Egy új kutatás szerint összefüggés van a menopauza körüli hőhullámok és a szív- és érrendszeri betegségek közt. Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy a szív- és érrendszeri problémákat ma már nem nevezhetjük „férfibetegségeknek".

A kulcs az endothel funkció

A nők közel 70 százaléka tapasztal hőhullámokat, és közülük minden harmadik tartja ezeket komolynak vagy gyakorinak. A legújabb kutatások szerint ezek valójában korábban is jelentkeznek, mint azt gondoltuk, vagyis nem annyira a menopauza első éveiben, inkább az utolsó termékeny években válnak nyilvánvalóvá. A Menopause című szaklapban publikált tanulmány szerint ráadásul van kapcsolat a hőhullámok és a szív- és érrendszeri betegségek közt,  a hőhullámok ugyanis egyfajta jelzői ezen betegségek magasabb kockázatának. Konkrétabban a hőhullámok és az endothel funkció mutatnak összefüggést. Az endothelium az erek belsejét borító egyrétegű laphám, az endothel funkció pedig úgy tűnik, a kulcs az érelmeszesedés előrejelzéséhez. A kezeletlen érelmeszesedés pedig olyan komoly kardiovaszkuláris betegségekhez vezethet, mint a szívinfarktus, szívelégtelenség vagy stroke.

A fiatalabb nők veszélyeztetettebbek

női szívinfarktusA viszonylagosan alacsony létszámú amerikai kutatásban 272 nőt vizsgáltak meg, akik 40 és 60 év között voltak, és volt köztük olyan, aki egyáltalán nem tapasztalta még a hőhullámokat, de volt olyan is, aki napi szinten élte át azt. Ezen kívül nem dohányoztak és nem voltak szív- és érrendszeri betegségeik. A hölgyeknél a hőhullámok élettani jeleit vizsgálták, vérelemzést végeztek náluk és ultrahangos áramlásmérővel vizsgálták, hogyan reagálnak az artériák az értágulásra.
Az eredmények meglepőek voltak. Kiderült, hogy idősebb korban, 54 és 60 év közt nincs összefüggés a hőhullámok és az endothelium diszfunkciója közt. Ugyanakkor a fiatalabb nőknél, 40 és 53 év között a kapcsolat fennáll. Vagyis azoknak a fiatalabb középkorú nőknek, akik hőhullámokat tapasztalnak, gyengébben működik az érrendszerük. Tehát a hőhullámokat nem szabad apró kellemetlenségként kezelni, ugyanis összefüggenek az érrendszer, az agy és a csontok egészségével. Éppen ezért az érintett hölgyeknek mindenképpen ajánlott egy kardiológiai kivizsgálás!

Nem csak a férfiak betegsége az infarktus

Régebben az infarktus, a ritmuszavar a „férfiak betegsége” volt, de ma – egy bizonyos kor fölött - a nők ugyanolyan arányban halnak meg ilyen okok miatt, mint a férfiak. Vagyis többekkel végeznek a szív- és érrendszeri betegségek, mint a daganatok. Ennek egyik fő oka, hogy a változókor előtti szív-érrendszert védő magas ösztrogénszint a posztmenopauzában már olyan alacsony, hogy a hormon érfal-védő, antioxidáns -, és lipid-csökkentő hatása elégtelenné válik és a csontritkulás mellett felgyorsul az érelmeszesedés és az Alzheimer kór kifejlődése is. Ugyanakkor tudni kell, hogy az endothel diszfunkció valóban összefüggést mutat a megváltozott hormon szinttel, de a stroke és az infarktus egy ún. "vulnerábilis" meszes plakk érelzáró hatása következtében alakul ki. Tény, hogy az iszkémiás szívbetegség relatív rizikója 60 éves nőknél 2,5-szöröse, 70 éveseknél 10-szerese a menopauza előttinek. Ráadásul ezen betegségek nem csak külön-külön, hanem egymással összefüggően, akár egymást előidézve is felléphetnek. Már a kialakulásukért felelős rizikófaktorokban is megfigyelhető számos közös elem. Ilyen maga az életkor, azonban a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód is előidézheti a problémákat – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusa. - Aki tehát ilyen rizikófaktorokkal rendelkezik, illetve olyan tüneteket tapasztal magán, mint a mellkasi szorítás, a légszomj, a gyengeség, a szédülés, a fejfájás, annak mindenképpen érdemes kardiológiailag kivizsgáltatnia magát.  

