A szív üregeit kamráknak és pitvaroknak nevezzük – ritmuszavar bármelyikben jelentkezhet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a pitvarfibrilláció legtöbbször csak szabálytalan pulzust, erős szívdobogásérzést okoz, addig a kamrafibrilláció életveszélyes állapotot is eredményezhet.  
 

Kamrafibrilláció – azonnali segítség szükséges

Kamrafibrilláció, súlyos rosszullét esetén azonnal mentőt kell hívni.Amikor elektromos zavar jelentkezik a szívben, ez súlyosan kaotikus működést is okozhat. Ez az ún. kamrafibrilláció, amely súlyos, életveszélyes állapot. Sokszor éppen a kamrafibrilláció áll a hirtelen szívhalál hátterében - bár más szívritmuszavarok is járhatnak ezzel a végeredménnyel. A kamrafibrilláció (ami igen ritka ritmuszavar) az esetek nagy részében valamilyen más kardiológiai betegség vagy állapot következtében alakul ki (pl. szívinfaktus). Ilyenkor a szív olyan gyorsan ver, hogy már nem tud vért pumpálni, a beteg komoly rosszullétet produkál, másodperceken belül eszméletét vesztheti. Nincs idő késlekedni, hirtelen keringésleállás esetén azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést, szerencsés esetben defibrillátorral, és természetesen azonnal mentőt kell hívni. Minden segítség nélkül eltelt perccel 10 százalékkal csökken az életben maradás esélye, 3-5 percen belül pedig megindul az agykárosodás.
Kamrafibrillációt túlélt betegeknél nagyon fontos a rendszeres kardiológiai kontroll, az elrendelt gyógyszerek szedése és életmód reformja a szív működésének hosszútávú rendezéséhez. Tehát sem a kardiológiai követés, sem az életmód orvoslása nem megkerülhető a későbbiekben.

Pitvarfibrilláció – az egyik leggyakoribb szívritmuszavar

Az egyik leggyakoribb, és a kamrafibrillációnál az esetek döntő többségében jóval kevésbé fenyegető szívritmuszavar a pitvarfibrilláció, amely szabálytalan szívverést eredményez. A páciens érezheti túl gyorsnak és lelassultnak is a szívverését, de mindenképpen a normálistól eltérőnek. A pitvarfibrilláció kialakulását gyengeség, fáradtság, szédülés, légszomj, mellkasi fájdalom, szorongás kísérheti, ritkábban eszméletvesztés is bekövetkezhet.
A felosztás szerint: lehet mindenféle  organikus elváltozás nélkül,  és lehet a szív strukturális elváltozásával járó (pl. szívbillentyű elégtelenség). Más felosztás szerint: folyamatosan, állandóan  fennálló pitvarfibrilláció, vagy időnként visszatérő. A pitvarfibrilláció veszélye kettős: a ritmusváltás kapcsán fellépő embólia, amely a tüdőbe vagy agyba jutva okoz maradandó károsodást vagy halált. A másik: a  tartósan " rendetlen " szívműködés  szívelégtelenséghez vezethet.
Bár a probléma sokszor csak átmenetileg jelentkezik, a kivizsgálás ebben az esetben is fontos, ugyanis nem mindig múlik el magától. Ráadásul a pitvarokban a fibrilláció hatására, a pangó vér miatt pedig akár vérrögök is keletkezhetnek, egy elszabaduló vérrög pedig elzáródást okozhat az agyban és más szervekben.Vagyis nem szabad legyinteni az enyhébb, átmeneti tünetekre sem, mindenképpen fontos a korai felismerés, hiszen vérhígító kezeléssel megakadályozható vérrögképződés kialakulása. Egyes esetekben a pitvarfibrilláció lehet teljesen tünetmentes és csak rutin kardiológiai vizsgálat esetén ismerik fel, ami nagyon fontos lépés, hiszen az embóliaveszély ilyenkor is fennáll. Kiemelt fontosságú a véralvadásgátló szedése és a rendszeres  kardiológiai ellenőrzés.

Hogyan vizsgáltathatjuk ki magunkat?

