Az időjárás bizonyos szinten hat a szervezetre, egyes egészségi problémáknak akár triggere, kiváltója is lehet. A hőség és a magas a páratartalom pedig olyan tényezők, amelyek kifejezetten befolyásolhatják a magas vérnyomással élő betegek és más szív-érrendszeri betegek állapotát. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a teendőkre és a kardiológiai kontroll jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Hogyan hat ránk a forróság?

Melegben és magas páratartalomnál a szívbetegeknek fontos a kardiológiai kontroll.Amikor kiemelkedően magas a hőmérséklet, a szervezet próbál alkalmazkodni ehhez, ez a fajta kompenzációs munka pedig hat a szív -érrendszerre is. A hőség és a magas páratartalom arra készteti a szervezetet, hogy több vér áramoljék a bőrbe. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a szívnek erősebben, gyorsabban kell dolgoznia, mint normál hőmérséklet esetén. 
Ha a napi átlaghőmérséklet 20 fok fölé emelkedik és a páratartalom is meghaladja a 70%-ot, a kockázat egyértelműen növekedik. Az extrém körülményeket mindenki érezheti, de vannak, akiket jobban megviselhet, többek közt az 50 év felettieket, az elhízottakat, és azokat, akik szív-érendszeri-, tüdő- vagy vesebetegséggel élnek. 
A hőség és az izzadás csökkenti a test folyadéktartalmát, ami a vér volumenére is kihat és akár dehidrációhoz is vezethet. Ez megzavarhatja a szervezet hűtési képességét és megterhelheti a szívet. Amikor ugyanis a szervezet több folyadékot veszít, mint amennyit bevisz, egy idő után nem tudja fenntartani a normál funkcióit. Ez mindenkinek előfordulhat, de e téren is kiemelt kockázatnak vannak kitéve a szív-, tüdő- és vesebetegek, az idősek, azok, akiknek keringési problémáik vannak, azok, akik alacsony sótartalmú étrendet követnek és azok, akik például vízhajtót, nyugtatót és magasvérnyomásra rendelt gyógyszereket szednek. Természetesen a megerőltető fizikai aktivitás (amit mindenkinek a saját teljesítőképességéhez kell mérni) önmagában is fokozza a dehidráció következtében fellépő rosszullét esélyét.  

A vérnyomást rendszeresen mérni kell, a gyógyszereket pedig jól tárolni

Aki magasvérnyomás betegséggel él – még abban az esetben is, ha kezelt állapotról van szó -, jól teszi, ha a hőség és a magas páratartalom miatt gyakrabban ellenőrzi a vérnyomását, hogy lássa, hogyan képes alkalmazkodni a szervezete. Ilyenkor kiemelten fontos, hogy sok folyadékot (lehetőleg vizet) igyunk, kiegyensúlyozottan táplálkozzunk, a szabadban védekezzünk az erős napsütés ellen a ruházatunkkal és fényvédő készítményekkel, illetve, ha nem érezzük jól magunkat, maradjunk otthon vagy legalábbis hűvös benti környezetben.
Kevesebben gondolnak rá, de a forró nyári napokon érdemes elolvasni a szedett gyógyszerek betegtájékoztatóját is, a tárolási körülményekre vonatkozóan. Amelyiket pedig hűvös helyen kell tárolni, azt ilyenkor érdemes bevinni valamilyen árnyékos, nem vizes helyiségbe.
Ha pedig valakinél a hőség úgynevezett hőkimerültséget okoz, amelynek tünetei a fejfájás, a szédülés, a gyengeség, a hányinger, a sötét színű vizelet, fontos a pihenés és lehetőség szerint a hideg borogatás, a ventilátor használata, a légkondicionált helyiségbe húzódás. A hőguta ennél súlyosabb állapot, így, ha valakinél gyors, gyenge pulzus és lélegzés, zavarodottság, kipirult, forró bőr és akár eszméletvesztés tapasztalható, azonnal hívjunk mentőt!

