A mellkasi fájdalom ijesztő tünet lehet, ám az esetek jó részében rövid idő alatt elmúlik és nincs feltétlenül súlyos oka. Dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont szakorvosa azonban arra figyelmeztet, hogy ha időről időre visszatér, esetleg más kardiológiai panaszok is társulnak mellé, mindenképpen fontos a kivizsgálás. Mára már az is kiderült, hogy a mellkasi fájdalom akár a COVID tünete is lehet.

Még mindig sokakban él az a téves elképzelés, hogy egy szívinfarktus után már csakis betegként tekinthetnek magukra, aki teljes kíméletre szorul. Holott semmi sem képes olyan pozitív hatással lenni a szív-érrendszerre, mint a mozgás – amelyet azonban okosan kell beépíteni az életmódba. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a szívinfarktus utáni hosszú távú kardiológiai gondozásról, ezen belül is a mozgás szerepéről beszélt.

A szívizomgyulladás alapvetően ritka betegségnek számít, és jellemzően vírusfertőzések következményeként, így akár a COVID szövődményeként is kialakulhat. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a lehetséges okokra, a COVID, az oltások és a szívizomgyulladás lehetséges kapcsolatára, valamint a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Gyakori tévedés, hogy sokan a magas vérnyomásra csak, mint egy értékre tekintenek, és nem tartják fontosnak a helyzet rendezését. Holott dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint az állandósult, kezeletlen magas vérnyomás évek alatt súlyos szövődményekkel járhat.

Azoknak, akiknek a tünetei – nevezeten mellkasi fájdalom és/vagy légszomj - főként terhelés, mozgás során jelentkeznek, úgynevezett terheléses vizsgálatra van szükségük. Dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont szakorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a kerékpár ergométeren vagy futópadon végzett terheléses EKG mellett a fekvőkerékpáron végzett terheléses szív ultrahang a koszorúér betegség kimutatásának egy érzékeny eszköze.

A szapora, szabálytalan pulzus úgy mutatkozik meg az érintettnél, hogy erős, zakatoló, „rendetlenkedő” szívdobogást észlel. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arra hívta fel a figyelmet, hogy mind a hirtelen kiugrások, mind a lassan, fokozatosan egyre magasabb pulzusértékek okát fontos kivizsgálni.

Arra ébredni, hogy zakatol a szívünk, meglehetősen ijesztő érzés! De vajon csak szívbetegség okozhatja az erős szívdobogás érzést? Dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus a gyakori okokat összegezte, és azokra az esetekre hívta fel a figyelmet, amikor szükséges a kivizsgálás. 

Koszorúér-szűkület esetén az egyik legkíméletesebb megoldás az ún. sztent beültetés, amely tulajdonképpen egy érfalat kitámasztó fémháló beépítését jelenti. Az ún. sztentelés azonban csak első lépés a teljes, biztonságos élet felé. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, hogy ha valamikor, egy ilyen beavatkozás után különösen fontos az életmód, hiszen bizonyos faktorok jelentősen megnövelhetik egy új sztent beültetésének kockázatát.

Az elhízást és a mozgásszegény életmódot megelőzve idén a stressz bizonyult a legerősebb rizikófaktornak a szív-érrendszeri betegségek szempontjából – derül ki egy friss kutatásból. Miért beszélhetünk népbetegségről, ismerjük-e a rizikófaktorokat, honnan tudhatjuk, mit tehetünk az egészségünkért? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a kutatás és dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa segítségével.

A szívritmuszavaroknak számos tünete lehet, a gyengeségtől a mellkasi fájdalmon és légszomjon át az erős bedobbanásokig. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az egyes típusról és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.