  

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Kedves Főorvos Úr! Szeretnék segítséget kérni, mert tényleg tanácstalan vagyok és semmit nem értek. Nem is tudom hol kezdjem. Tinikoromban egy vírusfertőzés után volt egy szívizomgyulladás. Nem maradt vissza semmi, de mivel édesapám 36 évesen szívinfarktusban halt meg, 2 évente vissza kell mennem egy kardiológiai vizsgálatra. Savcsökkentőn szedek, ill. fejfájás miatt szoktam még gyógyszert szedni. Nem iszom alkoholt és nem dohányzom. Néhány hónapja nagyon fáradékony vagyok, ha lépcsőn megyek fel, kicsit kevés a levegő. Rám ez soha nem volt jellemző. Olyan furcsa, fájdalomszerű érzésem van a mellcsont tájékán egy ideje. Nem tudom pontosan jellemezni, leírni, és a hátam tényleg sokat fáj, ami szintén nem volt korábban. Azt hittem, a savam szórakozik megint, nem is ijedtem meg, de az biztos, hogy a savcsökkentő emelése nem segített, a hátfájást meg ráfogtam az ülőmunkára. Eljött a soros kardiológiai vizsgálat ideje. Ez orvos rendes meg kedves is, de nem egy magyarázós ember. Elmondja mit lát, de csak kérdésre magyaráz. Hát, én a megdöbbenéstől kérdezni sem tudtam! Az ultrahangnál az volt az első kérdése, hogy mikor volt szívburokgyulladásom. Én mondtam, hogy nekem nem volt, erre mutatta a képen, hogy az egész szívem körül fibrin van a burokban -ami nem tudom, hogy mi-, és akkor még sorolta tovább a billentyűket, meg a nem tudom mit, de azt leírom. Az ekg felvétel se norm görbe volt most, hanem ennél bővebb. Mellé megnézte az ereket a nyakamon és a hasamat is megnézte ultrahanggal, amit soha nem szokott. A leletben a következő adatokat írta le: Echocardiographia: (My Sono U6 készülékkel vizsgálva) Aortagyök:24 mm (*előtte mindig 34 mm volt). Aorta bill. szabályos. aorta desc. Vmax: m/sec Aorta Vmax: m/sec Pulm. Vmax: m/sec. Bal pitvar:45 mm Bal kamra:44/35 mm EF: 44% Septum, hátsó fal: 12-14 mm RVSP: 32 HGmm Segmentális falmozgászavar: nincs Pericardiális folyadék: fibrines pericarditis E/A : 0.64/0.74. DT:268 msec e/a: 0,08/0,12 syst. V: 0,09 m/sex Mitrális bill.: szab. AI-I, MI.-I., TI-jelzett. Relaxzavar, diast. functiozavar. EKG: SR.. Balra dev. R-teng. Norm. vez. idők. III-aVF-ben Q-hullám. III-ban neg. másutt isoelektromos. T-k. V 1-3.ban rS komplexus. Átmeneti zóna V4. Azt mondta szedjek Algoflexet vagy Cataflamot, de csak annyit mondott még, hogy az eltérések a szívburokgyulladás miatt vannak. Most még annyit se mondott, hogy 2 év múlva találkozunk. Én meg itt maradtam tele félelemmel és értetlenséggel, kétségekkel. Nem tudom mitől lehet szívburokgyulladás, nem tudom mit jelent az, hogy ez a gyulladás fibrinnel vonta be a szívet, és nem tudom mire számíthatok. Elmúlik? Ilyen marad? Rosszabb lesz? Mik ezek az eltérések az ultrahangon és az ekg-n és súlyosak-e? Köze lehet ahhoz, hogy tavaly télen volt egy elhúzódó tüdőgyulladás? Mit jelentenek a billentyű eltérések? Lesz következménye? Mit tehetek azért, hogy meggyógyuljak és addig is kicsit jobban érezzem magam a bőrömben? Tudna nekem valami tanácsot adni? Kontroll tényleg nem szükséges csak a szokásos 2 év múlva? Nagyon szépen köszönöm, ha segít! Jó egészséget kívánok! Tisztelettel: Kitti
Kitti

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Kedves Kitti!

Leveléből nem derül ki, hol vizsgálták. A pontos és részletes leírás és a tájékoztatás alapján az a véleményem, hogy ismét keresse fel a vizsgáló helyet, ahol ismerik a panaszait és rendelkeznek a szükséges dokumentációval.

Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Végtelenül kedves, türelmes

Végtelenül kedves, türelmes és nagy szakmai tudással rendelkező orvos. Fontos volt számomra, hogy mint beteg tisztában legyek (számomra is érthetően) betegségemmel, a további kezelések, lehetőségek tükrében.

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2017.07.27 13:28