Szívbetegeknek különösen fontos az orvosi felügyelet

Tünetek és állapotváltozás esetén fontos a kardiológiai kontroll.- Ha a szívbetegek nyáron szokatlan tüneteket tapasztalnak, vagy ha éppen nyáron kezdenek el mozogni, a rendszeresen felülvizsgálatokon kívül is érdemes meglátogatniuk a kardiológust.  Azt is tudniuk kell, hogy egyes szívgyógyszerek, például a béta-blokkolók, a vízhajtók, vagy a kalciumcsatorna blokkolók fokozhatják a szervezet melegre adott reakcióit. Ugyanakkor nem csak a gyógyszerszedőknek kell óvatosnak lenniük, az idősebbek, akiknek kezeletlen magas vérnyomásuk van, vagy csak időnként szokatlan tüneteket, például gyors vagy lassú pulzust, mellkasi panaszokat, erős kimerültséget tapasztalnak, szintén fokozott elővigyázatosságot kell, hogy tanúsítsanak és érdemes egy kardiológiai kivizsgáláson is részt venniük – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – Azt is számításba kell venni, hogy a hőség felerősítheti a gyógyszerek hatását, ami miatt esetleg úgy érzik a betegek, hogy szabadon csökkenthetik az adagot vagy el is hagyhatják az adott szert, ez azonban orvosi ellenőrzés nélkül veszélyes lehet! Akinek kérdése van a gyógyszerei adagolását illetően, az is bízza magát kardiológusra.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktor Úr/Nő! 25 éves aktív labdarúgó vagyok (heti 2x edzés + 1x 5 km futás + 1x mérkőzés), emellett fizikai munkát végzek. Egyáltalán nem fogyasztok alkoholt, nem dohányzom. Rendszeres, nyugodt az alvási ciklusom, igyekszem mindenben odafigyelni magamra. Három hónapja hagytam el a Scippa 10mg nevezetű antidepresszánszt, amit fél évig (elhagyással együtt) szedtem pánikbetegség miatt. Változatosan és egészségesen táplálkozom (sok zöldség-gyümölcs, főtt ételek, zab, stb.). Pár hete jelentkeztek furcsa mellkasi érzeteim. Teljes kivizsgálás (labor, fül-orr-gégészet, mellkas rtg.,hasi uh., vizelet- és ondó vizsgálat) során nem találtak eltérést. Jártam kardiológusnál, az ekg és a szívultrahang rendben volt. Javasoltak kúraszerűen magnéziumot, mely okozhatja a panaszokat. Második kúrát fejezem be (2hetes) a MagneB6-ból (150mg magnézium), melyből naponta egy tablettát szedek be esténként. Minden leírás, orvosi szakvélemény az extrasystole-ra hasonlítanak, melyek az magnézium pótlást követően is megmaradtak. Plusz szívverés formájában érzem, egy-két másodperc erejéig. Igencsak változóan, van hogy naponta 6-8 alkalommal, vannak napok, mikor egyáltalán nem fordul elő. Mit gondol, hogyan tudnám orvosolni a problémát? Válaszát előre is köszönöm!
Hauk Martin

dr. Ferenczy Péter

kardiológus
Tisztelt Hauk Úr,

Ha a kardiológiai kivizsgálás szervi szívbetegséget nem igazolt, és egyéb külső tényező (pl. jelentős koffein-bevitel, dohányzás, alvásdefizit, kimerültség, pajzsmirigy-túlműködés) nem áll fenn, akkor az extrasystolia funkcionalis tünetként értékelhető (szomatizáció). Ha a Magnesium nem segít, akkor tüneti kezelésként kis dózisú béta-blokkoló megkísérelhető, ha nincs ellenjavallata (pl. asthma). Az oki kezelés valószínűleg a szorongás-panikbetegség hatékony kezelése lenne, annál is inkább, mert a leírt szívpanasz a Scippa elhagyása után jelentkezett. Javaslom hogy konzultáljon kezelőorvosával erről.

Üdvözlettel

Dr. Ferenczy Péter

Páciensek mondták

Régi problémámra talált megoldást

Évek óta tartó rejtélyes pulzus problémámra talált megoldást Müller doktor, rettenetesen hálás vagyok neki!

dr. Müller Gábor
dr. Müller Gábor
belgyógyász, kardiológus

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2023.07.31 08:26