Kardiológia up to date

ASC – akut koronária szindróma

Dr. Jenei Zsigmond Máté
kardiológus, belgyógyász adjunktus
Kardioközpont

Színes előadásában Jenei doktor egy konkrét eset bemutatásával illusztrálta az akut szív-érrendszeri állapotok tüneteit, majd meghatározta az ACS fő kiváltó okait, vagyis az erős fizikai megterhelést, a dohányzást és a nagy érzelmi stresszt. A hallgatóság összefoglalót kapott a lehetséges komplikációkról, a szívritmuszavartól a pericarditisig, majd Jenei doktor bemutatott néhány típusos EKG-t. Előadásának következő részében részletesen elemezte a túlélési lánc egyes elemeit, majd gyakorlatias megközelítéssel felhívta a figyelmet az újraélesztés jelentőségére és lépéseire, nem rejtve el annak lehetséges kockázatait az újraélesztést végző szakemberre nézve. Ezután dr. Jenei felidézte a témával kapcsolatos alapfogalmak (instabil angina, NSTEMI, STEMI) közti hasonlóságokat és különbségeket és hangsúlyozta a kulcsüzenetet: az ACS-ben nincs második esély, a mottó: dönts gyorsan, cselekedj pontosan.  

A krónikus koronária szindróma (CCS) kivizsgálásának irányelvei
ESC Guidelines 2024

Dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász
Kardioközpont

Előadásának bevezetőjében Vaskó doktor kiemelte, hogy 2024. novemberben jelent meg az ESC új ajánlása a CCS diagnózisa és terápia vonatkozásában, amely - ellentétben a korábbival – egy dinamikus modellt tartalmaz, amely a koronária makro- és mikrovaszkuláris keringés strukturális és funkcionális rendellenességeit is figyelembe veszi. Nagy hangsúlyt fektetve a kivizsgálás lépéseinek részletes bemutatására, az előadó a diagnózis megerősítésének szerepét és az eseménykockázat felmérését tartotta kiemelendőnek. Bemutatta a CCS fő tüneteit, az anginát és az effort dyspnoe-t, majd részletesen ismertette a kórelőzmény felvételére, a kockázati tényezők értékelésére és a további vizsgálatokra vonatkozó, különböző szintű ajánlásokat.

A krónikus szívelégtelenség kezelése 2025

Dr. Vándor László
kardiológus, belgyógyász, klinikai főorvos

A társadalom elöregedésével egyre több szívelégtelen (SZE) beteg lesz jelen az egészségügyben – emelte ki vezetőjében Vándor főorvos. Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a precíziós komprehenzív SZE gondozás jelentőségét, amelynek a Városmajori Klinikán már eddig is jelentős eredményei születettek. Az összetett kezelés, gondozás alapjai ugyanis a felkészült szakember, az eljárások hozzáférhetősége, a megfelelő hely és idő. Éppen ezért merülhet fel a kérdés, hogy ki kezelje az SZE beteget, amely kérdést többek közt az SZE súlyossági fokozatának ismeretében lehet megválaszolni. Dr. Vándor ennek szellemében meg is jelölte a kezelés stratégiai céljait, így az oki kezelést, a szív felesleges terhelésének csökkentését és az életmód rendezését. Az újabb irányelvek mellett az előadó felvázolta az utóbbi 10 év gyógyszereinek használatát, valamint röviden bemutatta az elektrofiziológiai eljárásokat és a szívpótló kezeléseket is.

Kardio-immunológia

Dr. Müller Gábor
kardiológus, belgyógyász, klinikai osztályvezető főorvos

Izgalmas témájú előadásában dr. Müller a kardiológia és az immunológia lehetséges kapcsolataira hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy bizonyos reumatológiai-immunológiai betegségek (például a szisztémás sclerosis, a lupus, a rheumatoid arthritis vagy a polimyalgia rheumatica) milyen mértékben emeli meg a szív-érrendszeri kockázatot. Kiemelte, hogy bár a jelenlegi kockázatértékelő rendszerek nem feltétlenül összpontosítanak még erre a területre, de erre egyre nagyobb az igény, hiszen egyre több az ismert evidencia. Amikor az immunbetegségek szerepéről beszélt a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában, Müller doktor kitért a genetika, a gyulladásos sejtek és mediátorok, az autoantitestek, mediátorok és a kezeléssel összefüggő mellékhatások és hatások beazonosítására is. Megvilágította a diagnosztika nehézségeket is, melyeket többek közt a nem ismert betegség, a lappangó panaszok, az alapbetegség és a társbetegségek tünetei okoznak. Útravalóként az előadó hangsúlyozta a prevenció és a korai felismerés, korai képalkotás jelentőségét, a sokszor bonyolult gyógyszerelés áttekintését és társszakmák bevonásának nagy szerepét.

