A koronavírus fertőzés számos enyhébb, komolyabb panaszt okozhat, de szerencsére néhány hét után az esetek döntő többségében teljes lehet a gyógyulás. Azonban ez nem jelenti minden esetben azt, hogy ugyanolyan intenzitással vehetünk részt a tevékenységekben, főként a sportban, mint korábban. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta a nemzetközi állásfoglalásokról beszélt. 

Következményes szívizom-gyulladás is kialakulhat

A koronavírus fertőzés következménye akár szívizom gyulladás is lehet.A Jama Cardiology című szaklapban néhány hete megjelent tanulmány szerint a COVID-19 vírusfertőzésből felépült páciensek akár hetekkel, hónapokkal később is mutathatják szívkárosodás jeleit. A tudósok számára még nem teljesen világos az összefüggés, de úgy vélik, a myocarditis, vagyis a szívizom-gyulladás lehet az egyik lehetséges hosszútávú következmény. A British Journal of Sports Medicine is arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus fertőzés a myocarditisen kívül olyan szövődményekkel is járhat, mint a szívritmuszavar és a gyorsan kialakuló szívelégtelenség. A kínai Wuhan-ban dokumentált esetek közül a legsúlyosabbaknál figyelték meg ezt az összefüggést.
Egy 41 esetet vizsgáló kutatás szerint a betegek 12 %-ánál emelkedett meg a troponin szintje, ami szívizomsérülésre utalhat. Egy másik kutatás úgy találta, hogy a fertőzöttek 17 %-ánál alakult ki szívritmuszavar, és 7 %-nál akut szívizom-gyulladás. Egyes esetekben a légzőrendszert, a tüdőt érintő panaszok nélkül is kialakult szív-érrendszeri következmény, ez pedig az utánkövetés jelentőségére hívja fel a figyelmet. A COVID-19 és a szívizom-gyulladás közti összefüggés még nem pontosan ismert, éppen ezért vizsgálják a cytokine felszaporodással járó gyulladásos reakció, az immunológiai tényezők, az ACE2-vel kapcsolatos jelátviteli folyamatok és a hypoxia szerepét is.

Szabad-e visszatérni a sporthoz?

Világszerte érezhető a sportvilágban a nyomás, hogy minél előbb visszaálljon a korábbi edzés- és versenyzési rend. Ez azonban nem csak a járvány terjedése miatt lehet megkérdőjelezhető, de az akár élsportolókat is érintő, korábban ismertetett későbbi szövődmények lehetősége miatt is. A sportkardiológiában régóta hangsúlyozott tény, hogy az edzés, a komoly megerőltetés még a látszólag egészséges embereknél is hozzájárulhat bizonyos szív-érrendszeri állapotok kialakulásához – lásd hirtelen sportolói szívhalál.
A COVID utáni kivizsgálással a sport is biztonságosabban újrakezdhető.- Kijelenthető, hogy a szakemberek nemzetközi szinten is egyetértenek abban, hogy azoknál a sportolóknál – és természetesen nem sportolóknál is -, akik bizonyítottan felépültek a fertőzésből, még akkor is számolni kell a szubklinikai, vagyis panaszt nem okozó szívizom problémákkal, ha csak enyhe tüneteik voltak – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Vagyis nagyon fontos lenne, hogy az edzéshez való visszatérés előtt kardiológiai ellenőrzés történjen, nyugalmi- és terheléses EKG-val, 24-48 órás Holter monitorozással. Az ezekből született eredmények, összevetve a lezajlott koronavírus fertőzéssel kapcsolatos ismeretekkel, eredményekkel, megalapozhatja a döntést, hogy a sportoló biztonsággal visszatérhet-e az edzésmunkához. Amennyiben viszont a kardiológiai kivizsgálás nem hoz megnyugtató eredményt, esetleg bebizonyosodik a szívizom-gyulladás vagy perimyocarditis jelenléte, további 3-6 hónapos pihenési időszak ajánlott, állapottól függően. Ezután csakis újabb vizsgálatokkal lehet meggyőződni arról, mikor állhat vissza a sportoló az edzésmunkába.

Figyelmeztető tünetek

A koronavírus-fertőzött betegek – akár sportolók, akár nem – mindenképpen értesítsék telefonon kezelőorvosukat, ha légzési nehézséget, mellkasi fájdalmat, nagyfokú kimerültséget, esetleg ödémák megjelenését tapasztalják. Ha valaki már igazoltan kigyógyult a COVID-19 fertőzésből, de ugyanezeket a tüneteket érzi, mindenképpen forduljon kardiológushoz. A COVID utáni kivizsgálás azért is nagyon fontos, mert az enyhe, akár tünetmentes szívizom-gyulladás is rizikófaktora lehet a veszélyes szívritmuszavaroknak, a bal kamrai diszfunkciónak és akár a hirtelen sportolói szívhalálnak is. 

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helye: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Jó napot kívánok! Már tavaly decemberben is voltak mellkasi fájdalmaim. Elmentem a házi orvosomhoh azt mondta, hogy nem szív meg is hallgatta. Tavasszal és nyáron nem voltak mellkasi gondjaim, még úgy sem, hogy végig dolgoztam a nyarat egyszerre két helyen, nehéz fizikai munkát végezve. Most viszont olyan október környékén újra jelentkeztek a mellkasi fájdalmaim ami szét szokott menni a testemben van, hogy a karjaimban is érzem, vállakban ezenkívül. Elmentem egy hete dokihoz aki szintén azt mondta, hogy nincs köze a szívemnek hozzá és mellhértyagyulladást állapított meg nálam. Ennek ellenére, hogy már a második doktor is azt mondta, hogy nem szív,még mindig félek, hogy az és hiába szedek rá gyógyszert még mindig érzem sokszor a karomban is, még mindig szúr a mellkasom bizonyos pontokban. Sokat alszok, de fáradt vagyok. Az elmúlt héten mintha pánikrohamom lett volna hajnalba hirtelen rámjött egy fájdalom, nem tudtam megmondani, hogy honnét jött mintha a gyomromból jött volna, de nagyon halálfélelmem volt. Megpróbáltam elaludni és hirtelen mint, ha légszomjam lett volna. Nagyon félek mint mindig. Maga mit tudna tanácsolni?
Varga Levente

dr. Ferenczy Péter

kardiológus
Kedves Levente!

A jelzett panaszok okának tisztázására komplex kardiológiai átvizsgálás javasolt.
Várjuk rendelésünkön.

Üdvözlettel

Dr.Ferenczy Péter

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2020.12.01 09:59