezdenek mutatkozni különféle testi és lelki panaszok. Gyakran megjelennek a különböző krónikus betegségek is, többek között a szív- és érrendszeri problémák: a szívritmus zavarok, a magas vérnyomás, a koszorúér-szűkület és annak súlyos következménye, a szívinfarktus. Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusa segít abban, hogy megértsük, hogy mi játszódik le ilyenkor a szervezetünkben, és hogy hogyan tudjuk az ebből eredő egészségkárosodásokat elkerülni.

A szív- és érrendszeri megbetegedések közül a szívinfarktus, az egyik vezető haláloknak számít Magyarországon. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai KardioKözpont kardiológusának segítségével válaszolunk, a szívrohamra vonatkozó leggyakoribb kérdésekre.

Hazánkban a középkorú férfi lakosság körében népbetegségnek számítanak a szív- és érrendszeri kórképek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés. Azoknál a férfiaknál, akik ezekben a betegségekben érintettek, gyakran alakul ki merevedési zavar. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Pétert, a Budai KardioKözpont kardiológusát, hogy mi az összefüggés a szív- és érrendszeri megbetegedések és a merevedési zavar között, kik a leginkább veszélyeztetettek, és mit tegyen az, aki ezzel a problémával küzd.

A közhiedelemmel ellentétben, a szívroham nem jelentkezik egyik percről a másikra, a szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal, vagy hetekkel korábban tapasztalhat a szívének működési rendellenességére utaló, figyelmeztető jeleket. Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusának segítségével összegyűjtöttük, hogy melyek azok a tünetek, amelyek szívrohamra utalhatnak, és mi a teendőnk, ha ezeket a panaszokat érezzük.

A szívbillentyűk működési zavarait veleszületett fejlődési rendellenesség okozhatja, de felnőttkorban is kialakulhat. Az esetek döntő többségében a betegség - a fejlett műtéti eljárásoknak köszönhetően - ma már gyógyítható elváltozás, ennek azonban fontos feltétele a korai diagnózis és a kardiológiai kezelés időben való megkezdése. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Pétert, a Budai KardioKözpont kardiológusát, hogy milyen tünetekre fontos odafigyelni, milyen módon történik a betegség kivizsgálása és terápiája, valamint milyen életmóddal összefüggő alapszabályokat javasolt betartani annak érdekében, hogy az is teljes életet élhessen, aki ezzel a betegséggel küzd.

Egy friss tanulmány szerint, a szívrohamok közel felénél nem tapasztalhatók az infarktusra jellemző tünetek. Arról kérdeztük Dr. Sztancsik Ilonát, a Budai KardioKözpont kardiológusát, hogy mi a jellemzője a csendes szívrohamnak, miért nagyon veszélyes, és hogyan tudjuk a kialakulását hatékonyan megelőzni.

A rendszeres testmozgásra szükség van, mert számos jótékony hatása mellett, kedvezően hat a vérkeringési rendszerünk és szívünk állapotára. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy sportolhat –e, és milyen módon fogjon bele a mozgásba az, aki valamilyen meglévő, nem súlyos fokú, kezelt szívbetegséggel küzd. Dr. Matusovits Andrea, a Budai KardioKözpont orvosa segít ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában.

Általában a pulzusunkat akkor érezzük szaporának, ha fizikai aktivitást végzünk, sportolunk, vagy ha valamilyen stressz helyzetet élünk át, például egy nehéz vizsga teljesítésekor, vagy egy váratlan helyzet kapcsán. Ez egy fiziológiás (nem kóros) állapot, amely hamar rendeződik és a pulzusunk az adott helyzet elmúltával visszaáll a normális tartományba. Ha azonban azt tapasztaljuk, hogy gyakran ver szabálytalanul, vagy szaporán, esetleg túl lassan a szívünk, szívritmuszavar lehet a diagnózis. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusát, hogy ez pontosan mit jelent, és mi a teendő ilyen esetben?

Minél magasabb a vérnyomása valakinek, és minél hosszabb ideig nincs megfelelően kezelve, annál nagyobb a különböző krónikus betegségek kialakulásának kockázata. Ilyen súlyos szövődmény például a szívinfarktus, vagy a stroke. Arról kérdeztük Dr. Vaskó Pétert, a Budai KardioKözpont kardiológusát, hogy pontosan melyek ezek a veszélyes kórképek, és hogyan kerülhető el a kialakulásuk.