Szorító, szúró vagy bizonytalan fájdalom a mellkasban? Számos betegségre utalhat az ilyen jellegű tünet, amelynek kivizsgálási lehetőségeiről Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa beszélt.

Hogyan fáj?

Sokan akkor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, ha terhelik magukat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, legyintenek rá. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes kivizsgáltatni. Ha beteg nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat  érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) kísérnek, akkor mentőt kell hívni! A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket. Amennyiben az előbbiről van szó, a gyors beavatkozással és kezeléssel megelőzhetők lehetnek a szövődmények.
Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire kifejezett, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. Ennek hátterében számos ok meghúzódhat, a refuxtól kezdve, az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

mellkasi fájdalom vizsgálati csomag- Elsődlegesen természetesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén. Ugyanakkor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t  módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa. – Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de minden valószínűség szerint szükség lehet további vizsgálatokra is.

Nagylabor vizsgálat

A teljes vérkép- és vizelet-elemzés számos olyan – addig esetleg rejtve maradó -  problémára fényt deríthet, amely a tünetek hátterében állhat. A laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.  

Nyugalmi EKG

Az EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységét monitorozza, és erről görbéket „rajzol” a papírra. A kardiológus ennek alapján értékelni tudja a percenkénti szívverések számát, szabályosságát, a szív ingerképzését, ingervezetését, esetleges károsodását. Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarokról, ritmuszavarokról, elektrofiziológiai eltérésekről és akár az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól is képet kaphatunk a vizsgálatból.

Terheléses EKG

Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét, ez az úgynevezett terheléses EKG. A vizsgálattal az ellenőrizhető, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Ekkor jelentkezhet például a mellkasi fájdalom, vagy akár a nehézlégzés, ritmuszavar. 

Szív ultrahang

Az esetleges billentyűhibákat, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat lehet ezzel a gyors, fájdalommentes vizsgálattal kimutatni.

 

 Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

 

 

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

T. Doktor úr/Nő! Fél éve állapítottak meg nálam vegetatív idegrendszeri problémát (szorongás, pánikbetegség) természetesen előtte minden kivizsgáláson átestem. Tüneteim erős szédülés ájulásérzés, tenziós fejfájás, izzadás, magas pulzus, ugráló vérnyomás, fülzúgás. A pulzusom nyugalomban 85-90 körül van, a vérnyomásom pedig 110-160 között ugrál a nap folyamán de előfordulnak ennél magasabb kiugrások is, de alapjában véve nyugalomban mérve ált. 120-130 között van. Viszont aggasztanak a kiugrások ill. hogy szinte öt percenként képes a vérnyomásom 20-30 értéket is ugrálni. Kardiológián vizsgáltak ősszel ahol 24 órás ABPM nem mutatott extra kiugrásokat, EKG, szívultrahang jó lett így nem kaptam gyógyszert. Szeretném megkérdezni hogy ez az ingadozó vérnyomás a betegségem miatt van vagy ez már lehet egy magas vérnyomás betegség előjele? Sajnos a családomban volt magas vérnyomás. 37 éves kissé túlsúlyos mozgásszegény életmódot élő nő vagyok.
Botha Krisztina

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Botha Krisztina!

A vérnyomás valóban sokszor és sokat változik, de az nem bizonyít magas -vérnyomás betegséget. Önnél a 24 órás ABPM is negatív volt. Az esetek nagy részében a probléma a nem megfelelő mérés és a készülék miatt van.
Üdvözlettel:

Vaskó Péter dr.

Páciensek mondták

Foglalkozott a problémámmal

A megérkezésemkor udvarias útbaigazítást kaptam - első alkalommal kerestem fel Önöket. Nem kellett várakoznom, a megbeszélt időpontban sorra is kerültem. A főorvos úr nyugodtan, figyelmesen végighallgatott és úgy éreztem nem egy "tárgy vagyok a számára, amit majd valahogy meg kell javítani". Foglalkozott - nem sietve - a problémámmal és udvariasan közölte a lehetséges megoldási módokat. Összességében csak pozitívan tudom értékelni a szolgáltatásukat. 

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2017.08.15
Utolsó módosítás: 2019.07.15