A ritmuszavar vizsgálatakor fontos a szívultrahang. - A kivizsgálás első lépéseként pontosan fel kell térképezni a páciens panaszait és nagyon fontos megismerni az előzményeket is. Jó, ha a beteg végiggondolja, mióta állnak fenn a panaszai, van-e ismert szívbetegség nála vagy a felmenőinél, milyen gyógyszereket szed, milyen aktív életet él, illetve mennyire befolyásolja az adott állapot, a rosszullétek a mindennapi életét. Ezek az információk már nagyon komoly támpontot adnak, de természetesen számos eszközös vizsgálat is szükséges a pontos diagnózishoz, és a kezelési terv felállításához – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - A nyugalmi EKG-n kívül szükség lehet terheléses EKG-ra, 24 órás Holter EKG-ra, szívultrahangra, célzott laborvizsgálatokra és esetleg további, például elektrofiziológiai vizsgálatokra. Amint sikerült beazonosítanunk a pitvarfibrilláció fennállását és okát, megkezdődhet a célzott kezelés. A kezelés során először a tromboembóliás kockázatot kell csökkentenünk véralvadásgátlókkal, ezután dönthetünk arról, reális cél lehet-e a szabályos szinuszritmus helyreállítása vagy csak a szívfrekvencia kordában tartására kell törekednünk. A cél a leghatékonyabb, biztonságos kezelés elrendelése és a személyre szabott életmód kialakítása, optimális esetben életmód orvoslás segítségével.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

 

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktor Úr/Nő! 25 éves aktív labdarúgó vagyok (heti 2x edzés + 1x 5 km futás + 1x mérkőzés), emellett fizikai munkát végzek. Egyáltalán nem fogyasztok alkoholt, nem dohányzom. Rendszeres, nyugodt az alvási ciklusom, igyekszem mindenben odafigyelni magamra. Három hónapja hagytam el a Scippa 10mg nevezetű antidepresszánszt, amit fél évig (elhagyással együtt) szedtem pánikbetegség miatt. Változatosan és egészségesen táplálkozom (sok zöldség-gyümölcs, főtt ételek, zab, stb.). Pár hete jelentkeztek furcsa mellkasi érzeteim. Teljes kivizsgálás (labor, fül-orr-gégészet, mellkas rtg.,hasi uh., vizelet- és ondó vizsgálat) során nem találtak eltérést. Jártam kardiológusnál, az ekg és a szívultrahang rendben volt. Javasoltak kúraszerűen magnéziumot, mely okozhatja a panaszokat. Második kúrát fejezem be (2hetes) a MagneB6-ból (150mg magnézium), melyből naponta egy tablettát szedek be esténként. Minden leírás, orvosi szakvélemény az extrasystole-ra hasonlítanak, melyek az magnézium pótlást követően is megmaradtak. Plusz szívverés formájában érzem, egy-két másodperc erejéig. Igencsak változóan, van hogy naponta 6-8 alkalommal, vannak napok, mikor egyáltalán nem fordul elő. Mit gondol, hogyan tudnám orvosolni a problémát? Válaszát előre is köszönöm!
Hauk Martin

dr. Ferenczy Péter

kardiológus
Tisztelt Hauk Úr,

Ha a kardiológiai kivizsgálás szervi szívbetegséget nem igazolt, és egyéb külső tényező (pl. jelentős koffein-bevitel, dohányzás, alvásdefizit, kimerültség, pajzsmirigy-túlműködés) nem áll fenn, akkor az extrasystolia funkcionalis tünetként értékelhető (szomatizáció). Ha a Magnesium nem segít, akkor tüneti kezelésként kis dózisú béta-blokkoló megkísérelhető, ha nincs ellenjavallata (pl. asthma). Az oki kezelés valószínűleg a szorongás-panikbetegség hatékony kezelése lenne, annál is inkább, mert a leírt szívpanasz a Scippa elhagyása után jelentkezett. Javaslom hogy konzultáljon kezelőorvosával erről.

Üdvözlettel

Dr. Ferenczy Péter

Páciensek mondták

Barátságos, udvarias

Barátságos, udvarias légkör, mind a recepción, mind az orvossal.

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2020.09.30 12:57