Az érelmeszesedés következményei szerteágazóak

A közelmúltban a Journal of the American College of Cardiology című szaklapban megjelent publikáció a keringés problémái és a kognitív funkciók összefüggéseit vette górcső alá.  Bár már korábban is vizsgálták a hosszútávú kapcsolatot a koszorúér betegségek, mint szívinfarktus és angina, valamint a szellemi hanyatlás közt, de ez az első tanulmány, amely az szívbetegség előtt és után is felmérte a kognitív képességeket. Az adatok az English Longitudinal Study of Aging (ELSA) adatbázisból származtak, amelyből 7888, 50 év feletti résztvevő egészségi mutatóit elemezték. A kutatás kínai vezetője szerint az szív-érrendszeri esemény bekövezte után mérhetően felgyorsult a hanyatlás üteme, ezért a demencia folyamatának lassítása is fontos tényező kell, hogy legyen a hosszútávú kezelési tervben.
Az összefüggés alapja az erek állapotának változása lehet. Az érelmeszesedés talaján kialakuló szűkület és esetleges blokk vezet tulajdonképpen a mellkasi fájdalomhoz, az anginához, végső soron pedig a szívinfarktushoz. 

Mi az összefüggés a szívbetegségek és a kognitív funkciók közt?

A tudósok az ELSA adatbázisból olyan személyeknek az adatait vetették össze, akiknek 2002 és 2017 közt, a vizsgálat kezdeti szakaszában nem volt semmilyen szívbetegségük, Alzheimer-kórjuk és demenciájuk. Majd kizárták azokat, akik nem teljesítették teljesen a kognitív teszteket, és azokat, akiknek stroke-juk volt a vizsgált 12 év alatt.  A követési időszakban a maradék közel 8000 személy 3 tesztet töltött ki a kognitív funkciók felmérésére, amelyek vizsgálták a szóbeli memóriát, a kifejezés folyékonyságát, az időérzéket és az időbeli orientációt.
A vizsgálat 12 éve alatt a résztvevők 5,6 %-ánál következett be angina vagy szívinfarktus – valamennyiüknél nagyobb mértékű szellemi hanyatlást mértek az esemény után, mint a kontrollcsoportnál. Az anginát átélők közt erősebben romlott az időbeli orientáció, a szívinfarktuson átesettek közt inkább a szóbeli memória és a kifejezés folyékonysága lett gyengébb. A szakemberek feltételezik, hogy ennek hátterében az agyba jutó csökkent oxigénmennyiség állhat, illetve arra vonatkozóan is vannak feltevések, hogy a szívkoszorúér betegségek hozzájárulnak a kiserek betegségeihez, ami az időskori demencia egyik oka.
Mindebből egyelőre az egyik legfontosabb konklúzió, hogy a koszorúér betegséget átélt idősebb személyeknél fokozottan érdemes ellenőrizni az agyi funkciókat, és ha megállítani, visszafordítani nem is lehet a hanyatlást, a folyamatot lassítani mindenképpen fontos.    

Ezért is fontos az utánkövetés

- Szívkoszorúér betegséget követően elsődleges jelentőségű az orvos által elrendelt gyógyszerek (így koleszterincsökkentők, vérnyomáscsökkentők és véralvadásgátlók) szedése, valamint a rendszeres kardiológiai kontroll, elsősorban egy újabb esemény kivédése miatt. A koszorúér betegség utánkövetésének éppen ezért része kell, hogy legyen a nagylabor vizsgálat, a szívultrahang, a nyaki erek ultrahangos vizsgálata, a boka-kar index mérése, a nyugalmi és szükség esetén a terheléses EKG vizsgálat is – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált az is, hogy az életmódnak milyen döntő szerepe van abban, hogy elkerülhető legyen az ismételt érelzáródás. Mindezek együttesen a kardiológiai vonatkozásokon túl pozitívan hathatnak a szellemi képességek megőrzésére, illetve a már folyamatban lévő betegségek lassítására is, illetve gyanú esetén akár a kardiológus is javasolhat neurológiai kivizsgálást, kezelést.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)