Ilyen okok vezethetnek szívritmuszavarhoz

Erős szívdobogás-érzés is utalhat szívritmuszavarra

A szívritmuszavar sokszor teljesen ártalmatlan, sok esetben még tünetet sem okoz, és csak véletlenül derül rá fény egy vizsgálat során. Más esetekben úgy érezhetjük, hogy a szívünk nem szabályosan ver, egy-egy nagyobb dobbanást, extra ütést, esetleg kimaradást, vagy szapora, rendetlen szívműködést, esetleg légszomjat észlelünk – ilyenkor mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat.
– Az alapos anamnézis felvétel, vagyis a kikérdezés nagyon fontos része a vizsgálatnak, hiszen ilyenkor nem csak a konkrét tünetekre kérdezünk rá, de a családban esetleg örökletes betegségekre, az adott személyt érintő betegségekre, a szedett gyógyszerek és az életmód egyes elemeire is – hangsúlyozza Sztancsik doktornő.- Ennek azért van jelentősége, mert a kérdésekre adott válaszok nyomán már felmerülhetnek bizonyos kiváltó okok, amelyek akár szívritmuszavarhoz is vezethetnek.
Ilyen okok vezethetnek szívritmuszavarhoz:

• genetikai hajlam,
• meglévő szív-érrendszeri betegségek (például magas vérnyomás, érelmeszesedés, kardiomiopátia, koszorúér betegség),
• korábbi szívinfarktus miatt károsodott szövetek,
• egyes betegségek (például alvási apnoé, pajzsmirigy betegségek),
• cukorbetegség,
• bizonyos gyógyszerek és étrend-kiegészítők.

A rizikófaktorokkal is tisztában kell lenni

Számításba kell venni azt is, hogy a szívritmuszavarok rizikója az életkor előre haladtával növekszik, tehát ez is egy kockázati tényező. Bizonyos veleszületett állapotok is hajlamossá tehetnek valakit a ritmuszavarra. Ugyancsak számolni kell olyan kémiai anyagok hatásaival, mint a kálium, a magnézium és a kalcium, amelyek alapvető fontosságúak a szív normál működéséhez. Éppen ezért ha a szintjük túl magasra emelkedik vagy alacsonyra süllyed, ez akár szívritmuszavarhoz is vezethet. A függőséget okozó szerek, mint az alkohol, a cigaretta, a drogok szintén provokálhatnak ritmusproblémákat. Az életmód egyes elemei is hatnak a szív működésére, a magas vérnyomás és koleszterinszint, a túlsúly, az egészségtelen étrend, a dohányzás, a mozgásszegény életmód komoly rizikófaktorai a ritmuszavaroknak is.

Milyen vizsgálatokra lehet még szükség?

- Ha a kikérdezés során megerősödik a szívritmuszavar gyanúja, szükség lehet többek közt nyugalmi és terheléses EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra. Ahhoz azonban, hogy megtudjuk, hogyan működik a szív egy-egy hosszabb időszakban, a hétköznapi tevékenységek során, sportolás vagy alvás közben, elrendelhetünk 24 órás, sőt 7 napos Holter EKG monitorozást is egy hordozható készülék segítségével. A folyamatos monitorozás során olyan eltérések is láthatóvá válnak, amelyek csak bizonyos helyzetekben vagy napszakokban jelentkeznek – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. - A 7 napos Holter EKG a ritkább szívritmuszavarok pontos diagnosztizálására, a gyógyszeres kezelés hatékonyságának ellenőrzésére, és a szívinfarktust követő időszak nyomon követésére is alkalmas. Amint sikerült beazonosítanunk a szívritmuszavar okát, megkezdődhet a célzott kezelés.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)