Lehet, hogy csendes szívrohama volt?

Lehet, hogy csendes szívrohama volt?

dr. Vaskó Péter Létrehozva: 2018.03.09 08:11 Módosítva: 2018.07.11 07:44

Sokan azt gondolják, egy szívrohamot nem lehet nem észrevenni. Holott éppen ezért nevezik csendes szívrohamnak azt a jelenséget, amely bárkivel előfordulhat, de a cukorbetegeknél nagyobb a rizikó. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa elmondta, mire kell figyelni.

Hogyan lehet „csendes”?

Aki átesik ezen a betegségen, könnyen lehet, hogy valóban semmit sem érez, de az is előfordulhat, hogy enyhe gyomorégést, fájdalmat tapasztal. Erre sokan csak legyintenek, refluxnak, vagy az idősödéssel járó problémának gondolván. Holott a szívroham akkor is komoly betegség, ha nem okoz jelentős tünetet, éppen ezért mindazoknak, akik rizikófaktorokkal élnek, fontos a rendszeres kardiológiai kontroll.  
- Az egyik legnagyobb rizikófaktor a cukorbetegség, amely az idegek bizonyos károsodását, az ún. neuropátiát okozza. Ennek jellegzetes tünetei a zsibbadás, gyengeség, érzéskiesés a karokban, lábakban, de a neuropátia károsíthatja a szívbe, húgyhólyagba, erekbe vezető idegeket is. Ez azonban nem feltétlenül okoz fájdalmat vagy diszkomfort érzetet, tehát nehéz rá felfigyelni. Viszont ez a károsodás az, ami miatt szívroham esetén az érintett nem érzékeli a jellegzetes mellkasi, karba vagy állkapocsba sugárzó fájdalmat. Olyan ez, mintha valaki kikapcsolná a fájdalom-érzékelésért felelős gombot, de attól még a rombolás és a károkozás megtörténik – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.

Az idegkárosodás jelei

Mindenképpen ki kell vizsgáltatni magunkat – cukorbetegeknek ez különösen fontos -, ha az alábbi jeleket tapasztaljuk:
- felállás közben jelentkező szédülés vagy ájulás,
- mozgásnál jelentkező nehézségek,
- vizelési problémák, akár akaratlan elengedés,
- alacsony libidó, szexuális problémák,
- erős és éppen egyáltalán nem jelentkező izzadás,
- emésztési problémák, puffadás, gyomorpanaszok.

A csendes szívinfarktus jelei

szívinfarktus kardiológiaSokaknál egyáltalán nem mutatkoznak tünetek, mások csak egészen enyhén és gyorsan fut át enyhe fájdalom, nyomás a mellkas közepén – és nem a bal oldalon. Akár gyomorrontásra is gyanakodhat az érintett és/vagy az alábbiakra figyelhet fel:
- hideg verejtékezés, remegő kezek – amelyeknek nincs nyilvánvaló oka,
- légszomj,
- szédülés, fáradtság érzet,
- gyomorégés, gyomorfájás,
- állkapocsban, nyakban vagy bal karban jelentkező fájdalom (ez utóbbi főként nőknél jellemző).
Akármelyik tünetet is tapasztaljuk, hívjuk a mentőket!
Felmerülhet azonban a kérdés, hogy ha nem volt panaszunk, honnan tudhatjuk, hogy átestünk egy csendes szívinfarktuson?
Néhány esetben közvetlenül a roham után jelentkeznek olyan tünetek, mint erős fáradtság, nem múló gyomorégés, lábremegés, korábban nem tapasztalt nehézlégzés. Más esetekben csak véletlenszerűsen fedezik fel egy kardiológiai vizsgálaton vagy célzott laborvizsgálaton, hogy már lezajlott egy szívinfarktus.

Miért kell erről tudni?

- A csendes szívinfarktus ugyanúgy károsíthatja a szívet, mint egy tünetekkel járó roham és természetesen ugyanúgy befolyásolhatja a szív működését is. Ráadásul az első szívinfarktus valószínűsítheti a másodikat is, amelynek esélye viszont gondos ellátás mellett jelentősen csökkenthető, ahogyan a következményes szívelégtelenségé is – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. – Vagyis a rendszeres kardiológiai kivizsgálás nem csak tünetek esetén fontos, de minden olyan esetben, amikor fennáll valamilyen kockázati tényező. Ezek közé a cukorbetegségen túl olyan faktorokat sorolunk, mint például mozgásszegény életmód, elhízás, dohányzás, korábbi vagy családban halmozódó szív-érrendszeri betegség, magas vérnyomás és természetesen a stresszes életvitel. Nem véletlenül jelent meg a palettán a menedzserkardiológia, amely a kardiológiai vizsgálatokon túl az életmód orvoslás eszközeivel is igyekszik megelőzni, illetve kezelni a betegségeket.

 

Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértői

dr. Müller Gábor

dr. Müller Gábor

belgyógyász, kardiológus
dr. Sztancsik Ilona dr. Sztancsik Ilona

dr. Sztancsik Ilona

kardiológus, sportkardiológus, aneszteziológus és intenzív terapeuta
dr. Vaskó Péter dr. Vaskó Péter

dr. Vaskó Péter

kardiológus, belgyógyász

Orvos válaszol

tisztelt doktor úr! 63éves vagyok rendszeresen méretem a vérnyomást ami 120/80 kérdésem,ennek ellenére infarktust kaphatok.válaszát előre is köszönöm.tisztelettel bátor lajos

dr. Sztancsik Ilona
dr. Sztancsik Ilona kardiológus
Tisztelt Bátor Lajos úr!



Köszönöm megtisztelő bizalmát.

Kérdésére röviden azt tudom válaszolni, hogy igen kaphat infarctust. Hogy valóban lesz-e infarctusa és mikor - erre már nem tudom a választ.

Az infarctus okai között genetikai tényezők, az életkor, valamint a nem, mint nem befolyásolható rizikó tényezők szerepelnek.

Az infarctus befolyásolható rizikó tényezői: pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás (metabolikus szindroma ), magas vérzsír szint, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás és a stressz.

Az utóbbiak csökkentésével, ill. kiküszöbölésével, rendszeres testmozgással, egészséges táplálkozással az infarctus nagymértékben csökkenthető.

Jó egészséget kívánok Önnek!



Üdvözlettel:

dr. Sztancsik Ilona

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Barátságos, udvarias

Barátságos, udvarias légkör, mind a recepción, mind az orvossal.

További vélemények

Kapcsolódó videók

FACEBOOK CSOPORTOK

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel!

PRIMA MEDICA