A koronavírus hosszútávon szívizom-gyulladást okozhat

Akár hónapokkal később is károsodhat a szív

A Jama Cardiology című szaklapban nemrégiben megjelent tanulmányokra hivatkozva kijelenthető, hogy a COVID-19 vírusfertőzésből felépült páciensek akár hetekkel, hónapokkal később is mutathatják szívkárosodás jeleit. Amerikában nagy visszhangot keltett, hogy egy ismert baseballjátékosnál, Eduardo Rodrigueznél, a koronavírusból gyógyulva myocarditist, vagyis szívizom-gyulladást diagnosztizáltak. A tudósok számára még nem teljesen világos az összefüggés, de úgy vélik, ez lehet az egyik lehetséges hosszútávú következmény. 
A vírusok ugyanis úgy támadják meg a testet, hogy közvetlenül a sejteket fertőzik meg. A Covid-19 vírusa elsődlegesen a tüdőt támadja, bár ahhoz is hozzájárulhat, hogy a szervezet túlzott immunválaszt produkáljon, ami fokozza a gyulladást szerte a testben. Ha pedig a szívizomban jelentkezik gyulladás, akkor romlik a szív pumpafunkciója és az elektromos jelek továbbításának képessége is. Súlyosabb formában ez a probléma szívritmuszavarhoz, szívelégtelenséghez is vezethet.
Az egyik erre vonatkozó német kutatás szerint, a kutatásban résztvevő, COVID-19-en átesett betegek több, mint felénél felfedezhető volt a szívet érintő gyulladás, holott kétharmaduk csupán enyhe tüneteket tapasztalt és saját otthonában meggyógyult. Vagyis sajnos még az enyhébb lefolyású fertőzésnél sem lehet fellélegezni, hiszen az is okozhat gyulladást és károsíthatja a szívet. A tisztánlátás végett hozzá kell tenni, hogy ez bármilyen vírusfertőzés következményeként kialakulhat, és az esetek többségében tünetek nélkül, magától gyógyul.

Milyen jeleknél szükséges orvoshoz fordulni?

Amennyiben valakinél beigazolódik a koronavírus fertőzés, mindenképpen értesítenie kell az orvosát – akár a betegség alatt, akár már a gyógyulás után is -, ha az alábbi jeleket tapasztalja magán:

• extrém fáradtság,
• légzési nehézség,
• ödémásodás,
• mellkasi fájdalom.

A tudósok most úgy látják, a COVID-19 két módon is hatással lehet a szívre. Közvetlenül okozhat szívizom-gyulladást és fokozhatja a vérrögök kialakulásának esélyét, közvetetten pedig ronthatja a szív-érrendszeri betegségek állapotát. Tehát a szívbetegeknek lankadatlanul figyelmet kell fordítaniuk a vírus elleni védekezésre, a maszkhasználattól, a kézmosásig, a zsúfolt helyek kerüléséig. Természetesen ez nem csak rájuk, de mindenkire érvényes.

Mit tehetnek a szív-érrendszeri betegek?

- Mind a kardiovaszkuláris betegeknél, mind a magasvérnyomás betegeknél a fő cél, hogy a lehető legjobb állapotban legyenek, a lehető legjobban karbantartott immunrendszerrel és alapbetegséggel. Szív-érrendszeri betegeknek a rendszeresen kontrollokon kívül is érdemes meglátogatniuk a kardiológust, ha szokatlan tüneteket tapasztalnak – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - Ez persze nem jelenti azt, hogy csak a már diagnosztizáltaknak, a gyógyszerszedőknek kell elővigyázatosnak lenniük, az idősebbek, mindazoknak, akiknek kezeletlen magas vérnyomása van, vagy csak időnként „rendetlenkedik a szívük” szintén fokozott óvatosságot kell, hogy tanúsítsanak. Amennyiben pedig megfertőződnek, a szív-érrendszeri tüneteikről mindenképpen be kell számolniuk az orvosuknak, és még gyógyulásuk után is hasznos lehet egy kardiológiai ellenőrzés.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)