Szívkoszorúér betegségen a koszorúerek érelmeszesedését, illetve az ennek kapcsán kialakult kórképeket értjük. Ennek jellegzetes tünete a mellkasi fájdalom, de dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta további ritkább panaszokra is felhívja a figyelmet.

A mellkasi fájdalom a szívkoszorúér betegség legjellemzőbb tünete

Nem csak a mellkasi fájdalom utalhat szívkoszorúér betegségre.Amikor nem jut elég oxigénben dús vér a szívbe, elégtelenné válik a szív munkája. Az emiatt fellépő oxigénellátási zavar sokszor semmiféle tünetet nem okoz, de előfordul, hogy fájdalommal hívja fel magára a figyelmet. Gyakori tünet a kimerültség és az úgynevezett angina pectoris, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom – ami különösen fizikai terhelés hatására jelentkezik. Ezen kívül azonban jóval súlyosabb, szívizom-elhalással járó szívinfarktus is jelentkezhet, és az oxigénhiány olyan további betegségeket is okozhat, mint a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok, végső esetben beállhat a hirtelen szívhalál.
Érthető tehát, hogy miért olyan fontos idejében felismerni és kezelni a szívkoszorúér betegséget. Ez azonban nem mindig egyszerű, egy új kutatás szerint a nőknél gyakoribb a késői diagnózis. A National Heart, Lung, and Blood Institute által publikált tanulmány szerint ennek többek közt az lehet az oka, hogy a nőknél gyakoribbak az atipikus tünetek, esetleg a tünetek hiánya, ezért sok nő későn is fordul orvoshoz.

Milyen atipikus tünetekre kell felfigyelni?

Amikor az ember erős mellkasi fájdalmat tapasztal, amely esetleg kisugárzik a karba, a vállba, a nyakba, az állkapocsba, meglehetősen valószínű, hogy az ijedtség miatt kivizsgáltatja magát. Szerencsésebb esetben kiderül, hogy „csak” angina pectorisról volt szó, amit viszont szintén komolyan kell venni, mert ennek talaján nagyobb az esély egy későbbi szívinfarktusra is. Ugyanakkor vannak olyan kevésbé jellemző tünetek, amelyekre sokan legyintenek, mert nem gondolják, hogy kardiológusra tartozik a kivizsgálásuk. Ilyen például a nyilvánvaló ok nélküli hátfájás, a gyomorégés, a hasi diszkomfort, a hányinger – ezek valamivel nagyobb arányban jelentkeznek nőknél, akik ráadásul el is bagatellizálják azokat. Így mire orvoshoz kerülnek, gyakran az első tünetek megjelenéséhez képest jóval később, már komplexebb kezelésre lehet szükség.   

Nem csak a férfiak betegsége

Szívkoszorúér betegség gyanúja esetén elengedhetetlen a kardiológiai kivizsgálás.- A legfontosabb, hogy már az első gyanús tüneteknél szánjuk rá magunkat a kardiológiai kivizsgálásra – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Ez nőknél a menopauza után különösen fontos, ugyanis ekkorra megszűnik viszonylagos védettségük a szív-érrendszeri betegségekkel szemben. A szakorvosi viziten túl a szívinfarktus megelőző vizsgálati csomagnak része kell, hogy legyen a nagylabor vizsgálat, a terheléses EKG, a szívultrahang, a boka-kar index megállapítása, a nyaki ér vizsgálata, az arteriográfia, ezen kívül pedig 24 órás Holter EKG is szükséges lehet. Ha pedig valaki szeretné csökkenteni a kardiovaszkuláris rizikófaktorok szerepét, érdemes az életmód orvoslás programjait is beiktatni az életébe, legyen szó magas vérnyomás-, koleszterin- vagy testsúlycsökkentésről.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Hírek, amelyeket mindenképp olvasson el!
Bejelentkezés nyugalmi EKG vizsgálatra:

Budai KardioKözpont - természetesen biztonságban

+36 70 610 3847

Téma szakértője

Specialitások:

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktornő, tavaly novemberben psvt miatt katéteres ablációt végeztek Szegeden, azóta jól vagyok. Kérdésem az lenne, hogy végezhetek e súlyzós illetve kardió edzéseket? Válaszát megköszönném.
Kornélia Wilhelm

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt Kornélia Wilheim!



Köszönöm megtisztelő bizalmát.

Leírása alapján a műtét óta panaszmentes, ennek megfelelően tudok ajánlani mozgás programot.

Mindenképpen kardio és erősítő edzést végzését javaslok: hetente 30-60 perc, de legalább 150 perc dinamikus mozgás végzése lenne ideális ( pl. úszás 6 km/ó sebességgel történő futás, kerékpározás, Nordic walking stb. ), melyet heti 2 alkalommal kis súlyokkal történő erősítő edzéssel egészíteném ki a nagy izmok területén 10-15-s ismétléssel.

Személyre szabott edzéstervet akkor tudnék javasolni, ha egy állapot felmérést végeznénk.

Remélem, tudtam segíteni! Amennyiben pontosabb edzéstervet szeretne, kérem keresse fel bizalommal Sportkardiológiai Központunkat!



Üdvözlettel:



Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Alapos, figyelmes

A doktornő alapos volt: figyelt rám, meghallgatott, megvizsgált, és további vizsgálati lépéseket határozott meg.

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona
kardiológus, sportkardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2019.04.23
Utolsó módosítás: 2019.04.23