A pitvarfibrilláció jelentősége és kezelése 2025

Dr. Heltai Krisztina PhD
kardiológus, belgyógyász, egyetemi adjunktus
Kardioközpont

Heltai doktornő előadásának bevezetésében kiemelte, hogy azért is kell beszélni a pitvarfibrillációról (PF), mert 2030-ban Európában 14-17 millió pitvarfibrillációval élő betegre lehet számítani. Ezért tehát a legfontosabb feladatok a diagnózis, klasszifikáció, a kezelési stratégia felállítása, gyógyszeres kezelés megkezdése a CARE alapján, a társbetegségek, rizikótényezők kezelése és a kontroll vizsgálatok. Részletes ismertetőjében dr. Heltai a CARE ajánlást részekre is bontotta és beszélt az egyes elemekhez kapcsolódó alapvető ismeretekről. C – betegségek, amelyek növelik a PF kockázatát, A – stroke és tromboembólia kivédése antikoagulációval, R – frekvencia- és ritmuskontroll, E – folyamatok, állapotok állandó újraértékelése. A különböző PF típusok kezelésének alapjairól szólván, az előadó hangsúlyozta az antikoagulását szerepét, a speciális esetekre vonatkozó szabályokat és azokat az eseteket, amelyeknél az antikoagulálás kontraindikált, így a fülcsezárás lehet járható út.

Hypertonia új guideline

Dr. Petróczy Natália
belgyógyász
Kardioközpont

A magasvérnyomás-betegség globális előfordulási gyakorisága a felnőtt lakosság körében 30-45% közé tehető. Miután a hypertonia és CV mortalitás közötti kapcsolat szoros és egyértelmű   a nemzetközi irányelvek a hypertonia hatékony felismerésének és kezelésének fontosságát hangsúlyozzák. Ezen irányelvek legújabb útmutatásait osztotta meg a közönséggel Petróczy doktornő, hangsúlyozva, hogy azok nagyobb hangsúlyt helyeznek a korai felismerésre és a személyre szabott célokra. Az előadásban az ESC és az MHT 2024 irányelveinek új megközelítéseit részletesebben is megismerhette a hallgatóság, így szó esett a korábbi felismerés, korai beavatkozás lehetőségéről, az intenzívebb célvérnyomás jobb CV‑eredményeiről, valamint az ABPM/HBPM hangsúlyáról, hiszen a validált eszközök pontosabb diagnózist, kevesebb téves kezelést eredményeznek. Dr. Petróczy hangsúlyozta továbbá az életmód kezelés kiemelt jelentőségét, ami számos előnye mellett a gyógyszerigényt is képes csökkenteni. Külön szó esett a rezisztens hypertonia kezelésében lehetőségként felmerülő renális denerváció bevezetéséről, zárásképpen pedig a doktornő kitért a nemek közti különbségekre és a személyre szabott kezelés jelentőségére.

Nem szívsebészeti műtétek perioperatív kardiovaszkuláris menedzsmentje

Dr. Bőhm Tamás
kardiológus, belgyógyász, intenzív terápiás főorvos
Kardioközpont

Rendkívül informatív előadásában Bőhm doktor a nem szívsebészeti beavatkozások (non Cardiac Surgery - NCS) perioperatív gyógyszeres kezelésére fókuszált, kiemelten thromboembóliás kórképekben, iszkémiás szívbetegségben, hypertónia betegségben, keringési elégtelenségben és pacemaker/ICD esetén. Megosztotta a hallgatósággal az ezen kórképek esetén szükséges perioperatív teendőket, sokszor külön hangsúlyt fektetve a sürgős beavatkozások esetén fontos szempontokra. Előadásából nem csak a kardiológusok, de minden érdeklődő szakorvos jelentős információs anyaghoz juthatott hozzá.

A mozgás szerepe a kardiovaszkuláris megbetegedések megelőzésében és a már kialakult betegségekben

Dr. Babai László
életmód orvos, háziorvos
Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke, a Prima Medica Egészséghálózat vezérigazgatója

Bevezetőjében Babai doktor hangsúlyozta az egyre ismertebb tényt: az életmód orvoslás egy evidenced based diszciplina, amely szerencsére egyre nagyobb helyet kap a mindennapi orvosi tevékenységben is. A jövő orvosai már remélhetőleg természetesen módon fogják beépíteni a tevékenységükbe ezt a szemléletet, amelynél számos meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre az eredményekről. Ezek közül néhányat felvillantva dr. Babai László beszámolt a kardiorespiratorikus fittség és mortalitási kockázat összefüggéséről több kórkép (pl. cukorbetegség, COPD, magas vérnyomás) és állapot (pl. dohányzás, magas BMI, magas koleszterinszint) vonatkozásában. Ugyancsak látványos diagrammon szemléltette az izomerő és a halálozási rizikó kapcsolatát, hangsúlyozván, hogy a rendszeres fizikai aktivitásnak szinte minden szervrendszerre és mechanizmusra jelentős hatása van. A kardiológiai tematikához kapcsolódva kitért a magas vérnyomás, a koszorúér betegség és a perifériás verőér betegség állapotának javulására a mozgással összefüggésben. Felidézte a jelenlévőknek az általános ajánlásokat a heti legalább 150 perces kardiomozgástól a 2x30 perces izomerő növelésig, majd bemutatta az úttörő jelentőségű Mozgás receptre programot is. Ez utóbbival kapcsolatban Babai doktor hangsúlyozta, hogy amennyiben az orvos, a mozgásszakember és a támogató társadalmi háttér (önkormányzat, munkahely) együttesen dolgozik az életmód orvoslásáért, nem csak a megelőzésben, de a gyógyításban is jelentős előrelépés tapasztalható.

Forrás: Kardioközpont - Prima Medica (www.kardiokozpont.hu)