Az időjárás bizonyos szinten hat a szervezetre, egyes egészségi problémáknak akár triggere, kiváltója is lehet. A hőség és a magas a páratartalom pedig olyan tényezők, amelyek kifejezetten befolyásolhatják a magas vérnyomással élő betegek és más szív-érrendszeri betegek állapotát. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a teendőkre és a kardiológiai kontroll jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Hogyan hat ránk a forróság?

Melegben és magas páratartalomnál a szívbetegeknek fontos a kardiológiai kontroll.Amikor kiemelkedően magas a hőmérséklet, a szervezet próbál alkalmazkodni ehhez, ez a fajta kompenzációs munka pedig hat a szív -érrendszerre is. A hőség és a magas páratartalom arra készteti a szervezetet, hogy több vér áramoljék a bőrbe. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a szívnek erősebben, gyorsabban kell dolgoznia, mint normál hőmérséklet esetén. 
Ha a napi átlaghőmérséklet 20 fok fölé emelkedik és a páratartalom is meghaladja a 70%-ot, a kockázat egyértelműen növekedik. Az extrém körülményeket mindenki érezheti, de vannak, akiket jobban megviselhet, többek közt az 50 év felettieket, az elhízottakat, és azokat, akik szív-érendszeri-, tüdő- vagy vesebetegséggel élnek. 
A hőség és az izzadás csökkenti a test folyadéktartalmát, ami a vér volumenére is kihat és akár dehidrációhoz is vezethet. Ez megzavarhatja a szervezet hűtési képességét és megterhelheti a szívet. Amikor ugyanis a szervezet több folyadékot veszít, mint amennyit bevisz, egy idő után nem tudja fenntartani a normál funkcióit. Ez mindenkinek előfordulhat, de e téren is kiemelt kockázatnak vannak kitéve a szív-, tüdő- és vesebetegek, az idősek, azok, akiknek keringési problémáik vannak, azok, akik alacsony sótartalmú étrendet követnek és azok, akik például vízhajtót, nyugtatót és magasvérnyomásra rendelt gyógyszereket szednek. Természetesen a megerőltető fizikai aktivitás (amit mindenkinek a saját teljesítőképességéhez kell mérni) önmagában is fokozza a dehidráció következtében fellépő rosszullét esélyét.  

A vérnyomást rendszeresen mérni kell, a gyógyszereket pedig jól tárolni

Aki magasvérnyomás betegséggel él – még abban az esetben is, ha kezelt állapotról van szó -, jól teszi, ha a hőség és a magas páratartalom miatt gyakrabban ellenőrzi a vérnyomását, hogy lássa, hogyan képes alkalmazkodni a szervezete. Ilyenkor kiemelten fontos, hogy sok folyadékot (lehetőleg vizet) igyunk, kiegyensúlyozottan táplálkozzunk, a szabadban védekezzünk az erős napsütés ellen a ruházatunkkal és fényvédő készítményekkel, illetve, ha nem érezzük jól magunkat, maradjunk otthon vagy legalábbis hűvös benti környezetben.
Kevesebben gondolnak rá, de a forró nyári napokon érdemes elolvasni a szedett gyógyszerek betegtájékoztatóját is, a tárolási körülményekre vonatkozóan. Amelyiket pedig hűvös helyen kell tárolni, azt ilyenkor érdemes bevinni valamilyen árnyékos, nem vizes helyiségbe.
Ha pedig valakinél a hőség úgynevezett hőkimerültséget okoz, amelynek tünetei a fejfájás, a szédülés, a gyengeség, a hányinger, a sötét színű vizelet, fontos a pihenés és lehetőség szerint a hideg borogatás, a ventilátor használata, a légkondicionált helyiségbe húzódás. A hőguta ennél súlyosabb állapot, így, ha valakinél gyors, gyenge pulzus és lélegzés, zavarodottság, kipirult, forró bőr és akár eszméletvesztés tapasztalható, azonnal hívjunk mentőt!

Szívbetegeknek különösen fontos az orvosi felügyelet

Tünetek és állapotváltozás esetén fontos a kardiológiai kontroll.- Ha a szívbetegek nyáron szokatlan tüneteket tapasztalnak, vagy ha éppen nyáron kezdenek el mozogni, a rendszeresen felülvizsgálatokon kívül is érdemes meglátogatniuk a kardiológust.  Azt is tudniuk kell, hogy egyes szívgyógyszerek, például a béta-blokkolók, a vízhajtók, vagy a kalciumcsatorna blokkolók fokozhatják a szervezet melegre adott reakcióit. Ugyanakkor nem csak a gyógyszerszedőknek kell óvatosnak lenniük, az idősebbek, akiknek kezeletlen magas vérnyomásuk van, vagy csak időnként szokatlan tüneteket, például gyors vagy lassú pulzust, mellkasi panaszokat, erős kimerültséget tapasztalnak, szintén fokozott elővigyázatosságot kell, hogy tanúsítsanak és érdemes egy kardiológiai kivizsgáláson is részt venniük – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – Azt is számításba kell venni, hogy a hőség felerősítheti a gyógyszerek hatását, ami miatt esetleg úgy érzik a betegek, hogy szabadon csökkenthetik az adagot vagy el is hagyhatják az adott szert, ez azonban orvosi ellenőrzés nélkül veszélyes lehet! Akinek kérdése van a gyógyszerei adagolását illetően, az is bízza magát kardiológusra.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktor Úr! A vérnyomásom nyugalmi állapotban 130/90 néha 133/95, ritkábban 145/105. Pulzusom nyugalmi állapotban 100 és 120 közötti. Éjszaka 70-80 közötti. Ilyen adatokkal kellene már a rendszeres gyógyszeres kezelés? A háziorvostól azt a választ kaptam, hogy többet kell mozogni, akkor majd lemegy. Szeretek biciklizni, szoktam is, de az eredmények változatlanok. Köszönöm előre is a válaszát!
Renáta

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt Renáta!


Nagyon nehéz a leírtak alapján pontos véleményt mondani.

A probléma tisztázására készséggel állunk rendelkezésére Kardio Központunkban.

Üdvözlettel:

Dr. Sztancsik Ilona

Páciensek mondták

Szakmaiság

Nagyon elégedett vagyok a Doktor úr hozzáállásával, információ átadásával. Minden kérdésemre készségesen és türelmesen válaszolt.

dr. Müller Gábor
dr. Müller Gábor
belgyógyász, kardiológus

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2023.07.31
Utolsó módosítás: 2023.07.31