Ha nem ismerjük a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorait, jeleit, a kivizsgálás és kezelés jelentőségét, vagy ha fél-információink, esetleg tévképzeteink vannak róluk, könnyen bajba kerülhetünk. Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont szakorvosa a leggyakoribb tévedésekre hívta fel a figyelmet.

1. „Túl fiatal vagyok a szívbetegséghez”

Sajnos, a fiatalság nem zárja ki a betegséget, különösen az életmód tele van rizikófaktorokkal. Egyre fiatalabbaknál jelentkeznek szívbetegségek, különösen azoknál, akik elhízással, cukorbetegséggel küzdenek, illetve nem mozognak és dohányoznak. Ráadásul bizonyos genetikai okoknál fogva már gyermekkorban kialakulhatnak plakkok az erekben, ami az érszűkülethez vezető út első lépcsője.

2. „Tudnék róla, ha magas lenne a vérnyomásom, mert tünetei lennének”

A magas vérnyomást éppen azért nevezik csendes gyilkosnak, mert sokszor nem is tudunk a jelenlétéről. Számtalan esetben csak egy rutin orvosi ellenőrzésen derül fény a magas értékekre. Ugyanakkor sokan nem veszik komolyan az esetlegesen mégis felmerülő tüneteket sem, mint a fejfájás, a tompa fájdalom a tarkóban, halántékban, ami lehajláskor fokozódik, a romló koncentráció, egyensúlyérzék, a verejtékezés, a múló látászavar. Holott a magas vérnyomás korai felismerése és kezelése olyan komoly következményekről is megvédhet, mint a szívinfarktus, a stroke, vagy a vesekárosodás.

3. „A mellkasi fájdalomból tudni fogom, hogy szívinfarktusom van”

mellkasi fájdalom szívEz nem feltétlenül igaz. Bár a szívinfarktusnak gyakori tünete a mellkasi szorító fájdalom, néha más tünetekkel jelentkezik a baj. Ilyen lehet például a légszomj, a hányinger, a szédülés, gyengeségérzet, a karokban, állkapocsban. nyakban, hátban megjelenő fájdalom. Amennyiben valaki ezeket tapasztalja, mindenképpen mentőt kell hívni!

4. „A kezelt cukorbetegség nem veszélyezteti a szívet”

A cukorbetegség kezelése csökkentheti vagy késleltetheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, de a rizikó ebben az esetben is nagyobb, mint a nem cukorbetegeknél. Különösen igaz ez, ha olyan további rizikófaktorok is jelen vannak, mint a magas vérnyomás, az elhízás, a fizikai inaktivitás és a dohányzás.

5. „A szívbetegség öröklődik a családban, tehát nem tehetek ellene semmit”

Bár a genetikai hajlam valóban öröklődik, ugyanakkor mindenkinek lehetősége van jelentősen csökkenteni a megbetegedés esélyét – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai KardióKözpont kardiológusa. -  A megelőzésnek két alappillére van: a rendszeres kardiológiai kontroll, és szükség esetén kezelés, valamint az életmód reformja.

6. „Csak a középkorúaknak szükséges ellenőriztetni a koleszterinszintjüket”

Az ajánlások szerint 20 éves kortól 5 évente, 30 éves kortól legalább évente méressük a koleszterin szintünket! Különösen érdemes még a fiataloknak is évente ellenőriztetni magukat, ha a családban van szív- és érrendszeri beteg, hiszen akár már gyermekkorban is betegségek rizikófaktora lehet a magas koleszterinszint.

7. „A lábfájdalom csak az öregedés jele, semmi köze a szívemhez”

Ha a lábban, vádliban jelentkező fájdalom eleinte csak járáskor, később már nyugalomban is jelentkezik, könnyen lehet, hogy perifériás artériás betegség áll a háttérben. Ez pedig egy olyan, érszűkülettel járó betegség, ami kezeletlenül könnyen stroke-hoz vagy szívinfarktushoz vezethet. 

8. „Túl gyorsan ver a szívem, ez biztosan a szívinfarktus jele”

A szívritmus számtalan okból változhat, hiszen például edzés során felgyorsul, alváskor lelassul, az esetek többségében nem szükséges miatta aggódni. Ugyanakkor a szabálytalan szívverés lehet a szívritmuszavar jele is, amelyet feltétlenül ki kell vizsgáltatni, mert kezelést igényelhet.

9. „Szívbetegséggel nem sportolhatok, mozoghatok”

Erről szó sincs! Sőt, azoknak, akik akár szívinfarktus után belevágnak egy jól felépített életmód- és mozgásprogramba, sokkal jobbak a hosszú távú esélyeik, mint az inaktívoknak. A pontos, egészséges életmód kidolgozásához azért érdemes szakember segítségét kérni, mert így meghatározható a még biztonságos, de hatékony program, és az ehhez alakított gyógyszeres és egyéb kezelés is.  

 

Forrás: Budai KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Üdvözlöm! Jelenleg 20 éve tart, hogy szorító érzés van a mellkasomban és nehezen kapok levegőt, szívtájéki fájdalom. Mikor először kerestem fel az orvost 20 éves voltam, akkori eredményeim jók voltak és azt mondták a sok stressz. Most egy műtét előtti ekg nem lett jó és a belgyógyász szívkatéterezést ajánl. Mivel az ultrahang nem mutatott semmit a terheléses ekg pedig az utolsó fázisban egy enyhe eltérést. Érdeklődnék, hogy mennyi idő mulva lehet munkába állni, ha fizikai munkát végzek? Köszönöm
Ildiko

dr. Ferenczy Péter

kardiológus
Kedves Ildikó!


A kórelőzmény pontos ismerete (mellkasi fájdalom, pontosan hol, nyugalomban vagy terhelésre jelentkezik-e, modalitása, időtartama) illetve a szív-érrendszeri rizikófaktorok (súly, dohányzás, koleszterin, családi halmozódás) ismerete és esetleges társbetegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség) ismerete nélkül és a vizsgálati eredmények pontos ismerete nélkül a koszorúér-betegség valószínűségét nem lehet megítélni. Ennek gyanúja esetén szívkatéterezést (coronarographia) szükséges végezni. Ennek eredményétől függ a kérdésre a válasz.

Üdvözlettel

Dr.Ferenczy Péter

Páciensek mondták

kedvesség és hozzáértés várja a betegeket

Vaskó Péter doktor úr hozzáállása, nyugodt szakmai meghallgatása, kérdései, tájékoztatása, vizsgálata kifogástalan. A nyugodt, barátságos rendelői hangulat mellett kedvesség és hozzáértés várja a betegeket. Az ember úgy érzi, még ha nagyon beteg, a látogatástól és bánásmódtól meggyógyul. Köszönöm ezt a főrovosnak és csapatának

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2017.07.27 13:30