A koronavírus fertőzés számos enyhébb, komolyabb panaszt okozhat, de szerencsére néhány hét után az esetek döntő többségében teljes lehet a gyógyulás. Azonban ez nem jelenti minden esetben azt, hogy ugyanolyan intenzitással vehetünk részt a tevékenységekben, főként a sportban, mint korábban. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta a nemzetközi állásfoglalásokról beszélt. 

Következményes szívizom-gyulladás is kialakulhat

A koronavírus fertőzés következménye akár szívizom gyulladás is lehet.A Jama Cardiology című szaklapban néhány hete megjelent tanulmány szerint a COVID-19 vírusfertőzésből felépült páciensek akár hetekkel, hónapokkal később is mutathatják szívkárosodás jeleit. A tudósok számára még nem teljesen világos az összefüggés, de úgy vélik, a myocarditis, vagyis a szívizom-gyulladás lehet az egyik lehetséges hosszútávú következmény. A British Journal of Sports Medicine is arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus fertőzés a myocarditisen kívül olyan szövődményekkel is járhat, mint a szívritmuszavar és a gyorsan kialakuló szívelégtelenség. A kínai Wuhan-ban dokumentált esetek közül a legsúlyosabbaknál figyelték meg ezt az összefüggést.
Egy 41 esetet vizsgáló kutatás szerint a betegek 12 %-ánál emelkedett meg a troponin szintje, ami szívizomsérülésre utalhat. Egy másik kutatás úgy találta, hogy a fertőzöttek 17 %-ánál alakult ki szívritmuszavar, és 7 %-nál akut szívizom-gyulladás. Egyes esetekben a légzőrendszert, a tüdőt érintő panaszok nélkül is kialakult szív-érrendszeri következmény, ez pedig az utánkövetés jelentőségére hívja fel a figyelmet. A COVID-19 és a szívizom-gyulladás közti összefüggés még nem pontosan ismert, éppen ezért vizsgálják a cytokine felszaporodással járó gyulladásos reakció, az immunológiai tényezők, az ACE2-vel kapcsolatos jelátviteli folyamatok és a hypoxia szerepét is.

Szabad-e visszatérni a sporthoz?

Világszerte érezhető a sportvilágban a nyomás, hogy minél előbb visszaálljon a korábbi edzés- és versenyzési rend. Ez azonban nem csak a járvány terjedése miatt lehet megkérdőjelezhető, de az akár élsportolókat is érintő, korábban ismertetett későbbi szövődmények lehetősége miatt is. A sportkardiológiában régóta hangsúlyozott tény, hogy az edzés, a komoly megerőltetés még a látszólag egészséges embereknél is hozzájárulhat bizonyos szív-érrendszeri állapotok kialakulásához – lásd hirtelen sportolói szívhalál.
A COVID utáni kivizsgálással a sport is biztonságosabban újrakezdhető.- Kijelenthető, hogy a szakemberek nemzetközi szinten is egyetértenek abban, hogy azoknál a sportolóknál – és természetesen nem sportolóknál is -, akik bizonyítottan felépültek a fertőzésből, még akkor is számolni kell a szubklinikai, vagyis panaszt nem okozó szívizom problémákkal, ha csak enyhe tüneteik voltak – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Vagyis nagyon fontos lenne, hogy az edzéshez való visszatérés előtt kardiológiai ellenőrzés történjen, nyugalmi- és terheléses EKG-val, 24-48 órás Holter monitorozással. Az ezekből született eredmények, összevetve a lezajlott koronavírus fertőzéssel kapcsolatos ismeretekkel, eredményekkel, megalapozhatja a döntést, hogy a sportoló biztonsággal visszatérhet-e az edzésmunkához. Amennyiben viszont a kardiológiai kivizsgálás nem hoz megnyugtató eredményt, esetleg bebizonyosodik a szívizom-gyulladás vagy perimyocarditis jelenléte, további 3-6 hónapos pihenési időszak ajánlott, állapottól függően. Ezután csakis újabb vizsgálatokkal lehet meggyőződni arról, mikor állhat vissza a sportoló az edzésmunkába.

Figyelmeztető tünetek

A koronavírus-fertőzött betegek – akár sportolók, akár nem – mindenképpen értesítsék telefonon kezelőorvosukat, ha légzési nehézséget, mellkasi fájdalmat, nagyfokú kimerültséget, esetleg ödémák megjelenését tapasztalják. Ha valaki már igazoltan kigyógyult a COVID-19 fertőzésből, de ugyanezeket a tüneteket érzi, mindenképpen forduljon kardiológushoz. A COVID utáni kivizsgálás azért is nagyon fontos, mert az enyhe, akár tünetmentes szívizom-gyulladás is rizikófaktora lehet a veszélyes szívritmuszavaroknak, a bal kamrai diszfunkciónak és akár a hirtelen sportolói szívhalálnak is. 

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Téma szakértője

Specialitások:

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktor Úr; Nő! Pacemakerem mellett hetente 2-3 alkalommal futok 30-40 percet (3-4 km). Indulás után a pulzusszámom felugrik 150-re, majd kb. 500 m után visszatér 90-re és onnan emelkedik egyenletesen a mozgás végéig kb. 130-ig. Mi lehet az oka a kezdeti kiugrásnak? Köszönöm megtisztelő válaszát! Üdvözlettel: Tamás
Csóka Tamás

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus
Tisztelt Csóka Tamás!

Nem tudom, hogy futás előtt szokott -e bemelegíteni, mert ez nagyon fontos. Azt sem tudom, hogy végez – e erősítő gyakorlatokat vagy csak fut. Ezen kívül az időjárás változás is befolyásolja a szív frekvenciáját a PM mellett. Tanácsom: Amennyiben nagyon gyorsan emelkedik a pulzusa, váltson lassabb futásra, esetleg sétára. Sajnos egyéb betegségét, a gyógyszerek szedését nem ismerem, így a pontos ok tisztázása nem könnyű. Szívesen állok rendelkezésére, akár telefonos konzultációval is a megfelelő mozgás kialakítására, a gyógyszeres kezelését is figyelembe véve.

Üdvözlettel: Dr. Sztancsik Ilona

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2020.11.26
Utolsó módosítás: 2020.12.01