Szívbetegség és stressz - a pszichés támogatás is fontos

Majdnem minden harmadik családban van szívbetegség

2021-ben készült az a kutatás, amelyet a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. végzett a KardioKözpont megbízásából, és amely a magyar felnőttek szív-érrendszeri betegségekkel kapcsolatos ismereteit mérte fel. Az 500 fő bevonásával készült kutatásban a szív-érrendszeri betegségekben való személyes érintettség 20%-os, a felnőttek 29%-nak van olyan családtagja, aki érintett e betegségekben, és 4% önmaga és családtagja révén is érintett. A megkérdezett szív-érrendszeri betegek közül legtöbben, közel kétharmaduk (65%) magasvérnyomás betegséggel él, a betegek közül 13% már átesett szívinfarktuson, 22%-nak pedig családtagját érintette ez az esemény. 
Az is kiderült, hogy a leginkább jelen lévő rizikófaktor a stressz, amely a megkérdezettek több, mint 80%-át érintette. A stresszről immár köztudott, hogy nem csak a káros „stresszoldó” szokások (például dohányzás, alkoholfogyasztás, túlevés, stb.) révén növeli a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, de önálló rizikófaktor is.

Az akut stressz okozta pániktünetek szívproblémához hasonlóak

Egy akut stresszhelyzet kapcsán mindenkiben beindul az evolúciósan kódolt fiziológiai válasz, az „üss vagy fuss”. Erősen dobogni kezd a szívünk, növekszik a pulzusunk, izzad a tenyerünk, összeszorul a gyomrunk, szorít a mellkasunk, nem kapunk levegőt stb. Az esemény, vagyis a stresszor tehát beindítja az úgynevezett vészreakciót, majd elindul a stresszhormonok fokozott termelése. Végül a stresszorra adott válaszunk, vagy a vészhelyzet megszűnése következtében, a fiziológiai működés jó esetben visszarendeződik a nyugalmi állapotra.
A kevésbé hatékony megküzdési módokkal rendelkező személyeknél azonban egy adott stresszhelyzet is okozhat olyan tüneteket, amelyek szívbetegséghez hasonlóak. Ilyen pánikszerű tünetnek nevezzük az éles, hirtelen mellkasi fájdalmat, amely gyakran olyankor jelenik meg, amikor az érintett nem végez fizikai aktivitást. További pániktünetek közé soroljuk a légszomjat, szédülést, dezorientáltságot, a hiperventillációt, szélsőséges esetben a halálfélelemet. Ha többször előfordul ilyen rosszullét, mindenképpen ki kell vizsgáltatni kardiológussal, és ha kiderül, hogy nem szív-érrendszeri eredetű, akkor a pszichiáter, pszichológus segíthet.

A szorongás csendesen árt a szívnek

Az esetek jelentős részében nem akut, hanem krónikus stressz, szorongás van jelen az életünkben, ami alattomosan rombol, kardiovaszkuláris betegségek szempontjából ez az egyik legfőbb rizikófaktor. A szorongás normál mértékben segíti az alkalmazkodást, azonban a kellő ok nélkül fellépő, tartósan fennálló, nem kontrollálható szorongás kórosnak minősül. Egy 1996-os utánkövetéses vizsgálattal alá is támasztották, hogy a kardiovaszkuláris betegségek létrejöttében a szorongásnak és a depressziónak kiemelt szerepe van.
Ezt az eredményt már számos kutatás igazolta. A Psychiatry Research című folyóiratban jelent meg 2011-ben egy tanulmány, amelyikben azt figyelték meg, hogy a poszttraumás stressztől szenvedő emberek szíve nagy valószínűséggel rossz állapotban van, míg a Psychosomatic Medicine című folyóirat egyik 2018-as tanulmányában pedig azt állapították meg, hogy a tartósan fennálló mentális stressz növeli a szívbetegségek kockázatát.

Így segíthet a pszichológus

Ma már a kardiológusok közül is sokan terelik a szív-érrendszeri rizikóval rendelkező pácienseket az életmód orvoslás és a pszichológusok felé.
Ha kiderül, hogy a tünetek pszichés eredetűek és leginkább a nem jól vagy egyáltalán nem feldolgozott stressz következményeként alakultak ki, mindenképpen érdemes kipróbálni a klasszikus stresszkezelési technikákat, mint a meditáció, a relaxáció vagy a tudatos jelenlét. Ezeken kívül más technikákra is szükség lehet, így például az érzelemszabályozás áthangolására és/vagy a viselkedésmódosításra is. Az érzelemszabályozás nagyon leegyszerűsítve arra vonatkozik, hogy tudatosítjuk az átélt érzelmeket, annak érdekében, hogy kellő elfogadással tudjunk viszonyulni a saját és mások negatív érzelmeihez. A bennünk ragadt negatív érzelmek, mint a harag, düh, bosszú, mérgeznek és belülről felemésztenek. Mindez nem látványosan történik, de folyamatos feszültségben tart. Társas kapcsolatainkban fennálló hosszan tartó vitás helyzet, kibékíthetetlennek tűnő ellentétek miatt is “stresszelünk”. Ha mindent megtettünk annak érdekében, hogy ez megoldódjon, de mégsem sikerült, próbáljuk elengedni, mert ezek is stresszforrások lehetnek az életünkben. Nagyon sokat segíthet a rendszeres mozgás, illetve a megfelelő vitaminok bevitele.

- Szakemberként igyekszünk a belső lelki állapotot megerősítő, megváltoztató, a helyzetet átkeretező ún. érzelemközpontú megküzdés felé terelni a klienst – hangsúlyozza Kispál Mónika, a KardioKözpont pszichológusa. - A viselkedésmódosító technikák segítségével pedig átalakíthatjuk a teljesítéssel, teljesítménnyel kapcsolatos elvárásokat egy kiegyensúlyozottabb életvitel lehetőségét kínálva. A cél mindenképpen az, hogy erősödjön a kliensben a reziliencia, alakuljanak ki a helyes megküzdési módok, acélosodjon az önbizalom és lehetőség szerint ne alakuljon ki betegség, vagy legalábbis ne romoljon a fizikai és lelki állapot.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)